Színészekről, zenészekről és a hozzájuk kapcsolódó intézményes hátországok nehézségeiről sokat hallottunk az elmúlt időszakban, de a képzőművészek vajon milyen helyzetben vannak? 

Szőke Gáspár pályája kezdetén, a 2000-es években izgalmas, expresszív, figuratív vásznak sorozatát alkotta meg, Portrék, alakok, kissé a Heftige Malerei, az 1980-as évek elején kibontakozó új német festészet, vagy akár az amerikai Jean-Michel Basquiat hatása is felfedezhető ezeken a műveken.

A budapesti TOBE Gallery új színt hozott a hazai kultúrafogyasztásba. A kortárs művészi fotográfiák latin-amerikai és frissen végzett magyar fotóművészek különleges, történetmesélő világába nyújtanak betekintést.

Dobos Tamás maga úgy véli, „állószerűség” jellemzi fényképeit. Azt a pillanatot kívánja megragadni, amint a mozgás pillanatszerűvé válik.

A Bede Kincső kiállításának címét adó Három színt ismerek a világon sorozat reflexió a Ceaușescu-korszak Romániájára. A diplomamunka címe a Román Szocialista Köztársaság himnuszának első sorára utal, amelyet az alkotó a fotográfia nyelvezetére igyekezett átültetni és azon keresztül, annak segítségével figyelni, elemezni a jelentését.

A jó plakát igazi fegyver: egyszerűen, érthetően, tömören és frappánsan fogalmaz, magára vonja a figyelmünket, hat ránk, megváltoztat. A plakátot tervező művészek között találunk olyanokat, akik kiálltak egy-egy ügyért, és valódi társadalmi változást indítottak el.

Hogyan hatott a galériákra és a műkereskedelemre a pandémia? Túlélésük érdekében milyen újításokat vezettek be? Melyek az uralkodó trendek manapság a műtárgypiacon? Valóban csupán egy szűk réteg tagjai válhatnak műgyűjtőkké? 

Kolos-Vary (Kolozsváry) Zsigmond kiállítása a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában
„Mindnyájunknak van egy többé-kevésbé kiterjedt kertünk, s a kert földjének minősége, iránya és klimatikus viszonyai előre meghatározottak.” (S. Kolos-Vary)

Immár online is nézhető a Louvre teljes gyűjteménye. A párizsi múzeum megújult digitális adatbázisa az állomány 480 000 művét tartalmazza.

Na jó, egy perc mélabú, két rövid sóhaj, három elmorzsolt könnycsepp még belefér. Aztán – Könny nem marad szárazon – jusson eszünkbe Gyulai Líviusz kacagtató rajzfilmje, alcíme szerint Gertrúd a nevelőnő, és semmi kétség, a szerző itt van velünk.

Michelangelo műveit sokan, sokféleképpen értelmezték, az elragadtatott Vasaritól kezdve a magyar származású Charles de Tolnayn át egészen a kortárs Michelangelo-kutatókig.

Polgár Botond szobrászművésszel beszélgettünk pályája kezdetéről, a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékén tanult technikákról, az általa képviselt klasszicizáló stílusról, a gigantikus Kossuth téri Andrássy-emlékmű rekonstrukciós munkálatairól, valamint jövőbeli terveiről.

Húsz éve a fénykerékpár a védjegye. Kiállításmegnyitók vagány performansza éppúgy kapcsolódik a nevéhez, mint a fényérzékenyítés. Minyó Szert Károly képzőművész, szabadkézi fotográfus újraértelmezve a fotogramban rejlő lehetőségeket, teremtő gesztussal épít képeket.

Korunk egyik legnépszerűbb divatszakmája a grafikusé: kreatív, sokszínű munka, és óriási a kereslet, hiszen világunkat egyre inkább a vizualitás uralja

Viktor Menshikoff műgyűjtő tulajdonában lévő Fehér László-képekből rendezett tárlatot a belvárosi Pintér Galéria és Aukciósház. A Nagyítás címet viselő kiállítás mintegy 40 képet számláló válogatása több évtized munkásságából villant fel egy-egy szeletet: a gyűjtő kedvencének számító korai művektől egészen a 2010-es években készült alkotásokig.

A kilencszáz éves belvárosi főplébánia-templom új főoltárt kapott 1948-ban. Megfestésére szűk körű pályázaton három neves művészt hívtak meg: Szőnyi Istvánt (1894–1960), Medveczky Jenőt (1902–1969) és Molnár-C. Pált (1894–1981). Jajczay János művészettörténész utóbb úgy vélte: „A pályázat eredménye egy pillanatig sem volt kétséges Molnár-C. Pál számára.”

Folyók, tavak, lankák, hegyek, síkságok, buckák, fennsíkok, rögös utak, kies és kietlen tájak. Helyek föld és ég között. E világi és transzcendens vidékek. Ablakokon át nézem őket, amelyeknek kerete Baksai József képeinek széle.

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar grafika „Nagy Generációjának" egyik képviselője. Pályatársa, Orosz István versben emlékezik a kiváló alkotóra. 

A mű episztemológiai tétjét a férfialak fehér köpenye egyértelműsíti: az objektum elsőbbséget élvez a megfigyeléssel szemben. De ki figyel meg kit? És min keresztül? Töredékek – Az eltűnés intenzitásai. Fényjátékok és eltűnések Szűcs Attila festészetében.

Schöffer Miklós/Nicolas Schöffer a háború előtt külföldre emigrált magyar alkotók egyike.

Konok Tamás nem sokkal életmű-kiállításának megrendezése előtt, 2020. november 20-án hunyt el. A Ludwig Múzeum és a Kortárs Művészeti Múzeum Vers l’infini című kiállítása a járványügyi korlátozások feloldása után lesz látogatható, a művészt 2019 óta képviselő Molnár Ani Galéria Vonalmozgások című tárlata (melynek jelen sorok szerzője a kurátora) 2020 decemberében nyílt meg, és 2021. március 13-ig tart nyitva.

Ember Sári képzettsége szerint fotográfus (2009-ben a MOME Fotográfia szakirányán szerzett diplomát), mégis általában szobrászatinak és iparművészetinek tartott technikákkal és eszközökkel dolgozik.

Ladik Katalin egyaránt aktív a költészet, a színház és a képzőművészet területén – ez utóbbi szegmensben elsősorban vizuális költeményei és performanszai révén van jelen. Pályája a hatvanas években, az akkori Jugoszláviában indult, tagja volt a neoavantgárd Új Symposionnak és a Bosch+Bosch csoportnak. 1978-ban szerepelt a Velencei Biennálén, 2017-ben a kasseli Documentán. 1992 óta Budapesten él.