Friedrich von Schlegel nevezte az építészetet megfagyott zenének, Dorogi János munkáiban ez a megfagyott áramlás, és annak az anyagtól el nem különíthető, megfoghatatlan szellemi bázisa leginkább a zenére emlékeztet.

Kiállítása nyílt a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjas képzőművészeinek az osztrák Sankt Pöltenben, a Gallery Ausstellungsbrückében. A megnyitón üdvözlőbeszédet mondott Katka Krejcova, az Alsó-ausztriai Tartományi Kormányhivatal Művészeti és Kulturális Osztályának munkatársa, a kiállítást köszöntötte Rátóti Zoltán, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke.

A megszokás kényelme kellemesen elandalít, nem szeretjük, ha zavarba hozzák eddigi sztereotípiáinkat, sőt felzaklatják életünket. Az ember sokszor azt fogadja el igazságnak, amit a többség mond. Minél többen hisznek el valamit, annál inkább igaz.

Pályafutása során sokszor került középpontba a táj mibenlétének kérdése. Egyes kiállításai a válsághelyzet perspektívájából vizsgálták az ember és természet kapcsolatát, ami arra kényszerített bennünket, hogy ezt a viszonyt újragondoljuk. Azt a paradox tényt, hogy gyakran a természet szóval illetett élőhelyek sem mentesek már az emberi beavatkozás nyomaitól. A természet végleg elveszítette ártatlanságát.

A betonról a legtöbb embernek az építőipar, az egysíkú szürkeség, esetleg a forróság jut eszébe.  Ám ha a kortárs szobrászat felől közelítjük meg ezt a különleges anyagot, új tulajdonságait és funkcióit fedezhetjük fel. Erről kérdeztük Veres Balázs szobrászművészt, aki műalkotásai létrehozásához a betonkeverőt is bekapcsolja.

Számos festő modellje, Maurice Utrillo édesanyja, Suzanne Valadon maga is jó nevű festő volt, akinek képeit Párizstól New Yorkig rangos múzeumok őrzik. A rendkívül szép Suzanne-nak regénybe illő, kalandos, ám nehéz sors jutott.

Zenei téma rendszerint a hangszerek ábrázolása révén jelenik meg a festészetben. A lantról szinte azonnal felismerjük Apollónt vagy Dávid királyt. A szférák zenéjét játszó békés angyalokat többek között a Van Eyck fivérek tették halhatatlanná a Genti oltáron, míg Michelangelo Utolsó ítéletén harsonát fújó haragos angyalokat látunk. 

Budapesten tanult festészetet és Valenciában animációt. Alkotó gondolkodásának középpontjában – bármennyire leegyszerűsítésnek tűnik is – maga a képalkotás áll, a kép mibenléte, ontológiája, egyértelműsége, netán paradoxonja. Művészeti praxisában a művészettörténet különböző korszakainak képi minőségeit és optikai paramétereit elemzi. 

Magyar Pavilon a 60. Velencei Képzőművészeti Biennálén. Olyan multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást tervezett a művész a Magyar Pavilon tereibe, mely az absztrakt festészet hagyományain kívül a kortárs élményvilágra, így a technoszubkultúra, a digitális képalkotás tapasztalataira épül.

Kurátoraként érdekes terepszemlét jelentett számomra Sági Gyula Under Vision című kiállítása. A filmesek között használt fogalomra hivatkoznék, amelyet akkor használ a stáb, amikor kimennek felderíteni a helyszínt, felmérni azt a területet, ahol azután megszülethet a vizuális képélmény. Ez az első lépések egyike: meg kell találni azt a teret, ahol láthatóvá válnak a víziók, a mi világunk vagy akár új dimenziók.

Csáji Attila nagylélegzetű, összegző albuma, a Sorsferdítő idők a Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus és fényművész korszakokat átívelő életpályájának, munkásságának és nem utolsósorban avantgárd szellemi lendületének legteljesebb foglalatát adja.

