Sümeg felvirágoztatója, Padányi Biró Márton veszprémi püspök egykori palotája november 2-tól régi pompájában, a püspök és Franz Anton Maulbertsch festő termékeny együttműködését bemutató kiállítással várja a barokk művészetet kedvelő és a haza történelme iránt érdeklődő közönséget.

Idén 150 éves a Magyar Képzőművészeti Egyetem, amelynek jogelődje 1871 októberében Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven a terézvárosi Rombach utca 6. számú magánbérházának egyik bérelt lakásában kezdte meg működését.

Caravaggio képein „intim” viszonyba kerülhetünk a sötétséggel. Ám e szívó hatású feketeséget olykor különös külső és belső fénysugár ragyogja be. – De mi köze ennek a micromorthoz?

Magyarországon eddig sosem látott, gazdag tárlat nyílt Debrecenben. Párizsi absztraktok. A majd’ száz műtárgyat felvonultató kiállítás az Abstraction-Création körének munkásságát mutatja be. A kiállítás létrejöttéről, a csoport jelentőségéről és magyar alkotóiról beszélgettünk a tárlat kurátorával, Mészáros Flórával.

Váradi Viktor új fotósorozata valójában egy családtörténet, mégsem csak az, és ez már a kétértelmű címválasztásból is kiderül. Munkáinak középpontjában a személyes fotó és az egy sorozaton belüli műfaji keveredések állnak.

Erős Istvánnal, az idén százötven éves Magyar Képzőművészeti Egyetem új rektorával a kortárs intézményépítésről és a Kelet ihlette művészetről beszélgettünk.

A londoni National Gallery fontmilliókért vásárolt Sámson és Delilájának hitelességét kezdettől kétségek övezték. A mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes vizsgálat most nagy bizonyossággal cáfolja az eredetiségéről kiállított szakvéleményt. A képet aligha festhette Rubens.

Vincent van Gogh 1888-ban költözött az Arles nevezetű csendes, vidéki kisvárosba. A déli fekvésű francia városka már akkor is csupa napfény és ragyogás volt, amelyet pompás szántók és napraforgótáblák öveztek mindenfelől.

Régi utcák, macskakövek a lakótelepek árnyékában… Az óbudai Selyemgombolyító ovális épületébe lépve mintha nem egy zárt kiállítótérbe, hanem egy kis térre érkeznénk: felettünk az ég az átriumos udvaron, és a téren plakátok függenek.

A Firenze szívében álló, múzeummá alakított Dante-ház bejáratánál a látogatót Madarassy István Dante-szobra fogadja, mely a harmincöt éves, kétségekkel küzdő költő, a mély érzésű hazafi, az üldözött politikus kitűnő lélekábrázolása.

A posztumusz egyéni tárlat a Bodó Galéria és Aukciósházban a 2018-ban elhunyt festőművész kései művészi periódusának festményeiből nyújt válogatást.

A királyi palota középkori Fehér-tornya megmaradt első emeletének később Studiolóvá alakított helyiségében található az Erények falkép, amely az új kutatások alapján vélhetően Sandro Botticelli – egyetlen Itálián kívül készült – freskója.

Fény–árnyék kontrasztját, ember és természet viszonyát ábrázolta ifjúkori képein a művészcsaládba született festő-grafikus. Később az absztrakció, majd a parafrázis jellegű alkotásmód felé fordulva is megőrizte képi világának bensőséges voltát.

Szociális helyzetek, természeti környezet, sport egyaránt szerepel a járvány meghatározta évben megörökített, nemritkán drámai felvételeken. A lencsevégre kapott pillanatok a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállításán láthatók.

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ két klasszikus szállítmányozási konténert alakított át látványos szabadtéri kiállítótérré az Erzsébet téren. A különleges fotográfiák és installációk ember, természet és vadászat többszintű kapcsolódását mutatják be.

Az egymással évek óta tökéletes szimbiózisban alkotó Horváth Márk–Lovász Ádám szerzőpáros legújabb könyve – A határsértés technológiái – természetesen nem az országot övező határzár kérdésköreit járja körül. 

2021. október 3-án nyílik a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nemzetközileg egyedülálló kiállítása, melynek középpontjában a világhírű, valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création áll.

Időszerűtlenül időszerű a cancel culture felhabzása idején, amikor ismert történészek éppen Szent István-képünk dekonstrukcióján szorgoskodnak, a nemzeti mitológia romantikus hősét klasszikus népmesei motívumokkal filmvászonra rajzolni. Ha soha nem ülünk is tévé elé, ezt ki ne hagyjuk.

Nyitott és széles ecsetvonásokból születő forma, összetett színvilág, a képbe belopódzó fény teremti Juhász Dóra élő-eleven festői világát.

A Világszép Kapcsolódások a vizualitás nyelvén szól az emberi kapcsolatok, az ismeretségek, a megismerkedések, az érzések és az érzelmek középpontba állításáról. A 20 felkért művész művészeti nyelvének sokféleségével az alapítvány által gondozott gyermekek sokféleségét is láttatja.

A jól ismert festőművész, Dobroszláv Lajos (1902–1986) Tatán rendezett kiállítása újra megjeleníti a mester művészetének múlhatatlan értékeit és az életmű tanulságait. Képei a méltósággal viselt, küzdelmes sors hű lenyomatai.

Ha egyszer valahogy eljutnánk az Óperenciás-tengeren is túlra, el ne felejtsük megtekinteni Ali basa habcsók formájú palotáját! Ali basa ugyanis egy valódi haspók, aki már évek óta a kifogyhatatlan bőségszaru feltalálásán fáradozik.

„Akt in Landschaft” – olvashatjuk számos német expresszionista festő képei alatt a címet. Tóth Angelika festményeit nézve gyakran ez a képzettársítás jut eszembe, nem csak a képek expresszív karaktere miatt.