Konrad Witz (1400 körül–1446) gótikus festészetének jelentőségét a XX. században ismerték fel, azóta úgy emlegetik, mint az egyik legelső tájképfestőt és az egyik legjelentősebb svájci művészt, akinek számos alkotása a protestáns képégetések áldozatául esett, ám fennmaradt munkái a modern festészettel mutatnak rokonságot.

Stark Attila legfrissebb képeiből nyílt nagyszabású kiállítás a Resident Art galériában, amely egyben a művész eddigi legnagyobb volumenű tárlata. Teljesen új tematikájú képei továbbra is őrzik a képregényszerű látásmódot; a harsány, tiszta színekkel festett, stilizált figurák magukon viselik alkotójuk összetéveszthetetlenül bumfordi, játékos világát.

Vékony Dorottya fotóművész a Budapest Galéria emeleti termeiben, vele párhuzamosan, a földszinten, Aszterión címmel Dallos Ádám és Hopp-Halász Károly munkái láthatók. Bár eredetileg a „női” kiállítás érdekelt, belépve a Lajos utcai épületbe nem tudtam nem észrevenni, hogy a két tárlat összefügg.

Egy jósnő feldíszített szobája elevenedik meg a Tools of Liberation című kiállításon, amely az elérhetetlen szabadság csábító, felsejlő foszlányaival teli disztópikus csatamezőn való kétségbeesett bolyongás színtereként is értelmezhető.

A Barabás-műveket jó együtt szemlélni. A szavakat mondatokká egészíteni ki. Több-kevesebb rendszerességgel ismétlődő önálló kiállításai élményszámba mennek, mert a művek egymással is dialogizálnak, az installációk a galériák asszociációs lehetőségeit is bekapcsolják a kompozícióba.

A Q Contemporary az idén kilencvenedik életévét betöltő Keserü Ilona és kivételes alkotótevékenysége előtt tiszteleg. A tárlat jellegét kronológia helyett olyan motivikus és tematikus nézőpont határozza meg, amelynek révén az egyes szekciók a meghatározó formák, technikák és kutatások aktuális és műtárgyakban manifesztálódó együttállásain keresztül mutatják be a művész munkásságát.

Mikhail Karikis Because we are together kiállítása az athéni kortárs művészeti múzeumban (EMST) az alkotó hat kulcsfontosságú audiovizuális installációja köré épül, amelyeket kisebb alkotások, fényképek és szövegek egészítenek ki.

A miskei remetének, a fehér gyöngyházragyogás festőjének, Tóth Menyhértnek művészi pályája, hitvallása bontakozik ki Sümegi Györgynek, az MMA Kiadónál 2022-ben megjelent Tóth Menyhért – Levelek, vallomások című kötetéből.

Boris Lurie (1924–2008) és Wolf Vostell (1932–1998) műfaji határokat átlépő, társadalomkritikus művei most először láthatók együtt Magyarországon. Az ötvenes évek végétől, személyes érintettségük okán, mindkét művész radikálisan közelített a holokauszt témájához.

A betűk nem tudnak hazudni. Csak az ember, aki olykor igazsággá, máskor hazugsággá rakja össze őket. Bonyhádi Károly művei minden betű jelentését megsokszorozzák és elmélyítik, s a világ dolgainak összefüggéséről beszélnek.

Rabóczky Judit Rita legújabb kiállításának anyaga az eddigiekhez hasonlóan markáns: talált vastárgyakból hegesztett büsztök, maszkok és ezek fotóiból alkotott ikonosztáz szuggesztív együttese.

Petőfi Sándorról csupán egyetlenegy felvétel maradt fenn. Többen leírták a külsejét, festmények is készültek róla, fotográfia azonban csak egyetlenegy. A Petőfi-dagerrotípia nyomába eredtünk Flesch Bálint fotográfus-fotórestaurátor és E. Csorba Csilla művészettörténész-fotótörténész segítségével.

Vidák István és Nagy Mari nemezművészek családjában három generáció alkot szebbnél szebb műveket. Ifj. Vidák István és Vidák Anna követte szülei példáját, és ígéretes tehetség a hét unoka egyike, Pereczes Hanna Virág is. Most közös kiállításon mutatkoznak be Kecskeméten.

A XX. század modern művészetének egyik leghíresebb alakja. Univerzuma próbára teszi a valóságérzékelést, és kitágítja a racionális gondolkodás határait.

Erős kiállítással indítja a balatonfüredi Vaszary Galéria az idei, kiemelten fontos, kulturális programokban bővelkedő évét. A Veszprém–Balaton 2023-as Európa Kulturális Fővárosa program keretében megvalósult nagyszabású Bak Imre-tárlat izgalmas művészeti kalandot kínál, az év első, talán balatoni utazásokra kevésbé jellemző, téli-tavaszi időszakában.

Hencze Tamás első önálló kiállítása az acb Plus terében a művész 1970-es években kiteljesedő művészi programját követi végig. A galéria terében különféle művei szerepelnek, amelyek már túllépnek az informel személyességén, a líraiságot mégis őrzik magukban.

Március végétől sorra kinyitnak a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállítóhelyei a téli időszak után. Szobrászat, festészet, fotóművészet, régészet a palettán, klasszikus és kortárs alkotók művei a tárlatokon. Készüljünk a különleges művészeti utazásokra!

A művészet veszélyes üzem, mert amit a művész a képzelete útján mindenki előtt és mindenkinél korábban megérez, megjelenít, előállít, arról később kiderül, hogy maga a legjelenvalóbb valóság.

Éppen kétszáz. Na jó, egy kicsit fölkerekítve. Mondom még egyszer, hogy el tudjuk képzelni: kétszáz. Ennyi például kukoricagölödinből rémesen sok, legalábbis Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi ízléséhez mérten rengeteg, lépésből viszont elenyészőn kevés, szinte potomság, mondhatnánk tragikus sorsú költőnk legutolsó lejegyzett szavával, hogy a profán felütést némi mélabúval elegyítsük.

Párizs északi elővárosa, Saint-Denis nemcsak a francia királyok temetkezési helyéül szolgáló kora gótikus székesegyházáról nevezetes, hanem hírhedten rossz közbiztonságáról is. Hatalmas panelházaktól övezett, állandó csetepatéktól hangos utcák egyik eldugott szegletében él közel harminc éve egy művész: István Pető.

A bécsi ALBERTINA Múzeum idén két helyszínen és három tárlaton mutatja be a grafika történetét a késő középkortól a kortárs nyomatokig. Hatszáz évet ölel át ez a nagyszabású vállalás, amelynek első kiállítása Dürer. Munch. Miró. A grafika nagy mesterei címmel nyílt meg január legvégén.

Allegóriák gyakran bukkannak fel a képzőművészetben, ám valódi költői hasonlattal viszonylag ritkán találkozunk. Alábbi cikkemben top 5 tökélyre fejlesztett művészi metaforát szeretnék bemutatni. Némelyik mosolyra fakaszt, ám akadnak köztük mélyen elgondolkodtató darabok is.

Mindmáig rejtély, hogy Perei Zoltán grafikus különös, karakterében és kontúrjaiban kemény, a földszagú realitást valaminő sosemvolt szépségeszménnyel ötvöző világa miért nem ragadta meg több szakmai ítészt. Mert akiket igen, csaknem ódákat zengenek róla.