Faur Zsófi Galéria
 

Összegző kiállítás? Retrospektív vagy épp csak az elmúlt idő korszakainak esszenciális összevetése? Bármely szempontból vizsgáljuk, Gábor Áron gazdag és nyitott életműve számos elemző összehasonlításra ad alkalmat.

Művészi pályája az 1980-as évekbe indult, és azonnal az aktuális kortárs festészeti-képzőművészeti problémák sűrűjébe került. Munkásságának korai darabjai az expresszív, „frissen festve” attitűd alapján készültek. Pályája kezdetén – a neoavantgárd törekvések elkötelezettjeként (például Erdély Miklós körének hatására is) – munkássága a szabad festőiség és konceptuális gondolkodás határpontjait feszegette. „Művei a gesztusfestészet és az informel alkotásaival állnak rokonságban” – jellemzi ezeket a korai, a 80-as, 90-es években készült munkáit Földényi F. László. Ez az időszak az állatalakzatok, Állatszimbólumok, mint fő motívumok középpontba helyezésének korszaka. Ezeket a munkáit a művész így jellemzi egy napjainkban készült beszélgetésben Petrányi Zsoltnak: „Az állatszimbólumok nagyon jól építhető rendszer volt, jól terelhető vizuális jel, és azoknak a mozgása egy jól építhető narratíva. A hetvenes–nyolcvanas évek szocializmusában – ez külön történet, hogy ezt mi, hogyan éltük meg – a macskák, a sakálok, a különböző állatszimbólumok jelentéssel bírtak.”

Hullám tér I.
 
Emellett, sőt talán már az Állatszimbólumok festése alatt megjelenik a következő nagy téma, az Örvények. Minthogy Gábor Áron életének fontos helyszíne Badacsony – itt van egyik műterme –, így a természet változásai, mozgásai alapélményként hatolnak be az alkotói folyamatba. Az Örvények sorozat szinte magával hozta a Fejek csoportjait, melyek festményben és papíralapú munkákban egyaránt megjelentek. Mindeközben a festőművész Gábor Áron a szobrászattal is elmélyülten foglalkozik, fémszobrai, kerámiái (feleségével, G. Heller Zsuzsa keramikussal közösen) az anyag és a természet, a tektonika és az eruptív mozgások kifejezését, megjelenítését szolgálják.
Nyílt és zárt világ
 
A 90-es évek végén a természet látványalapjait ragadja meg az Aranykert elnevezésű műegyüttesekben. „Szeretném rögzíteni a természetnek ezt az alapelvét (mármint a szabadságét – szerző), a drámaiságát vagy mérhetetlen gazdagságát, a születés pillanatnyi szépségét, amelyet két összefolyó szín alkot – amit persze én teszek föl, én találok ki, én keverem ki –, abban a véletlennek borzasztóan nagy szerepe van. Ez is ugyanazt a szabadságot fejezi ki” – nyilatkozza Gábor. Itt a mozgalmas, expresszív kifejezésmód lágyabb, kevésbé diszharmonikus színhasználattal, az arany szín beemelése révén szakrális, panteisztikus elemekkel bővül. Érdekes, hogy ezek a természet inspirálta művek kompozíciósan is az ég felé emelkedést, a függőleges irányt mutatják. Ez a kompozíciós szerkezet már az előző sorozatoknál is megfigyelhető volt. Gábor Áron – és ez jó néhány plasztikáján is tetten érhető – a dinamikus kifejezés kedvéért a függőleges és átlós szerkesztést preferálja. Mindenképp a dinamika, az erő, illetve a felfelé törekvés jellemzi munkásságát.
Párbeszéd  Fotó: Kerekes Zoltán
 
A két mostani kiállítóhelyen nemcsak a 2000-es évekig tartó, hanem az azt követő sorozatok egy-egy kiváló alkotását is bemutatja. Így a Párbeszéd egymás mellé rendelt kettős fejformáit, a Szemek tükrében sorozat darabjait. A Szín-Tézis programcímet viselő – a B32 galéria terében megjelenő – alkotások a geometrikus és organikus egységének kísérletét hivatottak bemutatni. Itt a kompozíciók inkább a vízszintes összekapcsolódás irányába mutatnak. A sorozatok mellett a nagyméretű triptichon-olajfestmények jelzik az Időhöz, a mulandósághoz való viszonyát. Drámaiságuk mellett ugyanakkor ezek a képek is az Élet, a szabadság mellett tesznek hitet. A Szemek tükrében intim rajzai azt a bensőséges viszonyt mutatják, mely az absztrakció segítségével a személyiség és a személyesség emelkedett fokát, az humánum apoteózisát jelenti. Ezekről az új műveiről így vall: „A Szemek tükrében címűnél például már a riadalom és a félelem, a szemekben tükröződő elmúlt néhány évtizednek, a világ feszült helyzetének a tükröződését akarom kifejezni. Puhaság, drámaiság, kiélezettség és az emberekben lévő belső táj az, amit itt megmutatok.” Ezek az intenzív grafikai lapok, melyek az eddigiektől eltérően a zárt, belső szerkezeteket még jobban felerősítő megoldásaik révén rendkívül erőteljes drámaisággal bírnak, Gábor Áron művészetének egyfajta belső fejlődésére is utalnak.
Faur Zsófi Galéria
 
Gábor Áron festészete, grafikai munkái és plasztikái egyaránt üzenetek. Üzenetek egy jobbá-szebbé tehető, drámában és harmóniában egyként változatos világnak. Kifejezésmódjában ezért a narratív és absztrakt megoldások egymás mellé kerülnek, sőt egymásba fonódnak, egymást értelmezik. Gábor Áron alapjában véve elbeszélő karakterű, absztrakt expresszionista művész, de reflexiói a természet – a táj és az emberi természet – rezdüléseire hangolják a nézőt. A stiláris meghatározottságokkal együtt, vagy épp azok ellenére lírai, elbeszélő, érzelemgazdag művészet az övé. Maga is üzenetként fogja fel festészetének gyökereit: „Azt gondolom, hogy az absztrakció már önmagában nagyon erős üzenet. Az nemcsak felületi játék, hanem a tudatra is erős nyomást gyakorol, miközben az érzelmi vetületére is szükség van.”
Örvényben I.
 

A kiállítás megtekinthető:
Gábor Áron | Tér-kérdések
Faur Zsófi Galéria
2022.03.16-04.14.
B32 Galéria és Kultúrtér
2022.03.16-04.08.