Miért éppen Budapest? Az évfordulók megünneplése tagadhatatlanul a modern civilizáció kulturális vívmánya, így mi sem állhatna közelebb egy város, történetesen a magyar főváros kulturális életéhez, mint hogy ünnepelje mindazt, ami történelmi, és mindazt, ami pillanatnyi, különösen, ha százötven éves dimenziókban teheti.

Négy kortárs képzőművész – Fábián Zoltán, Jancsik Károly, Kiss Zoltán és Szlabey Zoltán – új munkáinak egy részét mutatja be a Próféta Galéria aktuális időszaki kiállítása.

Tombor Zoltán művei díszítik a novemberben megnyíló Dorottya Hotel belső tereit és szobáit. Ezek a fotók nemcsak a város történetét és kultúráját mesélik el az idelátogatóknak, hanem bepillantást engednek a művész Budapest-képébe is.

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata által rendezett csoportos kiállításon tizenhét ösztöndíjas fotóművész mutatkozik be az MMA-támogatás időszakában született alkotásaikkal.

A Frieze London kortárs művészeti vásár idén ünnepelte huszadik évfordulóját. A műkereskedelmi fórum, melyet a Frieze Magazine alapítói, Amanda Sharp és Matthew Slotover kezdeményeztek, az elmúlt két évtizedben jelentős változáson ment keresztül.

A Munkácsy Mihály-díjas Koronczi Endre képzőművész 2024 február végén nyíló nagyszabású kiállítását földrajzi névadó performansszal harangozta be.

Gilly Tamás szobrászművész munkáiban legfontosabb a rendteremtés és annak a harmóniának a kialakítása, amelyet absztrakt szobraiban a forma, az anyag és a tartalom hármassága egyesít.  Abszolút szobrászatában a tér élményének kiteljesedése elsősorban intuitív módon közelíthető meg.

Minyó Szert Károly és Sógor András kiállítása az ArtPhoto Galériában november 30-ig tekinthető meg a kiállítók személyes közreműködésével!

Festmények, szobrok, installációk és egy különleges videómunka fogad a MAMŰ kiállítóterében. Az alkotásokból olyan csoportos, tematikus kiállítás irányvonalai bontakoznak ki, amelyek izgalmas, belső világba vezetnek.

Immár hagyomány, hogy a Szolnoki Művésztelep és a Szolnoki Képzőművészeti Társaság a Magyar Festészet Napja programsorozathoz csatlakozva egész napos ünnepség keretében rendezi meg a Képzőművészet Ünnepét Szolnokon.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) 2023. december 6-án, szerdán 10-től 14 óráig ismét megrendezi hagyományos nyílt napját, amikor az Egyetem kitárja kapuit a képzőművészeti szakok iránt érdeklődő fiatalok, elsősorban a középiskolás diákok előtt.

Évtizedek óta építi elsősorban kortárs magyar alkotásokból álló gyűjteményét Szluka Balázs műgyűjtő. Arról kérdeztem, hogyan válik valakiből műgyűjtő, milyen a lelki háttere ennek a szenvedélynek, milyen manapság Pécs művészeti élete és milyen tervei vannak a Hybridart Space Galéria művészeti vezetőjeként.

Nagy Sándor (III. Alexandrosz) volt az ókori világ legjelentősebb hadvezére, aki hódításai során számtalan várost alapított, sohasem vesztett csatát, s akiről kiváló képzőművészeti alkotások születtek az ókorban és az újkorban is.

Eredetileg villamosmérnök végzettségű, majd mérnökként a távközlésben dolgozó Csízy László gyermekkorától foglalkozik képzőművészettel is. Lantos Ferenc tanítványaként és néhány esetben alkotótársaként vallja, hogy a tudomány és a művészet alkotási folyamatában sok a közös.

Akár akarunk, akár nem, szükséges, hogy beszéljünk az energiáról. Hiszen mindannyiunkat érinti. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban látható ENERGIA: újraelosztás és mértéktartás című kiállítás is mindennapi erőforrásaink fontosságára hívja fel a figyelmet. 

Kovács Lehel tűéles, már-már hiperrealisztikus módon ábrázolt figurái éppoly társtalanok, éppoly magányosak, mint gyerekkorom régi koponyája a szekrény tetején – sem a kép, sem a befogadó világához nem tartoznak. Bár a festmény részei, mégis mintha az árnyék nélküli formák a festmény síkja és a befogadó közti senkiföldjén lebegnének.

Minden képnek van története. Ha nem a rajta megjelenő narratívából olvassuk ki, akkor a művész képalkotó gesztusa lesz az elbeszélő. Zoltai Bea utóbbi hat évben festett tus-kollázs-munkáin mindig van egy absztrakt gesztusalap és egy kollázs típusú narratíva, amely történetet tár fel, vagy elindít egy úton, hogy magunk számára találjuk meg azt. 

Különleges, hiánypótló könyv mutatja be az egyik legnagyobb magyar nonfiguratív művész, Lantos Ferenc Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, grafikus életművét. A LANTOS című monográfia írójával és szerkesztőjével, Mészáros Flórával beszélgettünk a művész nagy hatású szerepéről, a kötet tartalmáról, valamint különleges grafikai és könyvkötészeti érdekességeiről.

Mivel a kollázskészítés nem feltétlenül igényel festői tudást, sem olyan jelentős beruházást, mint egy komolyabb fényképezőgép, így napjainkban a vizuális önkifejezés népszerű formája.

Lelkiség és gondolatiság jegyében kiérlelt, végiggondolt minden munkája. A világ különféle jelenségeit előre programozza magában, megtervezett rendbe állítja és az egyes részleteket nagyobb, szerves egységbe fogja össze. Pállay József éles tekintettel nézi, látja és láttatja földi életünk komoly drámáit, sorsot formáló érzelmeink, vágyaink, oldásaink- kötéseink kusza szövevényét.

A kilencvenes évek elején induló Braun András az évtized közepére olyan festői nyelvet alakít ki, amely számos ponton kötődik hazai és nemzetközi tendenciákhoz, mint az op-, illetve a pop-art, a minimalizmus, vagy a konceptuális festészet, de valójában nem csatlakozik egyik irányzathoz sem.

A belvárosi galériáktól távolabb találjuk a Mansfeld Péter Kortárs Képzőművészeti Galériát. A csepeli kiállítótér 2008 óta fogadja be elismert képzőművészek alkotásait vizuális nevelés céljából. A névsort most a Munkácsy-díjas Barabás Márton kiállítása gyarapítja.

Már a Könyv Kata-kiállítás meghívójának képe is megállásra késztet, nemcsak a precízen komponált képi arányok miatt: a felénk fordított, vörös fényekben izzó tenyér egyfajta belső nyugalmat, imaginatív, spirituális átlényegülést sejtet a kéken felsejlő csillagok fényével együtt.