A XXI. század olyan szemléletváltást kíván, amely az épített környezet védelmét annak alakítása elé helyezi, óvja a zöldterületeinket és ösztönzi a minőségi építészet újabb alkotásainak megszületését – ezekkel a 2023-as építési törvény preambulumából vett szavakkal indította útjára az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága hároméves szakmai és informatikai fejlesztés eredményeként Magyarország barnamezős kataszterét.
Az ÉKM közleményében arról szól, hogy Magyarország városaiban évtizedek óta együtt él a fejlesztési igény és a területpazarlás:
miközben elhagyott ipari területek, üres telkek állnak a települések belső részein, az elmúlt évtizedekben jelentős zöldterületeket építettek be.
Ennek a kérdésnek a megoldását elősegítendő született meg a nyilvánosan elérhető, digitális térképes adatbázis, a BarKA, jelenleg több mint háromezerhatszáz validált barnamezős ingatlant mutat, folyamatos adategyeztetéssel bővül.

Óbudán az egykori Goldberger-gyár üzemterületének ma is vannak megújulásra váró csarnoktermei
Fotó: Róna Katalin
A rendszer előre tisztázza a kereteket is, köztük az ötkilométeres szabályt, melynek lényege, hogy a barnamezős ingatlanok öt kilométeres környezetében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki.
Nyitókép: A Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza a hajdani Járműjavító épületében a barnamezős fejlesztés nagyszerű példája
Fotó: Rákossy Péter/OPERA sajtófotó



