Írott feljegyzés a török időkben elnéptelenedett település utolsó emlékeként 1334-ben említi a XIII. században emelt, feltételezhetően egyhajós, egyenes szentélyzáródású, román kori hetyei (másutt ketyei) templomot, mely sejtelmes szépségű mementóként állt hosszú évszázadokon át. Leomlott homlokzati falainak, elpusztult tereinek köveit valószínűsíthetően széthordták, s talán akadtak kísérletek a torony bontására is, de valahogy mégiscsak megmaradt, méltósággal várta sorsát, ki tudja, milyen erők őrizték meg mostanáig, amikor az utolsó utáni pillanatban rátalált

az értékmentésre és értékteremtésre vállalkozó, különleges hitvallású és szellemiségű, manapság szokatlan elhivatottsággal, tudatosan és következetesen felépített ROM Vándor program.

Építeni szeretünk – országszerte úton-útfélen olvasható a nagyberuházásokat, nagyszabású építkezéseket kísérő felirat, a Market Építő Zrt. jelmondata. Az építőipari nagyvállalaté, amelynek nevéhez szállodák, középületek, ipari és sportlétesítmények kötődnek, és azt vallja, hogy kiemelt figyelmet fordít a színvonalra, az innovációra, a hazai és nemzetközi trendek követésére, s mindemellett – jóllehet mostanában nálunk nem ez az általános szokás – öt éve létrehozta és elkötelezetten, folyamatosan építi a napi tevékenységéhez is kötődő társadalmi felelősségvállalási (CSR) programot, amelynek célja az épített örökség, kiemelten a középkori szakrális romemlékek felkutatása, szakszerű konzerválása megőrzésük érdekében, közvetlen környezetük megújítása, és az így karbantartott műemlékek népszerűsítése.

Somogyszentpál külterületén áll a varjaskéri templom, hajdani bejáratát kortárs kapuelem jelöli

 

E lírai eszménynél és a vele párosuló, a földön nagyon is két lábon álló építészeti gondolkodásban lehet megtalálnunk a ROM Vándor program lényegét: szisztematikusan menteni alvó értékeinket, fölfedezhetővé, megtekinthetővé, befogadhatóvá, élményszerűvé tenni a romemlékeket. A műemléki maradványhoz méltó és ahhoz illő, nem tolakodó, de mégis mai-kortárs jelleggel érzékeltetve a múló idő meg a jelenvalóság kapcsolatát, és engedve a fantáziának, hagyni, hogy a látogató képzelőereje segítségével lássa meg a romban a múltat.

Különösen fontos és izgalmas ez a vállalás olyan időkben, amikor a várak maradványainak népszerűségre törekvő, közízlésre (bármit is jelentsen ez!) hivatkozó fölépítése, újraépítése folyik, amikor egyremásra nőnek ki a földből sosem látott várak, hajdani formájukat betonból mutatni igyekvő paloták, s a történetek sokszor arról szólnak, higgyük el, ilyen volt…, s ha nem, egy idő múlva már az sem számít…

 

A somogyszentpáli templomrom felülnézetből

 

Hogyan kezdődött? Arról Belecz Péter így beszél: Jó ideje foglalkoztatott a fizikális anyag és az idő esztétikája, absztrakt kapcsolata. A templomromokkal gyalogtúráim során találkoztam, mondhatni véletlenszerűen. Az első pillanattól kezdve megfogott a romtáj magával ragadó atmoszférája, és elkezdtem gyűjteni ezeket a helyszíneket, szellemi tereket, s ez – nevezzük élménygyűjtésnek – szenvedélyem lett, mániákusan kutattam.

Hittem és hiszem ma is – és ezt kell hangsúlyoznunk, megmutatnunk –, hogy a romokban elevenen ott él az időtlen esztétika és a szellemi tartalom koherenciája.

Akkor még azt hittem, hogy ezekkel a maradványokkal valaki törődik, valamilyen szinten gondozza, de legalábbis tud róluk, számba vette őket. Ahogy elmélyedtem történetükben, egyre inkább kiderült, kevés az ismeret, tudnak róluk meg nem is, az egyház nemigen foglalkozik velük, nemegyszer a tulajdonosi háttér is bizonytalan, meglehetősen ex lex közegben léteznek. Összeállt egy százhúszas gyűjtemény és egy elképzelés arról, hogyan is lehetne megmenteni, láthatóvá tenni ezeket a sok esetben szinte ismeretlen emlékeket.

