Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
Fajó János (1937–2018) teljes életműve hasonló gondolkodásmódra vall. A játékot középpontba állító kiállítása, a Vizuális játékok című tárlat élénk színekben és különleges formákban gazdag anyaga a tél szürkeségében és a járványhelyzet miatti távolságtartás lehangoló időszakában pezsdítő erővel hat.
Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
A játéknak a kultúrtörténetben betöltött szerepe elsősorban a latin homo ludens, vagyis a játékos ember kifejezést juttatja eszünkbe. Az emberiség egyik legősibb és legőszintébb, az élet minden területén jelen lévő tanulási, kreativitási és szórakozási gesztusa ez, mely fenntartja azt a kellemes bizsergést, ami az élet minden pillanatát különlegessé és élményszerűvé varázsolja. A holland kultúrtörténész, Johan Huizinga 1938-as Homo ludens című könyvében kifejtette tézisét, hangsúlyozva, hogy az emberi kultúra alapja a játék, abban kezdődik és csak abban tud kibontakozni. A magyar származású tudós, Neumann János Oskar Morgernstern-nel közösen 1928-ban dolgozta ki híres játékelméletét. A póker kártyajáték szabályain alapuló teóriát a matematika, a közgazdaságtan, a pszichológia, valamint a szociológia tudományos tézisei alapján vezették le. A magyar pedagógia szemléletében ezekhez képest jóval később, csupán az 1970-es években – az 1950–1960-as évek fojtott levegőjének, elavult nevelési elveinek dominánssá válását követően – történtek olyan változások és reformok, amelyeknek eredményeként az újdonságnak számító kreatív játékok bekerülhettek az oktatási rendszerbe. Ebben Fajó János munkásságának és törekvéseinek kulcsszerepe volt.
Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
Fajó életművének egyik meghatározó eleme a játék. A művész nem csupán a gyermeki kreativitásfejlesztés eszközeként tekintett a játékra, hanem azt a szabad gondolkodás jelképének is nevezte. Mindezt valódi gyermekjátékok készítésével és játékosan komoly hatásokat elérő olajfestményeivel és szobrászati alkotásaival igyekezett bizonyítani. A Deák Erika Galéria terének középpontjában asztalokra kiterítve látjuk Fajó kockajátékait. A színes és fekete-fehér, egymásból dominószerűen építkező, elcsúsztatható, variálható tárgyegyüttesek elsősorban logikai készségeket, szín- és térérzékelést fejlesztő céllal jöttek létre.
Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
A kiállított kockák kevésbé ismertek, velük hosszú ideje nem találkozhatott a közönség, azok régóta raktárban pihentek. Ám ezek mégsem tekinthetők az életmű periferikus alkotásainak, hanem tudatosan illeszkednek Fajó munkásságába. A kockák diskurzusba lépnek a falakon látható, a későbbi évtizedekben (az 1980–1990-es, sőt a 2000-es években) készült olajképekkel, szobrokkal. Az 1960–1970-es évek térbeli játékait és konstrukcióit Fajó János elsőként a saját maga alapította Józsefvárosi Kiállítótérben mutatta be a vizuális nevelés egyik úttörő eszközeként. Az oktatási célokat szolgáló munkák az anyag, a forma és a funkció művészi egysége révén új utakat nyitottak a vizualitásban és a környezetalakítás területén, mellyel újfajta pedagógiai szemlélet is kezdett kibontakozni. Fajó hitt abban, hogy forradalmasítani kell a játékipart, amelyhez a képző- és tervezőművészek szemléletére és gondolkodásmódjára volt szükség. A korszak legismertebb logikai, konstrukciós és színvariációs játéka, a világhírűvé vált hungarikum, a bűvös kocka, Rubik Ernő szabadalma lett, melynek bemutatkozása szintén a Józsefvárosi Galériában volt. A Rubik-kocka elindult világhódító útjára, hogy a Globus egyik legismertebb és legkelendőbb játékává váljon. A két mester, Rubik és Fajó együtt dolgoztak a Bauhaus, illetve Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Victor Vasarely geometrikus, konstruktivista és minimalista művészeti irányzatainak hagyományát követve.
Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
Fajó teljes életműve a színek és formák játékán alapult, így nem csupán korai vizuális játékai, hanem később készített alkotásai is ezt a művészi látásmódot tükrözik. A természetes alakzatokat műveiben redukciós eljárással alakította alapformákká, a legősibb idomokká egyszerűsítve, tehát körré, négyzetté és háromszöggé. Mindezt különféle színekben és méretekben variálta vásznain és szobrászati alkotásain. Az optikai vizualizáció során megvalósult munkáit kiléptette a hagyományos festészet síkjából, reliefjellegű munkákká alakította őket. A tiszta arányrendszerű, homogén felületű, absztrakt alkotások az újgeometrikus művészet fontos példáivá lettek. Fajó munkái gazdag szín- és formavilágukból adódóan mély érzékiségről tanúskodnak. Művészete a svájci építész-képzőművész, Max Bill-lel, Victor Vasarelyvel és Kassák Lajossal közös munka során is formálódott.
Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 

