Kurátorként végeztem az egyetemen, majd kiállítások szervezésével foglalkoztam különböző intézményekben, mielőtt elindult ez a vállalkozás. Nonprofit kiállítóteret akartam létrehozni, amelyet olyan tevékenység egészít ki, ami fenntartja az egész intézményt. Önellátó struktúrát gondoltam kialakítani, amely nem vendéglátóipari tevékenységre épül. Így kapcsolódott be a másik szenvedélyem, a kisgyermekkorom óta bennem élő rajongás a művészeti kiadványok iránt. Hosszú évek óta gyűjtöttem a kiállítási katalógusokat és művészeti kiadványokat, ezáltal egyre közelebb kerültem alternatív kiadványokhoz, amelyek nem feltétlenül művészeti könyvek vagy kiállítási katalógusok, hanem ennél extrább, limitált, kis példányszámban közreadott művek. Körbenéztem a budapesti színtéren, és rádöbbentem, hogy nincs kifejezetten kortárs képzőművészettel és speciális kiadványokkal foglalkozó könyvesbolt, pedig Nyugat-Európa városaiban ezek már régóta megtalálhatók.
A könyvesbolt kínálatában régebbi, antikvári kiadványok is szerepelnek. Honnan szerzi be őket?
Nagyon változatos a forráslistánk, nagyjából ötszáz partnerrel dolgozom. Ezek közé tartoznak az „egy zines” fiatal alkotók is, akik csak egyetlen kiadvánnyal (fanzinnal) rendelkeznek. A partnerek között kisebb és nagyobb magyar, valamint külföldi kiadók is megtalálhatók. Dolgozom könyvterjesztőkkel – ez főleg a nemzetközi kiadványok tekintetében fontos –, magánszemélyekkel, művészettörténész kollégákkal, galeristákkal, akik a számukra már feleslegessé vált, de egyébként nagyon érdekes kiadványokat antikvár módon bocsájtják a rendelkezésünkre.
A bolt kínálata hatvan-hetven százalékban magyar és harminc-negyven százalékban külföldi kiadványokból tevődik össze. A magyar kiadások esetében azt tartom fontosnak, hogy minden, ami a kortárs vizuális kultúra szempontjából elengedhetetlen, az meglegyen az ISBN kínálatában.
A külföldi kiadványok közül viszont aszerint válogatok, hogy a budapesti közönséget megismertessem a külföldi trendekkel vagy a legprogresszívebb kiadványokkal.
Alapvetően az ISBN szakkönyvesbolt, amely egy szubkultúrát szolgál ki, ennek ellenére a kiállításokkal együtt évente három-négyezer látogatónk van. Aki betér hozzánk, az az aktuális kiállítást is megnézi. A koronavírus-járvány befolyásolta a működésünket, de bezárni csak igen rövid időre kellett, az első hullám idején. Viszont a határzárak negatívan befolyásolták a látogatottságot, mivel a vásárlóink nagyjából fele külföldi vagy külföldön élő magyar.
Igen, hatalmas megtiszteltetés volt, hogy felkértek a közös munkára. Márciusban kezdtük el az együttműködést, amikor a Ferenczy Múzeumban átalakításokat végeztek. Nem volt múzeum shopjuk, ezért engem kértek fel, hogy közösen hozzunk létre egy könyvesboltot. A szentendrei stáb felel a mindennapi működésért, én pedig folyamatosan frissülő könyvkínálatot biztosítok a múzeum shop számára.
Évente tíz-tizenegy kiállítást valósítunk meg. A galéria nem tematikus, tehát nemcsak kiadványokkal kapcsolatos anyagokat fogadunk be, hanem klasszikus projektgalériaként működünk. Nemcsak egyéni művészekkel, hanem művészkollektívákkal és felsőoktatási intézményekkel is együttműködünk. A tárlatainkkal elsősorban fiatal és középgenerációs magyar művészeknek biztosítunk lehetőséget a bemutatkozásra. Az alkotók szabad kezet kapnak, nem állítunk határokat a kiteljesedésük elé. A kiállításokhoz kapcsolódó tárlatvezetések mellett, időről időre különböző kulturális programokat is rendezünk, például könyvbemutatókat, lemezbemutatókat, animációs filmvetítéseket vagy akár kortárs tánc-performanszokat.
Októberben Palotai Gábor, Svédországban élő, experimentális tervezőgrafikával foglalkozó magyar grafikusművész COSMOS című tárlata tekinthető meg, amely egy művészkönyv köré szerveződő kiállítási anyag. Novemberben Borbély Zita állítja ki grafikai anyagait. Decemberre karácsonyi printvásárral készülünk a galériatérben.