A Market Építő Zrt.-vel 2021-ben dolgoztuk ki közösen a teljes programstruktúrát, keretrendszert. Elsődleges volt a jogi háttér tisztázása, a megvalósítási folyamat pontos kialakítása, a kiválasztott helyszínek rendszerezése. Ehhez igazítva olyan romemlékeket választottunk megvalósításra, amelyek szakrális Árpád-kori műemlékek, autentikus természeti környezetbe illeszkednek, műszakilag kivitelezhetők, ütemezhetők, és erőforrásainkba beilleszthetők. Mindezek optimalizálásával az eredeti százhúszas listát leszűkítettük, ötvenre, huszonötre, végül tizenkettőre. Ez lett a ROM Vándor kiindulási bázisa, hogy megkezdődhessen a munka. Az első rom a Zsámbéki-medencében, Tök község határában álló XIII. századi romtemplom konzerválása lett.

A ROM Vándor Program első állomása a töki romtemplom konzerválása volt
 

 

A töki romot a kétezres évek elején már kutatták és konzerválták is, de figyelő szem, gondoskodás híján ismét pusztulásnak indult, éppen idejében érkezett a program segítsége. A régészeti kutatások után a romot nyugati felén felfalazták, értelmezhetővé téve a bejáratot is, a hajdani belső teret érzékeltetendő törtfehér mészkő murva került a fű lepte aljzat helyébe. A templomrom megközelítése két irányból is biztosított. Itt, az első programhelyszínen Mezős Tamás volt az építész tervező, az utána lévő romemlékeknél már Kelemen Bálint, a KÖZTI építésze, műemléki specialistája vezette a tervezési folyamatokat.

A XIII. századot idézi Aszófőnél a kövesdi templomrom

 
 
Eddig hat műemlék – a tökit követően Aszófőnél a kövesdi, Tatabánya mellett a csákányospusztai, Somogyszentpálon a varjaskéri és a Regöly somolyi romtemplom – konzerválása, helyreállítása jelzi utunkat – meséli tovább Belecz Péter – a tapasztalat és a gyakorlat szerint évente egy-két építménnyel tudunk foglalkozni az első lépéstől egészen az átadásig. A kis lépték ellenére a megvalósítási folyamat igen komplex. Mindenekelőtt felvesszük a tulajdonossal a kapcsolatot, ez nem mindig egyszerű, akadnak tisztázatlan helyzetek. Lényeges a rom környezetének alapos ismerete, utána következnek a tervezéshez szükséges szakági vizsgálatok, kutatások, a régészeti, az építéstörténeti tudományos dokumentáció, az anyagtani, statikai analízis elkészítése. A kidolgozott engedélyeztetési tervanyag mindezek eredményeire épül, a hatósági örökségvédelmi folyamat után következhet a tényleges állagmegóvási, építési szakasz. Ha szükséges, lakossági találkozókat szervezünk, hogy elmondjuk, bemutassuk, mire készülünk, nagyon fontos az érzékenyítés, hogy a helyiek megértsék, elfogadják szándékunkat, elképzeléseinket, hogy utóbb majd partnerek legyenek a megőrzésben. Volt több példa arra is, hogy „külsős” ötletet, javaslatot építettünk be a megvalósításba. Az elkészült és átadott, ily módon a turizmusba is bekapcsolódó műemlékeknél mindenütt ismeretterjesztő tábla fogadja az arra járót, amelyen részletesen olvasható a rom históriája, a helyreállítás mikéntje. A helyszíneken elhelyezett QR-kód irányítja az érdeklődőket a ROM Vándor Program weboldalához, ahol további érdekes információkról tájékozódhat.
 

