A Berlinben élő Márton Enikő a Keserü Ilona kolorista festészete által meghatározott pécsi képzőművészeti hagyomány hiteles képviselője és folytatója, aki egyedi látásmódjával ezt a színközpontú festészetet sajátos, táji-téri absztrakció dinamikusan alakuló formáin keresztül újítja meg.

A Szépművészeti Múzeum ez év elejéig látogatható, Cezanne-tól Malevicsig – Árkádiától az absztrakcióig című kiállítása képet adott arról, hogy a francia festő hatása miként élt tovább a halálát követő években, évtizedekben az avantgárd művészek munkáiban, milyen művészeti mozgalmaknak, ideáknak adott ihletet a posztimpresszionista mester új szemléletmódja.

A még mindig nem utolsó óraátállítás alkalmából Lovász Ádám poszthumanista filozófussal Napunk tudományos és esztétikai jelentőségéről beszélgettem.

Molnár Imre nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett kiállítást a Pesti Vigadó. A nagyszabású tárlaton a Ferenczy Noémi-díjas bőrműves iparművész munkásságának sokfélesége jelenik meg marhabőrből készült ülőpárnák és tükrök, papírusz és kecskebőr borítású oklevelek, cipők, saruk, ruhák és sok egyéb tárgy formájában.

A művészeti vásárok versenyében a Frieze Art Fair vásárlánc (brand) is törekszik a porondon maradni. A Londonban 2003-ban, a Frieze Magazine alapítóinak kezdeményezésére debütált vásár később az USA keleti partján, New Yorkban (2016) és a nyugatin, Los Angelesben (2019) is nyitott újabb piacot.

A Festészet ünnepe immár túl van nagykorúságán, sőt éppen huszadik éve létezik, ami erősödését, valódi jelentőségét mutatja. Mégis ennél fontosabb annak a megrendítő ténynek a szomorú tudomásulvétele, hogy az ünnep kitalálója, alapítója, Bráda Tibor a közelmúltban hunyt el.

A képekből áradó szelíd nyugalom, a meghatóan időtlen, mégis oly jól ismert helyszínek ködbe vesző részletei, a hiányok és a tűpontos megfigyelések együttes alkalmazása, a vágyott és létező helyek egybemosódása. Ez az a festészeti világ, melyet Kondor Attila képvisel a mai magyar képzőművészeti életben.

A rituális maja emberáldozat alapvetően vallási szertartás volt, amely aligha múlta alul az európai autodafék színvonalát, így összességében döntetlenre értékelném e cirkuszi jellegű vérfürdőket: Európa vs. Közép-Amerika: 0-0. Tőzsér Hajnal idén készített értékes fotósorozatot maja romvárosokról.

A fényképésznek tanult és egykor sajtófotósként is dolgozó Nádas Péter fotózás iránti szenvedélye nagyszabású irodalmi munkássága mellett sem hunyt ki. A Deák Erika Galéria Minimo. A sötétség színein kiállítása legújabb fotóiból válogat, azokból, amelyeknek többsége a nemrég megjelent Rémtörténetek című regényének írása közben született.

Kortárs művészet és hagyomány találkozása Haydn elveszett koponyája körül – a Rest in Peace művészei az Esterházy Magyarország Alapítvány kamarakiállításán kortárs képzőművészeti reflexióik révén idézik fel Haydn alakját és ellopott koponyájának bizarr történetét.

2022 különleges év a szolnoki képzőművészet története szempontjából, ugyanis a Szolnoki Képtár fennállásának huszonötödik, a Szolnoki Művésztelep létrejöttének százhuszadik évfordulóját ünnepli. A kettős jubileum előtt tisztelegve a Damjanich János Múzeum számos eseményt szervez, a programsorozat kiemelt rendezvénye a Vaszary János-kiállítás.

A kiállítás, mely szakmai szempontból mutatja be a dioráma műfaját és művészettörténeti szerepét, a laikus közönség számára is érthető, sőt szórakoztató.

Nehéz, de talán nem lehetetlen úgy beszélni képekről, hogy sosem láttam őket egy számítógép képernyőjénél nagyobb méretben. De most végre élőben is találkozom velük, ami egészen más élményt nyújt.  A Három Hét Galéria Vilim Kati (Kati Vilim) New Yorkban élő magyar képzőművész legújabb munkáit mutatja be.

Kalotaszeg református templomainak meghatározó jellemzői a szószékeket, falakat díszítő népi varrottasok. Az elmúlt évek templomfelújításai után azonban ezek műemléki és liturgikus megfontolásokból több helyen nem kerültek vissza a helyükre, ami sokakban keltett megütközést.

Korniss Pétert aligha kell bemutatni a fotográfia iránt érdeklődőknek. A számos díjjal és elismeréssel kitüntetett fotóművész életművében leginkább az eltűnőben lévő kultúrák dokumentálása, megörökítése hangsúlyos.

Írj róla, akár tízezer karakter is lehet – hív föl Ákos, az Országút képzőművészeti szerkesztője. Nyár végére kell. Hogyan tudom az együtt megélt, az emlékezetben megőrzött képeket előhívni, s képes leszek-e összefűzni őket egy fogalmazvány láncszemeivé?

A Resident Art Galéria igazán izgalmas kiállítással nyitotta meg az évadot szeptember 28-án: Tóth Anna Eszter festményein, kollázsain, szobrain és falfestményén a mindennapi tárgyak köszönnek vissza egy másik dimenzióban.

Hárman szálltunk föl a brassói gyorsvonatra, hosszú, egész éjszakai utazás állt előttünk Csíkszeredáig, célállomásunkig. Fábián Zoltán és Jancsik Károly képzőművész és jómagam részint egy képzőművészeti könyvsorozat bemutatójára mentünk.

Ezer Ákos képzőművész pályája a kezdetektől párhuzamosan épül a hazai és a nemzetközi színtéren. Nemrég is szinte egy időben nyílt kiállítása a budapesti Einspach Fine Art and Photography galériában és Bécsben a Strabag-Kunstforumban. Eközben készül a jövő áprilisban Hongkongban megrendezendő önálló kiállítására.

Október 6. Megérkezett a hamisítatlan ősz. A napfény simogató erejére vágyik minden halandó. Vajon milyen idő volt ezen a napon Aradon? És milyen 1952. július 19-én Helsinkiben? Nem mindegy? Szobornézőben járunk…

A Gellért-hegy rejtekében meghúzódó Filozófusok kertje, benne a filozófusok szoborcsoportja „Egymás jobb megértéséért” született. A park ajánlását magáénak érezve – „Egy jó könyv mellé, barátos borozásokhoz, romantikus találkákhoz vagy egyszerűen csak nézelődős ücsörgésekhez” – a művész festményei ugyanilyen ajánlással szólnak a városi emberekhez.

Czigány Ákos Retina-kiállítása a látás határhelyzeteit járja körül: a térben három sorozata látható, a Replicán antik műszemek képei jelennek meg, a Spekulum tárgyai a tükröződés nélküli tükrök, míg a Proiectio szériaképein vetítőlencsék szerepelnek.

A kortárs fotográfiát és kollázsművészetet reprezentáló TOBE Galéria életében nem ritka, hogy külföldi alkotó kiállításával jelentkezzenek. Így van ez most is, amikor a messzi földről érkezett Gustavo Blanco-Uribére esett a választásuk.