Verebes György festőművész kiállítási kollekciójának megközelítése kapcsán, időlegesen félretéve megszokott művészettörténeti vizsgálati szempontjainkat, a tárlat különös címének – Szóma széma – indíttatására könnyed filozófiai sétát kell tennünk.

Bosch életéről szinte semmit sem tudunk, miközben Dürer e korszak leghíresebb festője volt, talán a legelső művészcelebritás. Művészi világuk is a lehető legnagyobb mértékben különbözött, ám néhány Krisztusról készült képet nagyon hasonló módon festettek meg.

Nemcsak festeni akartunk, hanem kifejezetten képet csinálni azok belső logikájának és elhelyezésének megkérdőjelezése jegyében – vallja három fiatal festőművész: Kaszás Konrád, Csekő Andrea, Szlávik Barbara.

Zugló–Párizs címmel Molnár Sándor grafikáit középpontba állító kiállítást rendezett a Resident Art Galéria 2023 őszén. A hiánypótló tárlat a művész szinte teljesen ismeretlen, korai – az 1960-as és az 1970-es években készült – grafikai műveire és azok hazai és nemzetközi kontextusára összpontosított. 

Nemcsak a magyarok, de a franciák számára sem tűnik ismerősnek Berthe Morisot neve, jóllehet négyszázhuszonhárom festmény, százkilencvenegy pasztellkép, rézmetszetek és szobrok, valamint több mint kétszáz rajz alkotója. A kezdeti mellőzés legfőbb oka, hogy csaknem valamennyi műve magántulajdonban volt, így a nagyközönség nem láthatta festményeit, s ezért főleg Manet modelljeként emlegették.

Jávor Piroska szentendrei festőművész nyolcvanadik születésnapja alkalmából nyílt kiállítás a Fő téri Képtárban, melynek anyaga elsősorban az elmúlt két évtized munkáiból nyújt válogatást. A nagy érdeklődés kísérte tárlat megnyitóján a művész leánya, Asszonyi Flóra mondott rendhagyó beszédet sok humorral és őszinteséggel.

Lőrincz Luca kerámiainstallációiból és Szűcs Emese festményeiből Feminus Creator címmel nyílt kiállítás a nemzetközi nőnapon. A művészek témája a teremtés és a női kapcsolódás, melyet festmények és kerámiák egy térbe állításával, közösségi és interaktív projektekkel járnak körbe.

Otthonunk elengedhetetlen szerkezeti eleme az ablak. Ezen az épület falán kialakított négyzetes nyíláson át levegőt, világosságot kapunk. Kilátunk rajta utcafrontra, környező épületekre, kertünkre. Párkányán virágot tartunk, elé függönyt aggathatunk. Doromboló kedvencünk is gyakran felkeresi, hogy azon át izgatottan figyelje a kinti történéseket.

Expresszionista kifejezésmódja a reneszánsz kompozíció- és perspektívaszerkesztésével, illetve hangsúlyos anyagisággal egészül ki. Simon-Mazula Tibor alkotói gyakorlata egyfajta kísérletező önvallatás, melyben a szubjektív érzékelés szüntelen változékonyságának variációit mutatja fel.

Sinkó István honlapjából kitűnik, hogy nemcsak képzőművész. Művészetpedagógus és művészeti író, s hosszú ideig zenével is foglalkozott. Csellózott a Kalmár István grafikus kollégájával-barátjával alapított Miami Art Zenekarban (a formáció később kibővült Sigrai Lászlóval, az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft majdani ügyvezető igazgatójával).

Spanyolországban Erasmus-ösztöndíjasként tapasztalta meg először azt a szabadságot, amelyhez alkotómunkája során a mai napig visszanyúl. Hatással van festményeire a klímaválság, a járványhelyzet és a bizonytalanság is. 

