Az új autóknak és furgonoknak nem száz, hanem kilencven százalékának kell nulla kibocsátásúnak lennie, ami lehetővé teszi például a plug-in hibridek piacon maradását. Az Európai Bizottság tervezete szerint a fennmaradó tíz százalék esetében az emissziót a gyártáskor kell ellensúlyozni, például Európában gyártott zöldacél használatával vagy az üzemeltetés során bioüzemanyagok alkalmazásával.
A fogyasztóvédelmi szervezetek üdvözlik a javaslatot, mivel negyvenezer euróba kerülő autók a háztartások többsége számára nem jelentenek reális alternatívát. Knezsik István, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének elnöke emlékeztet, hogy a
teljes életciklus-elemzések alapján a különféle hajtásláncok között öt százalékon belül mozog a károsanyag-kibocsátás különbsége,
miközben 120–140 gramm/kilométer kibocsátást egyetlen technológiával sem lehet elérni, hiába tűz ki az EU ennél alacsonyabb célokat. Szakmai szempontból az az optimális, ha minden hajtáslánc megkapja a lehetőséget, s a végén úgyis a fogyasztó dönt, milyen autót szeretne.
Bírálja a változást az E-Mobility Europe; Chris Heron főtitkár szerint
a szabályok menet közbeni változtatása aláássa az üzleti bizalmat,
miután a vállalatok már tőkét kötöttek le, és gyárakat építettek a százszázalékos pályára.
Az Európai Autógyártók Szövetsége szerint ellenben a 2035-re tervezett százszázalékos kibocsátáscsökkentési cél már nem kivitelezhető, miután az európai gyártók az akkumulátorok terén még szinte teljesen Ázsiától függenek, és gondjaik vannak a magasabb gyártási költségekkel is.
Jogszabályi kötelezések és bírságok nem fogják előmozdítani az átállást.
Nyitókép: Pixabay