Nullás ecset és lendület – Bereczki Katában ennek az évnek az elején megszületett a változtatás igénye. Új műtermi közeget alakított ki, ahol éppen újfajta festésmóddal is kísérletezik. 

Isabel Muñoz OMEGA című kiállítása a Mai Manó Házból indul világkörüli útjára. A tárlaton bemutatott polaroidok eddig még nem hagyták el a fotóművész műtermét, soha nem állították ki ezeket a képeket, így elsőként a magyar közönség nézheti meg őket. A kivételes anyag budapesti premierje egyedülálló betekintést nyújt a fotóművész munkásságába.

Üde színfolt a város kulturális életében a Gödöllő szívében tizenhat éve működő, mai nevén Monád Galéria. Indulásáról, kulturális szerepéről, missziójáról, a jelenleg dívó művészeti irányzatokról, valamint a jelenleg és a közeljövőben látható kiállításairól beszélgettünk a kiállítótér tulajdonosával, Sz. Jánosi Erzsébettel, aki maga is képzőművész.

Vizuális világának szereplői erőteljesen beépültek a kétezres évek kortárs vizuális emlékezetébe, figurái ismerős alakokként köszönnek vissza a vásznakról. Tavalyi kiállításának képei azonban egy kevésbé trendi, de annál érdekesebb, ironikus-bukolikus festészet felé fordultak el, amelyekben a természeti környezet és az ember ambivalens kapcsolata újfajta festőiséggel párosult.

Ahogy ezt már többen megállapították, F. Balogh Erzsébet sokszor a valós látvány átírásával alakít ki nonfiguratív szín-forma struktúrákat. Stíluskategóriát keresve rendre szóba kerül az absztrakt expresszionizmus megszelídített (racionalizált) változata vagy a lírai absztrakció.

Különös táj a lelked – Paul Verlaine Holdfény című versének első sora a tárlat címe. A költemény szavai tökéletesen kifejezik a Finnországban született, Magyarországon élő Maria B. Raunio festészetét.

Minden korábbi Anna Margit-tárlatnál átfogóbb képet nyújt a XX. századi magyar festészet kimagasló alakjáról a Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállítása, melyen kronologikus ívet leíró kétszázhúsz műalkotás: festmények, grafikák kaptak helyet.

Nagyszabású meglepetéskiállítással ünnepelte a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszéke Karmó Zoltán egyetemi docens hatvanötödik születésnapját. A legendás művésztanár szeme elől rejtve, teljes titokban szervezték meg kollégái a tárlatot; a tanszékvezető Polgár Botond, valamint Gálhidy Péter, egyetemi adjunktusok, illetve Gergely Réka szobrászművész.

Szabó Eszter Ágnesnek, az április 6-án elhunyt kortárs művésznek tervezett kiállítását a tragédia sem írhatta felül. Nem is lehet múlt időben beszélni róla. Munkásságát a más alkotókkal való együttműködés és a hétköznapok és a művészet közti határ feloldása jellemzi.  

Az Újvidéken született és művészi pályáját is ott kezdő, majd Budapesten kiteljesítő drMáriás a kortárs magyar művészet egyik legkülönösebb alakja. Képzőművészeti munkássága a nyolcvanas évek közepén vett lendületet, érzékenyen magába szűrve a kor alapvető élményvilágát és nyelvi-stilisztikai kiterjesztéseit.

A Magyar Nemzeti Bank gyűjteménye is bemutatkozik Velencében, a 2024-es 60. Velencei Biennáléhoz kapcsolódva. Schneller János művészettörténész kurátori válogatása az MNB kollekciójából kontextualizáló kiállítás, a Magyar Pavilonban bemutatkozó Nemes Mártont helyezi el a magyar képzőművészet jelenkori történetében.

Banális kijelentés, de az Egyesült Államokra a mai napig is a lehetőségek hazájaként tekintünk. Az „ígéret földjeként”, ahova nagy reményekkel vándoroltak/vándorolnak ki (és korántsem túlzok) milliók. Munkásosztálybeliek, értelmiségiek: írók, zeneszerzők, művészek.