Hulló négyzetek című emblematikus munkáját 1967-ben készítette, mely későbbi, most látható alkotásainak is fontos kiindulópontjává vált. A leegyszerűsített négyzetes alapformát egyre kisebb méretekben festette meg, hogy az egymásból kibontakozó alakok a különféle kékes-lilás tónusok variálásával megteremtsék a mozgás illúzióját. A képmező itt még a síkban marad, ám a mellette látható többi munka kilép annak hagyományos kereteiből. Ezt a hatást különbözőképpen éri el, vagy a formák egymás mellé illesztésével, vagy a keret formává alakításával. Gyakran a képmező feldarabolásával teremt szokatlan térélményt, hogy a dinamikus hatás illúziója szinte megmozdítsa a képeket.
A vizuális látszatok a síkok, színek és formák dinamikus elcsúsztatásával jönnek létre. A Két egész – két felszín (1998) és a Színvisszabontás (2007) című munkáiban a képkimetszéseknek is tanúi lehetünk. A nagy, színes négyzetekből kivágott formák újabb négyzeteket eredményeznek, aminek hatására a korábbi szimmetria megbomlik, így a fatáblák aszimmetrikussá válnak. A térhatás mélységét új színek használatával fokozza. A térbeli elmozdulások olyan effektusokat eredményeztek, amelyek a festészeti munkák újdonságát hozták el. A mozduló formák, rombuszok, átlók és háromszögek (Narancs átlók, 1996; Rombusz és hasáb, 1997; Háromszögek, 1999) izgalmas dinamikát és érzéki hangulatot teremtenek a kiállítótérben.

Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
Fajó számára fontos a színes és a fekete-fehér alkotások kontrasztjának bemutatása is. A tárlat egyetlen ilyen jellegű reliefje (Négyzet manifesztáció, 1989) párbeszédbe lép az ugyancsak fekete-fehér, háromdimenziós térbeli játékkockákkal. A falon látható munkában a kontrasztos színek hangsúlyozzák a megcsonkított konkáv sokszögeket és azt a dinamizmust, amit a szinte elmozduló formák indukálnak. A fehér négyszög térben is kilép a kereteiből, hogy szinte meginduljon a falon. A monokrómhoz közelítő fekete alapszínű Kicsúszás (Három forma, 1994) című olajkép formáit vékonyan húzott színes vonalak határolják. Ezek a piros-sárgás-lilás színű sávok sokszögeket alakítanak ki, megteremtve ezzel a csúsztatott mű illuzórikus dinamikáját.
Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
Az élénk színek használata és azok egymás mellé rendelése Fajó munkáiban ugyanolyan fontos, mint a konstruktivista elemek felsorakoztatása. A vásznakon és a fatáblákon a játékos koloritok variálásával ér el hatást, és teremt vidám atmoszférát. Az alapszíneket felmutató munkák színtanulmányokként is értelmezhetők. Az egymás mellett feltűnő komplementerek és a különféle koloritok optikai illúziókat ébresztenek, sokszor vibráló hatást kiváltva. A több rétegben felvitt olajfestékkel árnyalja a tónusokat, visszafogott színélményt érve el velük (Síkosztás; Síkosztás II., 2006).

A szivárvány színeiben játszó munkákban az arányokkal harmóniát, a meleg és hideg színek elosztásával élénk, bohókás atmoszférát teremt (Arányok: 1, 2, 3, 4, 8; Egy, négy, nyolc, 2009).

Deák Erika Galéria, Fajó János Vizualis-játékok 2022  Fotó: Gyuricza Mátyás
 
Fajó János munkásságában felfedezhetjük azt a játékosságot, amely a tudományt és a szépirodalmat, sőt egész életünket végigkíséri. Az általa képviselt új pedagógiai eszme nemcsak a gyermekek számára teremt boldog és kreatív jövőképet, hanem valamennyi korosztály világlátásában is éberen tartja a játékosság ideáját. A festményekben fellelhető érzelemgazdagság mély tartalmakat közvetít a tárlat befogadói számára.

A Vizuális játékok című Fajó János-kiállítás a Fajó Alapítvány támogatásával valósult meg, kurátora, Lépold Zsanett, aki az alapítvány ösztöndíjprogramjának nyerteseként saját kutatásai alapján alakította ki egyedi koncepcióját. 

A szerző művészeti író, a Műcsarnok munkatársa