A művészettörténet évszázadaira visszapillantva elmondható, hogy vannak – a művészlét eredendően különös volta ellenére – szabályosnak ítélhető művészpályák, de vannak rendhagyó sorsok és utak is: fiatalon kihunyt üstökösök és későn, hosszú rejtőzködés után, váratlanul felragyogó csillagok.

Az 1987-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Somos Gyula 1990 óta az amszterdami Ruudt Wackers Művészeti Akadémia tanára. 1998-ban hazaköltözött, azonban amszterdami akadémiai állását megtartotta, így továbbra is részese marad a hollandiai művészeti életnek. A Ceglédi Galériában látható retrospektív kiállítása az életmű Hollandiában készült jelentősebb darabjait mutatja be.

Száz éve született Bozsó János kecskeméti festőművész, akinek életművéből a neki szentelt emlékévben három kiállítást is rendeznek. A barokk Klapka-házban kapott helyet európai viszonylatban sem lebecsülendő néprajzi és iparművészeti gyűjteménye is, ami azonnal elvarázsolja a látogatót.

Bencs Dániel Meow Meow kiállításának főszereplője egy konkrét macska, amelyet az alkotó több képen átívelő ismétlésével ornamenssé lényegít át. Jelentésvesztés történik, azonban a kompozíciók ezáltal tudják hipnotizálni a nézőjüket.

Egy bőripari szövetkezet hulladékanyagát vásároltam meg, amely abban az időben a líbiai hadsereg részére készített sivatagi katonai ruházatot… A bőrhulladék zsákokban várta az idő múlását 1989-ig, amikor egy inspirációs pillanatban megjelent előttem az első bőr falikárpit munkám terve.

Kossuth-díjjal jutalmazták a kortárs magyar képzőművészet külföldön is elismert mesterét, Bukta Imrét. Nagyszabású tárlatát Műveljük kertjeinket! címmel rendezték meg az alkotó hetvenedik születésnapja alkalmából.

Nagy Angéla lelkes amatőr Ady-kutató minden évben megemlékezik a költő születéséről és haláláról. Ezúttal a költő utolsó napjait zenei betétekkel kísért versek idézték fel. Ady életnagyságú fényképe vesébe látó, mégis szerető tekintetével bámulta közönségét. És volt ott még valami: két eredeti Czigány Dezső-portré – nyomasztó, sötét képek –, amelyek a költő idős szüleit ábrázolják.

Fajgerné Dudás Andrea provokatív festőművész, performer, Horváth Lóczi Judit absztrakt geometrikus stílusban alkotó képzőművész – két sikeres, ismert kortárs nőművész, akik mindketten édesanyák.

A szentendrei MűvészetMalomból a Virág Judit Galériába költöztek Deim Pál alkotásai. A Ferenczy Múzeumi Centrum alá tartozó MűvészetMalom a megnövekedett kiadások miatt a téli hónapokra bezárta kapuit, az életmű-kiállításnak új színtérre volt szüksége.

Nem mindennapi élmény, hogy a még mindig kevéssé ismert Seres László különböző festészeti időszakaiban készült műveivel egyszerre, egy térben találkozhatunk a Falk Miksa utcai MissionArt Galériában a Korai és újabb művek tárlatán.

Ilsa, a Gulág Tigrise – Hommage című kiállításával emlékezik Konkoly Gyula a franciaországi évei alatt festett, időközben megsemmisült képére a Faur Zsófia Galériában rendezett önálló tárlatán, mely a hetvenes évek és a mostani korszellem paradox analógiájának megválaszolásaira tesz kísérletet.

Az Új távlatok című időszaki kiállításon a Magyar Grafikusművészek Szövetségének 38 új tagja mutatkozik be. A tárlaton nemcsak hagyományos értelemben vett, tradicionális eljárásokkal készített grafikákat láthatunk, hanem olyan installatív, konceptuális elgondolásokat vagy grafikai jellegű alkotásokat is, melyek a műfaj új, kortárs tendenciáit képviselik.

Lovas Ilona (1946–2021) textilművészre emlékezik a Műcsarnok Stációk című kiállítása, felidézve a különös anyagokkal dolgozó, a teremtett világban saját helyét kereső alkotó életművét.

A Milánóban élő, performatív polaroid munkákat alkotó Kacziba Andi az áprilisi MIART-on mutatja be legújabb performanszát, amellyel lezárja a női lét életszakaszaival, a nők életfeladataival foglalkozó sorozatát. Budapesten a TOBE Galéria februári Fckn Love című nemzetközi kortárs művészeti és fényképészeti csoportos kiállításán láthattunk tőle három munkát.

A majd hétszáz éves múltra visszatekintő őrségi fazekasság legjelesebb képviselői hozták el alkotásaikat a Vigadóba a Tiszta forrásból – Az őrségi fazekasság múltja, jelene és jövője című kiállításra. Funkcionalitás, használhatóság, egyszerűség és szépség jellemzi e kerámiákat.

A magyar képzőművészet kiemelkedő és meghatározó korszaka a XX. század eleji impulzusokkal teli időszak, amikor számos tehetséges magyar művész kényszerült külföldön tapasztalatot szerezni, vagy menedéket találni, hogy érvényesülhessen.

A T-Art Alapítványt Tenk László festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben, azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, s a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.

Március közepéig tart nyitva a Szépművészeti Múzeum Hantai Simon századik születésnapját ünneplő tárlata, amely a festő eddig ismeretlen arcát és korszakokon átívelő művészi párbeszédeket mutat be.

Hiány és telítettség, a felszín és a mélység sajátos értelmezése jelenik meg Németh Dávid és Gwizdala Dáriusz alkotásain. A megfejthetőség hiánya, s a képeken szereplő dolgok kimeríthetetlen pluralizmusa az a két sajátosság, amelyeken keresztül közelíthetjük meg a két fiatal alkotó művészetét.

Előbb-utóbb úgyis szót kerítettem volna róla – itt az Országúton is – földimről és sorstársamról: Katona Józsefről. Földim a kecskemétiség okán, sorstárs meg azért, mert Skorpiók volnánk. Kell-e bizonygatnom, milyen tragikus jegy? Hogy az apropó egy kicsit körmönfont, lehet, de üsse kő. A Katonában, tudniillik egykori gimnáziumomban áll Czélkuti Züllich Rudolf szobra, amely majdnem olyan kacskaringós utat járt be, mint sorsűzött alkotója.

Az egri Kepes Intézetben március közepéig látható Kucsora Márta Kiterjedés című önálló kiállítása. Az óriás méretű lírai-absztrakt festmények anyagisága és érzelmessége jól érzékelhető ebben a számukra megfelelő térben. A művésszel beszélgettünk énhatárokról és képhatárokról, munkákról és tervekről. 

Szurcsik József Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész, grafikus, képzőművész Nyugtalan idők című kiállítása legújabb alkotásaiból ad válogatást. „Nem minden betontömböt nekünk csinálnak, mi is kreálunk saját magunknak: védjük magunkat a külvilágtól, egyúttal saját korlátokat szabunk még a saját jóságunk áramlásának ellehetetlenítése árán is” – vallja a művész.

A Budapesti Szlovák Intézettel és a Fotográfia Közép-európai Házával együttműködésben született Miloš Dohnány a városban című kiállítás – melynek kurátora Silvia L. Čúzyová – a modern szlovák fotográfia jelentős képviselőjének képeiből mutat be válogatást.