Jelek, jelek. / Ember embernek adhat egyebet? / S a jelek mögött egy egész világ van, / Mindentől elrekesztve, önmagában. 

(Reményik Sándor)

A XXI. század esztétikáját és képekhez való viszonyát leginkább az érintőképernyő változtatta meg, amely fénylő simaságával a szépség új definícióját hozta. A szépség nem fenséges többé, pusztán szemet gyönyörködtetőn problémátlan, sima és kizárólag pozitív érzéseket közvetít.

Aki nem múlt századi sémák szerint dönt a korszerűségről – Villanások a múltból és a jelenből címmel nyílt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának több alkotói korszakát felölelő, rendhagyó tárlata a köztestület székházában, a Pesti Vigadóban.

Hiánypótló, ingyenesen megtekinthető, pazar kiállítás nyílt a budapesti Virág Judit Galériában, amely először mutatja be átfogóan Róma kiemelkedő szerepét a magyar festészetben, szobrászatban és az építészetben. A százötven évet felölelő tárlatról és a hozzá kapcsolódó kiadványról Kelen Anna művészettörténésszel, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

A B32 Galéria terében sötét tónusokkal festett művek fogadnak. A tárlat központi eleme Baksai Józsefnek erre az alkalomra készült, szimbolikus jelentésekben gazdag, különleges emberi és állati alakokat, különböző tárgyakat rejtő mintegy tízméteres fríze. 

Polihisztorral beszélgetünk, akinek életművében egyenrangú szerepet tölt be a szobrászat, a festészet, a grafika és az írás. Oláh Mátyás László mégis elsősorban szobrászként ismert alkotó. 

A fiatal festő szerint az a jó művész, aki képes releváns kérdéseket megfogalmazni. Festői formanyelvén keresztül ő maga teszi fel az egyik legelemibb kérdést: rend vagy ösztönösség?  A dilemma az örök érvényű életvezetési módszerekre is rávetíthető. 

Máig vitatott, hogy a Háromkirályok valódi királyok voltak-e vagy „csupán” mágusok napkeletről. Ennek ellenére ők lettek a képzőművészet legismertebb uralkodói, és az ő ajándékaikból (arany, tömjén, mirha) fejlődött ki a karácsony ünnepe.

A Vizivárosi Galéria terébe lépve, különleges, a geometriát és a figurális ábrázolási módszereket felmutató szobrokat és festményeket láthatunk. 

Az Országút képzőművészeti rovatának vezetőjét, Bánki Ákos képzőművészt 2024. március 15-én Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki. Az 1950 óta folyamatosan adományozott díj a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami szakmai kitüntetés. 

A Képzőművészeti Egyetem festőművész szakán tanult 2007 és 2012 között. A 2010-es évek elejétől kezdve itthon, és az amerikai Vice Magazine-hoz hasonló, több internetes megjelenésnek hála, külföldön is nagy figyelmet kaptak az akkor leginkább a posztdigitális vagy posztinternet esztétikákkal rokonított festészeti munkái. Alkotásai egyszerre építkeznek a popkultúra és a művészettörténet ikonográfiájából.

„Akkor iszom majd vizet, amikor a tehenek szőlőt legelnek” – jelentette ki Henri de Toulouse-Lautrec (1864–1901), Franciaország egyik legrégibb nemesi családjának sarja.

Kozák Csaba művészeti író szerint Németh Géza festményei sejtelmesek, rejtőzködőek, titkok, misztériumok hordozói, hiszen nehezen adják meg magukat a dekódolás kényszerének. Ez rejtély a kivitelezésből és a stílusbravúrból adódik.

Családi képek kapcsán rendszerint híres uralkodócsaládok képei jutnak elsőként eszünkbe, Goya vagy Velázquez műhelyéből. Ám a legszuggesztívebb családi képek nem feltétlenül történelmi jelentőségű uralkodócsaládokat ábrázolnak.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2023-ban végzett művészeti ösztöndíjasainak kiállítása és programsorozata. A 2024. március 1. és május 7. között látogatható nagyszabású, sokszínű összművészeti esemény mintegy százhatvan kortárs művész közreműködésével várja a közönséget a Pesti Vigadóban.

A Barcsay-díjas festőművész New Jersey és New York kiállítótereiben is otthonosan mozog, absztrakt festészete hidat képez a kultúrák között. Az USA-ban élő alkotóval pályája alakulásáról, az absztrakt univerzális nyelvének sokszínűségéről, a mesterséges intelligencia művészetre gyakorolt hatásairól, valamint közeli és távoli terveiről beszélgettünk.

A nyüzsgő Mozsár utcai színkavalkádból a Deák Erika Galéria csendes terébe lépve fekete-fehér, letisztultan elegáns kiállítási enteriőr fogadja a látogatót. Alexander Tinei Black on White című grafikai tárlata lelki élményeket kínál, amelyben elmerülve saját magunkkal és gyakran feszítő létkérdéseinkkel, legbensőbb szorongásainkkal szembesülhetünk.

Bacsek Júlia kurátor hét képzőművész – Benyovszky-Szűcs Domonkos, Czene Márta, Fülöp Gábor, Nemes Anna, Könyv Kata, Szurcsik József, Verebics Ágnes – művei alapján izgalmas kiállítást rendezett a Képző termeiben. 

A Budapesti Metropolitan Egyetem fotográfia mesterszakos hallgatója. Munkáiban előszeretettel ötvözi az új képalkotási technológiákat különböző analóg fotográfiai eljárásokkal és nyomdatechnikai megoldásokkal. Őrömmel használja fel az archív fényképek, könyvek és kiadványok nyújtotta képi és konceptuális lehetőségeket a kortárs kérdésekre és problémákra való reflexióhoz.

A Szent Imre-templomban Lukács evangélista, a korábban kanonokházként működő Tejfalussy-házban pedig egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során. 

Textil és hang különös találkozásáról, fantasztikus együttállásáról szól Szirmay Zsanett Soundweaving című tárlata. Míg a „szövetek” alkotta sűrű erdőben bolyongunk, a zenelejátszókból lágy melódiák csendülnek fel.

Camille Pissarro (1830–1903) a Dán-Antillákon született 1830. július 10-én. A jómódú kereskedőcsalád kényelmes életet biztosított a gyermek számára, aki bár zsidó volt, nem vették fel a zsidó iskolába, így rabszolgák gyermekeivel tanult a Dániából odakerült misszionáriusok intézményében.

A kortárs képzőművészet egyik kimagasló alkotója Koszorús Rita. Az A home full of doors tárlata olyan helyspecifikus installációt és festmények együttesét mutatja be, melyek az emlékezethez, az identitáshoz és az otthonkeresés fogalmához kapcsolódnak.