Zeus Salas festőművész önálló kiállítása a mindenütt jelenvalóság világába vezet. Az átfogó tárlat, mely a venezuelai művész munkásságának hét évéből válogat, az alkotó pályafutásának fontos állomása: bemutatja és egyben összegzi eddigi művészi tevékenységét, s mérföldköve továbbhaladásának.

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély szomszédságában, a Both Ferenc térre néző, ódon hangulatú, felújított épületben kérdeztem Kolcsár Bélát, az ötvenéves, Magyar Örökség-díjas Szárhegyi Művésztelep kulturális és művészeti igazgatóját a múltról és a terveikről.

Gomolygó, fátyolos emlékek tárultak elénk újrahasznosított matériákból készült térbeli installációkban, s kézzel, hagyományos eszközökkel vagy buborékfóliával festett élénk színű vásznakon megjelenítve. Máté Attila és Ferenczi Attila műveiken keresztül saját tudatalattijukat fedték fel a látogatók előtt, hogy általuk mi magunk is közelebb kerülhessünk létélményeink megtapasztalásához.

Művészi pályája a képregényrajzolástól egészen az absztrahált tájképekig vezet. A Képzőművészeti Egyetem elvégzése után huzamosabb időt töltött Írországban, ahonnan néhány éve tért haza. Biztos grafikai tudását társszakmáiban is aktívan használta, ám most újra jelentős szerepet játszik mindennapjaiban a festés.

Csaknem féléves rezidenciaprogramon vesz részt Piramidónban. Dóra Ádámmal Barcelonában arról beszélgettünk, milyen inspirálóan hat rá a mediterráneum, a déli világ, az új impulzusok és az alkotásra koncentrálás lehetősége, s főként a kiszakadás az otthoni hétköznapokból.

Impozáns, reprezentatív tárlaton mutatkozott be a Magyar Festők Társasága Kréta szigetének fővárosában, Heraklionban. A seregszemlén ötvenkilenc hazai festőművész kapott lehetőséget, hogy megmutassa munkáit a görög közönségnek és az ott megforduló turistáknak. A nemzetközi szereplés igazi mérföldkő a társaság életében.

Graffitik és plakátok vizualitása keveredik az avantgárd képzőművészeti előképek és a kortárs urbánus lét világával Rohrböck Dániel legújabb tárlatán. Overwrite című tárlata a kilencvenes években elterjedt, mára világméretet öltött street art műfaját „lovagolja” meg.

Farkas Zsófia szobrászművész életében az üvegszobrászat hozta el az igazi kiteljesedést. A végtelenség dimenzióját megnyitó üveg matériája újszerű gondolkodásmódot és hozzáállást feltételez a művész részéről. A minimálisra redukált formavilágú üvegszobrok mindig a belül zajló történésekre és a tükröződő fényélményekre irányítják a figyelmet.

Foreigners Everywhere (Stranieri Ovunque), azaz Külföldiek/Idegenek mindenhol, olvasható városszerte sokfelé a 60. Velencei Biennálé címe, melyet a brazil kurátor, Adriano Pedrosa választott tételmondatként.

A címben felvetett kérdés abszurdnak tűnik, hiszen a holland művész valamennyi életrajza szerint öncsonkítást követett el. A történet kezdete: 1888 őszén van Gogh meghívta magához Arles-ba Paul Gauguint, akivel két évvel azelőtt ismerkedett meg Párizsban.

Színvonalas tárlatokat láthatunk a balatonboglári Vörös és Kék kápolnában évről évre. A festői helyszínen emelkedő műemlékek hangulatos teret adnak kiállításoknak. Működőképességüket jelzi, hogy egyre többen és többen másszák meg a neogótikus épületekhez vezető dombot. 

A XX. század művészetének egyik legnagyobb és legismertebb története a pusztán önmagukban is szemlélhető, autonóm vizuális alkotások, az absztrakció születése. A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria kiállításán három Franciaországba emigrált magyar művészkarrierbe pillanthatunk be. Lahner Emil, Kallos Pál és Földes Péter festményei mögött a tragédiákkal teli modern történelem személyes megélése áll.

Anna Margitnak (1913–1991) a teljes XX. századon átívelő festői életművét bemutató kiállítás sűrű, torokszorító, revelatív és tanulságos élmény. Kétszázhúsz mű és egy monumentális, négyszáznyolcvan oldalas katalógus foglalja össze a traumáktól terhes múlt századi művészet történetének különösen mély œuvre-jét, melynek legfőbb állítása: Vagyok, aki vagyok!

A siófoki Kálmán Imre Emlékház emeletének előterében és három termében Könyv Kata egyedi technikákkal készített figuratív festményei fogadnak. 

Rekordszámú érdeklődő – a tavalyinál kilencezerrel több, kilencvenegyezer látogató – kereste fel az idén 54. alkalommal rendezett Art Basel modern és kortárs művészeti vásárt, a világ egyik vezető műkereskedelmi rendezvényét.

Hogyan tud eredetiséget és őszinteséget csempészni a divatfotók csillogó világába a kelet-európai életérzés? Erre a kérdésre keresi a választ elsősorban kiváló magyar és kelet-európai fotográfusok divatfotóinak és művészeti projektjeiknek segítségével a Capa Központ tárlata.

Vásárhelyi Antal rajzairól valós építészettörténetünk hiányzik, inkább a mítoszokban tovább élő jósdáira, szent helyeire, templomaira és színházaira, általában az emberek alkotta városokkal párhuzamosan létező szabad égi városra, Szent Ágoston De Civitate Deijére asszociálhatunk. 

Örökké úton van, ami számára az Élet szimbóluma, hiszen így nyer folyamatos inspirációt új műveihez. A klasszikus portréábrázolás hagyományaiból merítve meg is újítja azt, arcképeit gyakran ábrázolja víz mögött vagy dekomponált struktúrájú képeken. Újabb sorozatában (A seb mint kapu – A női hús metamorfózisa) tabutémát feszeget, császármetszéssel világra jött gyermekeinek születési körülményeit idealizált módon mutatja be. Kiss Adél festőművésszel beszélgettem.

Forrai Ferenc és Knyihár Bence műveinek közös metszéspontja az észleléshez és az érzékeléshez való erős kötődés, a tapasztalat behívása: olyan képalkotás, amely a műalkotást elemeire és mintázataira bontja.

2003 óta a Szolnoki Művésztelep vezetője. Autonóm művészeti munkássága mellett művészetszervező tevékenysége is kimagasló. Legújabb, Szóma Széma című sorozatának tárlatát május végéig láthatták az érdeklődők a Budapest belvárosi Széphárom Közösségi Térben. Az alkotói pálya főbb stációiról és legújabb képciklusáról is beszélgettünk Verebes György Munkácsy Mihály-díjas festőművésszel.

Mindketten a spanyol királyi udvar kedvenc festői voltak. Goya életműve választékosabb és színpompásabb, vásznaira ugyanakkor jelentős hatást gyakorolt Velázquez szigorúbb és visszafogottabb művészete.

Régi terv, hogy a debreceni képzőművészek megmutathassák egymásnak és a helyi nagyközönségnek, hogy kik ők és éppen mivel foglalkoznak.

Életében szinte senki sem kedvelte, képeit pedig senki sem vásárolta. Halála után azonban rohamosan nőni kezdett az árfolyama, és idővel ő lett a legnépszerűbb és leginkább megfizethetetlen európai festőművész, ami nem utolsósorban „vonalkázós” ecsetkezelésének köszönhető. Hogyan is célszerű értelmezni Vincent van Gogh rejtélyes ecsetvonásait?