Lehet-e még a kortárs festészet eszközeivel univerzálisan gondolkodni az emberiség kihívásairól? Lehet-e még újat mondani a művészettörténet klasszikus toposzairól? Vajon meg lehet-e szólítani napjaink művészetrajongóit bibliai témákon keresztül? Ha Rózsa Luca Sára festményeire gondolunk, akkor a válasz mindhárom kérdésre egyértelműen: igen!

Lovas képek festése után Edgar Degas érdeklődése egyre inkább a színház, a zene, a tánc és a balett világa felé fordult. A lovakon kívül legjobban a táncosok érdekelték. No nem az éjszakai mulatók dívái, akik Toulouse-Lautrec vásznain szerepelnek, hanem az Operaház balett-táncosai.

Szökőnapon, február 29-én nyílt meg a Műcsarnokban Szurcsik József pályájára visszatekintő kiállítása, amely 1976-tól napjainkig négy tematikus blokkban, több mint kétszáz munkán keresztül mutatja be az életművet. A művésszel végigjárva a tárlatot, pályaívének alakulásáról beszélgettünk.

A Berlinben élő és alkotó, doktori iskolát végzett festőművész önazonosan és őszintén tárja a világ elé művészetét, amely iránt komoly felelősséget érez. A művészetterapeutaként is dolgozó művész karrierjének alakulásáról, az őt ért hatásokról, motivációiról, sikereiről és Berlinről beszélgettünk.

Petrányi Luca az idei Herczeg Klára junior díjazottja. Mint művész, kurátor és szervező számos kezdeményezés és projekt fűződik a nevéhez az elmúlt években. 

Gravina in Puglia negyvenezer lelket számláló délolasz kisváros egyik altemplomában csodálható meg a XV–XVI. század táján készült fa korpusz, a megfeszített Krisztus szuggesztív, naturalista szobrával, melyet részletgazdag anatómia jellemez, szerzője művészi kvalitásait sugallva.

Fotográfiát tanult a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a MOME elődjén, majd 2003-ban tanári állást kapott itt. Emberi lépték – a téglától a technológiai korszak horizontjáig című doktori disszertációját 2016-ban védte meg. 2013-tól a fotográfia mesterképzésben, 2017 óta pedig a Doktori Iskolában tanít.

Komárom-Esztergom vármegye keleti határa a régészeti leletek tanúsága szerint már ősidők óta lakott terület. Szép fekvése, jó adottságai miatt egyre többen választják lakóhelyül a völgyben fekvő, dombok között megbúvó kicsiny községet, Gyermelyt, melynek életében fontos szerepet tölt be a gyára, itt készül ugyanis a jól ismert gyermelyi tészta. 

Tanulmányait Bukta Imre osztályában végezte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán a Májkül Nájt művésznéven alkotó Dóczi Attila, azonban az egyetem elvégzése után távolodni kezdett a tiszta festészettől, objekteket, kollázsokat készített, most pedig egész teret betöltő installatív kiállítása volt a Szerkesztőségben, februárban pedig a Nagyházi Contemporaryban nyílt solo show-ja.

Prokopp Mária, bár szülei az ötvenes években kényszerűségből régészeti segédmunkásként, illetve teremőrként dolgoztak, általuk, s hatalmas családi könyvtáruk révén a középkori történelem és a művészetek varázsában nevelkedett. A nyolcvanötödik születésnapját ünneplő professzorasszony művészettörténészek generációit nevelte.

Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe, szép régi magyar neve: Gyümölcsoltó Boldogasszony. A néphit az oltás, a szemzés hagyományos napjának tekintette, mert Mária ezen a napon fogadta méhébe isteni gyermekét, Jézust. Babits Mihály Új esztendő beköszön … című versének harmadik strófájában így idézi meg az ünnepet:

A csepeli Erdei Éva Galéria pompás termében rendezett kiállítás mély esztétikai élménnyel ajándékozza meg a látogatót. Koppány Attila festményeinek dinamizmusa, tiszta, élénk színei és gazdag formái a XXI. századi ideális Város képe számára mutatnak számos nagyszerű művészi elgondolást.