Fabényi Julia, a Biennále nemzeti biztosa a kiállítás sajtótájékoztatóján elmondta, hogy idén rekordszámú, nyolcvannyolc ország vesz részt a nagyszabású eseményen, amelynek első ízben van latin-amerikai főkurátora, Adriano Pedrosa személyében. Az idei biennále központi kiállítása az Idegenek mindenütt gondolat köré szerveződik, és szó szerint rendkívül színesnek ígérkezik. Ehhez jól illeszkedik Nemes Márton összművészeti, a színt középpontba helyező projektje.
Projektjét Nemes Márton immerzív environmentként, festészeti alapokon nyugvó Gesamtkunstwerkként álmodta meg, jól példázva a festészet műfajának a művész alkotói módszerére egyre jellemzőbb kitágítását, más médiumokra való kiterjesztését. Korábbi munkáiban a rave kultúrát az eszképizmus felől közelítette meg, és a kilátástalan, nyomasztó helyzetekből való menekülés ideáját fogalmazta meg képileg. Mostani műtárgyegyüttese viszont fordulópontot jelent: a valósággal dacoló lázadást transzcendens élmény váltja fel, és a techno vibrálása zen rezonanciává lényegül át.
A techno fogalma a technére, illetve a technológiai művészetre is utal: az ipari technológiáknak és anyagoknak hagyományosabb szemlélettel történő ötvözéséből tárgyfestmény, installáció, illetve mozgó festészeti environment születik. Lézervágott acél, autófesték, zománcozott acéllemez, vetítés, DMX-fények, hangszórók és színes ventilátorok értelmezik újra a festészeti palettát. Az így létrehozott environment multiszenzoriálissá válik: optikai, akusztikus és haptikus tartalmai a fények, a színek, a mozgás és a hang együttes hatásában érvényesülnek.
A kiállítás három fő részre tagolódik, amelyeket a látogató akkor fogadhat be, tapasztalhat és érthet meg teljes mértékben, amikor a tér közepén, a pavilon tereit összekapcsoló átriumban áll. Ez a pozíció – a középen állás – egyszerre hordoz fizikai, ontológiai, ugyanakkor szimbolikus jelentést is. E szélsőségesen polarizált, árnyalatokat nélkülöző vagy teljes mértékben kizáró társadalmi jelenségek által jellemzett korban ez a projekt emberségre, nyitottságra, toleranciára biztató humanista üzenetet kíván közvetíteni.
Vincze Máté, a kulturális tárca helyettes államtitkára izgalmas párhuzamot vont a magyar pavilont tervező Maróti Géza és az idén kiállító Nemes Márton pályája között, akik mindketten fiatalon arattak sikereket külföldön, de hűek maradtak hazájukhoz, és mindkettőjük művészete iparművészeti inspirációból is táplálkozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy az innováció elengedhetetlen egy projekt sikeréhez, de igazán csak akkor lehet sikeres, ha az részben a hagyományokból táplálkozik, részben pedig olyan általános emberi értékeket és érzéseket jelenít meg a képzőművészetben, amelyre mindenki rezonálni tud.
A Magyar Pavilon kiállítását hagyományosan Velence után, decemberben – kibővített formában – a Ludwig Múzeum Budapesten a hazai közönség számára is bemutatja. Idén még egy kiállításon szerepelnek Nemes Márton művei Velencében. A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogatás lesz látható a Palazzo Morában. A tárlat Nemes művészetének festészeti előzményei – így Keserü Ilona, Hencze Tamás, Nádler István művei – mellett néhány kortársának hasonló indíttatású képeit mutatja be az MNB gyűjteményéből.
Nemes Márton (Székesfehérvár, 1986) ipari formatervezést tanult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán folytatta tanulmányait 2008 és 2013 között. 2018-ban a londoni Chelsea College of Artson szerezte mesterdiplomáját. 2019-ben megkapta a feltörekvő művészeknek szóló Esterházy Art Award díjat, és egy művét megvásárolta a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum.
Munkáit számos galériában (acb Galéria, Deák Erika Galéria – Budapest; Fold Gallery, Annka Kultys Gallery – London; 193 Gallery – Párizs), valamint magyarországi gyűjteményekben (MODEM, Debrecen; Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár; Paksi Képtár, Paks; ICA-D – Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros) mutatták be. Nemzetközi csoportos kiállításokon vett részt, többek között az MSU Zagreb Haunting Monumentality tárlatán (2014), a varsói BWA-ban bemutatott Falling Out the Rythm (2019), a grazi Künstlerhaus, Halle für Kunst & Medienben helyet kapó Abstract Hungary (2017) kiállításokon, valamint a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum Helyiérték – Új szerzemények bemutatóján (2022) és a debreceni MODEM Új Közvetítések kiállításán (2022).
A 60. Velencei Képzőművészeti Biennále 2024. április 20. és november 24. között látogatható.Helyszín: Velence, Giardini, Magyar Pavilon. Nemzeti biztos: Fabényi Julia. Kurátor: Kopeczky Róna. Szervező: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. Főtámogató: Kulturális és Innovációs Minisztérium.