Csákányospuszta kőtömb oltára érzékelteti a szakralitást

 
 
Somogyban a varjaskéri rom eredeti tégláival egészítették ki a falomlásokat, újraépült a falkorona, és a téglafalhoz információs táblaként is funkcionáló corten acél kapuelem került, amely nemcsak a hajdani bejárat helyét jelöli ki kortárs elemmel, hanem a falszerkezet megerősítését is szolgálja. A tereprendezés során földhalmokkal rajzolták ki a rom körül a hajdani cinterem, a templom és a sekrestye falait. Efféle kortárs jel valamennyi helyreállításnál fölfedezhető. A XII. és XIII. század fordulójánál emelt csákányospusztai rom – a program harmadik munkája volt – lepusztult maradványait olyan magasságban falazták föl környékbeli kövekkel, hogy értelmezhetővé vált a templomtér, amelyben kőtömb oltár és egy kőpad sejteti a szakrális funkciót.

A Market munkatársai önkéntesnap keretében száznegyvennégy (elektromos) mécsest helyeztek el, így megidézve az egykori temető száznegyvennégy feltárt sírhelyét.

Az önkéntesnap már hagyománnyá vált a vállalat életében, alkalmanként harmincan-ötvenen segédkeznek a környezeti munkálatokban. A program következő különlegesnek ígérkező „alkotása” Tolnában, Regöly határában a Somoly falu emlékét őrző gótikus templommaradvány megerősítése. A múlt század hatvanas éveiben már kutatott és konzervált maradvány megújítása óta keresztet formázó corten acél villámhárító magasodik a romon, ily módon egyesítve a misztériumot és a műszaki funkciót. A gerlét mintázó függesztett fémplasztika vonzza a tekintetet a torony belsejébe – íme, az értékmentő csapat szakralitást idéző újabb kortárs gesztusa. Ahogy Hetyén nemcsak a sötétebb tégla-hozzáépítés, a pillér és a pihenőpad finoman jelzi a kortárs beavatkozást, hanem a falra szerelt, megkongatható harang is mutatja, a harangtorony oly hosszú várakozás után mégis él.
 

A hetyei harangot a látogatók megkongathatják

 

A hat műemlékileg konzervált, megerősített romtemplom után megyünk tovább, együtt az elhivatott ROM Vándor csapat. Kelemen Bálint építészen kívül a teljesség igénye nélkül megemlítem Krenn Tamás projektvezető, Jung Ágnes műszaki előkészítő, dr. Varga-Kotek Szilvia jogtanácsos, Szabadosi Tamás építésvezető, Szappanyos Tibor geodéta, Bánfi Gábor restaurátor, Váczi Péter statikus, Arnóth Ádám műemléki szakértő kollégáim nevét. És köszönet jár minden további marketes munkatársnak és partnernek, akik folyamatában segítik közcélú ügyünk eredményességét – mondja nem szűnő szenvedéllyel Belecz Péter. – Az idei évre két kijelölt projekthelyszínünk van, most a Dunántúl után elindulunk az ország keleti irányába, jogos az igény, hogy terjeszkedjünk arrafelé is, miközben, ha megnézzük az Árpád-kori romemlékek országos eloszlásának térképét, jól látszik, ott kevesebb a fennmaradt rom, nagyobb volt a pusztulás, a külső hatások eróziói. Emellett előkészítési stádiumban van Veszprém vármegyében a Nagyvázsony és Pula község között az erdőben megbúvó tálodi Szent Erzsébet pálos kolostorrom állagmegóvása, konzerválása.

Az örökségmentő program komoly elismeréseket kapott, elnyerte a Média Építészeti-díjat, az ICOMOS is kétszer díjazta a szakmai munkát, amely a romtemplomok megújításával véget ér, s attól kezdve, ha nem lesz odafigyelés, utógondozás, újra eléri a mulandóság az építményeket.

Ha vannak garanciális hibák, kijavítjuk, de a fenntartásra-megőrzésre már nem vállalkozhatunk – mondja a programigazgató –, az már valóban a tulajdonos, a fenntartó dolga. Kérdés, van-e erre kapacitása, szándéka, elhivatottsága. Mi igyekszünk a tervezésnél ezt is szem előtt tartani, tehát úgy alakítani a környezetet, hogy az tényleg a lehető legkevesebb fenntartást igényeljen, de az utógondozás, az ápolás elengedhetetlen, jó, ha a környékbeliek és a távolabbról érkezők egyaránt birtokba veszik, programokat, eseményeket szerveznek, élettel telítik ezeket a helyszíneket.

 

Nyitókép: Hetye pusztatornya Ádánd község határában

Képforrás: A fotókat a Market Építő Zrt. bocsátotta az Országút rendelkezésékre