Gyakorta kelt negatív visszhangot a látogatók részéről a monokróm festészet közönség elé tárása. Azonban a debreceni MODEM legújabb összegző jellegű kiállítása, az Antal-Lusztig gyűjtemény monokróm műveiből válogatva új színben tünteti fel az önreflexív irányzatot.

Aki igazán, őszintén kíváncsi saját énjének feltáratlan rétegeire, az mer farkasszemet nézni festményeivel. Kell ugyanis némi bátorság ahhoz, hogy a látottakat meghökkentő furcsaságként vagy kendőzetlen őszinteségként határozzuk meg. 

1882 januárjában La Haye egyik utcájában Van Gogh találkozik a magát Siennek nevező Clasina Maria Hoornikkkal, aki ötéves kislányát sétáltatja. Sien nincstelen, várandós, alkoholista, erős dohányos és a testét árulja. A festő részvétből magához veszi gyermekével együtt, és több mint tizennyolc hónapig vadházasságban élnek.

Június 14-én pénteken megjelenő legújabb számunkban a képzőművészet kedvelőinek két különösen érdekes írással kedveskedünk. Szöllősi Gézával, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának doktoranduszával többek között a mesterséges intelligenciáról (MI) beszélgettünk (Mindent megváltoztató rendszerek), továbbá a szentendrei MűvészetMalomban látható Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című tárlatáról számolunk be.

A Budapesten élőknek talán nehéz elképzelni, hogy a főváros határain túl is van élet. Pap Gábor az észak-alföldi Öcsödön született. Innen jutott el a Képzőművészeti Egyetem grafika szakára, majd már kiállítóként az Einspach Fine Art & Photograpy terébe, ahol Minden sár címen mutatja be legújabb festményeit, art brut szobrait.

A Nyíregyházán született aatoth franyo (Tóth István Ferenc) 1978-ban Vasarely segítségével került ki Párizsba, ahol az École Supérieure des Beaux Arts hallgatója lett. A képzőművészeti iskola elvégzése után hosszabb utazásokat tett Németországban, Hollandiában az Egyesült Államokban és Észak-Afrikában.

Az egyszerűség, a letisztultság és az erőteljes nyugalom az, ami miatt Kaszás Konrád képei kiválnak abból a vizuális ingercunamiból, amellyel nap mint nap telítődik az elménk.

Sütő Róbert festészetében, a jelenlegi Pára- és az előző Visio-sorozatánál is érzékelhető mindaz, ami nem egyszerűen látomás, netalán köznapi érzékcsalódás.

Olyan tehetséges és ambiciózus grafikus, aki nemcsak Magyarországon, hanem Londonban is megtalálta a számításait: jelenleg például a FIFA labdarúgó-világbajnokság stadionjainak tervez, mint wayfinding designer. 

Természetesen nem fraktálokat fest. Hogy e fura alakzatokra utalhatnak festményei, talán csak a véletlen – és a cikkíró – műve. Mégis, a fraktálok logikus rendezettsége – pontosabban összerendeződése – és Barabás Zsófi képei között épp az a hasonlóság, hogy a maga sajátos formarendjével mindkettő élményt nyújt.

Francesca Woodman fényképeit álomszerűség, légiesség, titokzatosság jellemzi, amit a hosszú és dupla expozícióval, valamint a természetes fény használatával alakított ki. Gyakran önmaga szerepel témaként; testét eszközként használta fel az én és a világ közötti határok feltárására.

Érdekes formavilágú, kisebb és nagyobb méretű, szinte lapokból álló, mégis erősen plasztikus hatású, fényjelenségekkel játszó szobrok fogadnak az Etyeki Műhely kiállítótereiben.

Nem tudom, a mai lányok is végigolvassák és végigsírják-e a Love Story című regényt, amelyet Erich Segal írt, de bennem örökre megmaradt a kezdőmondata: „Mit mondhat el az ember egy 25 éves lányról, aki meghalt?”

Az Országút Galéria szervezésében nyílt meg az Eötvös10 pincegalériájában a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő, Szobrász és Grafikus tanszéke hallgatóinak közös tárlata, melyen három művésztanár: Gaál József festőművész, Szurcsik József grafikus- és festőművész, illetve Polgár Botond szobrászművész hallgatói mutatkoznak be.

A jazz történetének egyik legeredményesebb német zenésze, Till Brönner trombitaművész, zeneszerző és fotográfus is. Identitás – Európai látkép című kiállításán portrék, ipari tájakról, építészetről készített felvételei láthatók. Bármit is fotózzon, „érzékeny megfigyelőként Brönner évek óta európai hazája sokszínű fejlődését és társadalmi áramlatait dokumentálja a képzőművészet eszközeivel”.

A Q Contempoary Kortárs Művészeti Központ 2021-es megnyitása óta másodszor rendez kiállítást a tulajdonos, Queenie Rosita Law magángyűjteményéből.

A gárdonyi Velencei-tavi Galéria egykori magtárból kialakított kiállítóterébe Horváth Levente csűrökről festett képeivel igazi erdélyi hangulatot varázsolt. A Kolozsvárhoz közeli, kalotaszegi Zsobokon élő képzőművész határozott, élénk, vibráló színekkel festett olajképei betöltik a teret és olyan tájakra repítenek, amelyek a régmúlt vidéki életet idézik fel.

Máig meg nem oldott rejtély – a sorozatgyilkos Hasfelmetsző Jackről a krimiíró Patricia Cornwell nem kevesebbet állít, mint hogy valójában az angol posztimpresszionista festő, Walter Sickert volt

A világ leghíresebb láthatatlan graffiti művésze, a festőzseni Banksy ikonikus utcai képei új színt hoztak a kortárs művészetbe, alkotásai rekordösszegekért kelnek el. Barcelona, Párizs, Milánó, Prága, Brüsszel, Lisszabon és Dubaj után a kiállítás most Budapestre érkezik! 

A B32 Galéria izgalmas terében helyspecifikus kiállítást rendezett Gálhidy Péter, Munkácsy-díjas szobrászművész. Mezsgye című tárlatának középpontjában hosszú, több mint tizenöt méteres installáció állt, hogy érzékeltesse az ember és környezetének harmonikus viszonyát, békés egymásmellettiségét, ugyanakkor sejtesse a romboló beavatkozás veszélyeit is.

Az év legjelentősebb képzőművészeti eseményeként nyílt meg április 6-án a szentendrei Művészetmalomban az Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című nagyszabású, több mint kétszázötven művet felvonultató tárlat.

Ezúttal nem egy modern vagy kortárs zeneműre, hanem egy meglehetősen régi képre: Bosch Zenei Poklának bemutatására esett a választásom.

Friedrich von Schlegel nevezte az építészetet megfagyott zenének, Dorogi János munkáiban ez a megfagyott áramlás, és annak az anyagtól el nem különíthető, megfoghatatlan szellemi bázisa leginkább a zenére emlékeztet.