A kilencszáz éves belvárosi főplébánia-templom új főoltárt kapott 1948-ban. Megfestésére szűk körű pályázaton három neves művészt hívtak meg: Szőnyi Istvánt (1894–1960), Medveczky Jenőt (1902–1969) és Molnár-C. Pált (1894–1981). Jajczay János művészettörténész utóbb úgy vélte: „A pályázat eredménye egy pillanatig sem volt kétséges Molnár-C. Pál számára.”

Folyók, tavak, lankák, hegyek, síkságok, buckák, fennsíkok, rögös utak, kies és kietlen tájak. Helyek föld és ég között. E világi és transzcendens vidékek. Ablakokon át nézem őket, amelyeknek kerete Baksai József képeinek széle.

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar grafika „Nagy Generációjának" egyik képviselője. Pályatársa, Orosz István versben emlékezik a kiváló alkotóra. 

A mű episztemológiai tétjét a férfialak fehér köpenye egyértelműsíti: az objektum elsőbbséget élvez a megfigyeléssel szemben. De ki figyel meg kit? És min keresztül? Töredékek – Az eltűnés intenzitásai. Fényjátékok és eltűnések Szűcs Attila festészetében.

Schöffer Miklós/Nicolas Schöffer a háború előtt külföldre emigrált magyar alkotók egyike.

Konok Tamás nem sokkal életmű-kiállításának megrendezése előtt, 2020. november 20-án hunyt el. A Ludwig Múzeum és a Kortárs Művészeti Múzeum Vers l’infini című kiállítása a járványügyi korlátozások feloldása után lesz látogatható, a művészt 2019 óta képviselő Molnár Ani Galéria Vonalmozgások című tárlata (melynek jelen sorok szerzője a kurátora) 2020 decemberében nyílt meg, és 2021. március 13-ig tart nyitva.

Ember Sári képzettsége szerint fotográfus (2009-ben a MOME Fotográfia szakirányán szerzett diplomát), mégis általában szobrászatinak és iparművészetinek tartott technikákkal és eszközökkel dolgozik.

Ladik Katalin egyaránt aktív a költészet, a színház és a képzőművészet területén – ez utóbbi szegmensben elsősorban vizuális költeményei és performanszai révén van jelen. Pályája a hatvanas években, az akkori Jugoszláviában indult, tagja volt a neoavantgárd Új Symposionnak és a Bosch+Bosch csoportnak. 1978-ban szerepelt a Velencei Biennálén, 2017-ben a kasseli Documentán. 1992 óta Budapesten él.

Barabás Zsófi festményeit azonnal felismerheti, aki már találkozott velük. A képek főszereplői gyakran monumentális méretű, organikusnak tűnő formák, melyek időnként geometrikus elemekkel egészülnek ki. Ezt az organikus absztrakciónak is nevezhető irányt Barabás Zsófi minimalista hangvétele, jellegzetes, monokróm színhasználata (visszatérő pasztellszínei) és önmagába vissza- és visszazáruló formakészlete teszi egyedivé, összetéveszthetetlenné.

Múlt év novemberében került sor két grafikusművész közös tárlatára, amely mindössze pár óráig volt megtekinthető, ugyanis másnap, a járványügyi intézkedések miatt, már nem fogadhatott látogatókat a galéria. A bezárt ajtón azóta is plakát hirdeti, hogy odabent kiállítás található. 

„Én bámulok a nagy pusztába, / A nagy puszta meg bámul belém” – írja A puszta meg én című versében „a nagy magyar sömmi” élményéről Tornyai János, a Párizsból 1897 nyarán hazatért, s szülővárosában, Hódmezővásárhelyen letelepedett festőművész.

„Gálhidy szobrai közvetlenül a természeti formákból erednek, azokból kinövő jelek, amelyek az anyag természetéhez idomulva, a tudatos alakítások révén szinte észrevétlenül válnak műalkotásokká” – állapította meg összefoglaló érvénnyel Kopócsy Anna művészettörténész a szobrásznak a szolnoki művésztelep galériájában rendezett kiállítása kapcsán (Vertikális közelítések. Új Művészet, 2017. 6., 44.).

Egy új, egy ismeretlen Leonardo da Vinci – itt az ideje, hogy felrobbanjon az internet. Hogy megszakítsák az adást a hírműsorok. Hogy tombolni kezdjenek a művészettörténészek.

Rita Ackermann (eredeti nevén Bakos Rita) 1992-ben, huszonhárom évesen érkezett meg New Yorkba, ahol a 90-es évek pezsgő művészeti közegének közepén találta magát. Mostanra egyike a neves Hauser & Wirth galéria által képviselt képzőművészeknek, és az egyetlen olyan magyar származású alkotó, akit a kortárs szcéna is blue chip művészként jegyez.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Farkas Ádám szobrászművész izgalmas életútjába tekintünk be gyermekkorától kezdve, az iskolai éveken át, a nemzetközi sikerekig. A még életében legendává vált művész úttörő munkássága, innovációs technikai megoldásai, társadalmi szerepvállalása és elhivatottsága rajzolódik ki az olvasó előtt.

A budapesti Műcsarnok Major Kamill: Papírok-rácsok-akkád című tárlatán elhangzott megnyitóbeszéd szerkesztett, kiegészített változata.

Orr Máté a Képzőművészeti Egyetem festő szakán szerzett diplomát. Az elmúlt évtizedben számos egyéni és csoportos kiállításon, valamint művészeti vásáron szerepelt itthon és külföldön, például Dél-Koreában, Kínában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Monacóban. Elemzői a fantasztikumhoz kapcsolják stílusát – ő neobarokk futurizmusként határozza meg művészi irányát.

Képgrafika szakon szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2005-ben, a tanulmányai alatt egy szemesztert a stuttgarti Staatliche Akademie der Bildende Künste Stuttgart falai között is eltöltött.