A Mozartkugelek és a Raffaello-golyók töretlen népszerűsége sokat köszönhet Mozart és Raffaello hatalmas hírnevének, másrészt szerves kapcsolatot tételez fel az igényes édességek és az alkotók dolce (édes) stílusa közt, ami aligha működne Michelangelóval és Beethovennel.

Egész életemben csakis a realista figuratív festészet érdekelt. Az absztrakt csontvázán a realizmus, a figurativitás a hús. A jó realista/szürrealista képben megvan a jó absztrakt kép összes pozitív tulajdonsága és még egy csomó más kvalitás.

A Ludwig Múzeum kiállításának címe Fejős Zoltán tanulmánykötetének, a Tárgyfordításoknak (2003) „átfordítása”, ami nemcsak tisztelgés tudományos tevékenysége előtt, hanem egyúttal a nézőpontok és a tudományterületek szemléletmódja közötti kölcsönhatásra tett utalás is.

Amikor kiérünk az utcára, rutinszerűen haladunk napi útvonalainkon, vagy maradt még némi kíváncsiság néhányakban és figyelik az épületeket, a járókelőket, az utcán zajló életet? Vagy itt is az útvonalat böngészve a képernyőre meredünk? Bács Emese kiállítása Rólunk szól.

Robusztus, földre helyezett, homokkal körbeölelt, súlyos fémszobrokat falakon látható, könnyed, frízszerűen összeálló akvarellsorozatok egészítenek ki. Két különböző műfajt és anyagminőséget jelenítenek meg Magyari Balázs alkotásai.

Kiemelt feladatának tekinti a Magyar Művészeti Akadémia a hazai alkotóművészek megbecsülését, így minden tagozat évente két díjat adományoz saját művészeti ága kiemelkedő képviselőjének, négy ösztöndíjat a középgeneráció és két Életút díjat az idősebb generáció legjelesebb alkotóművészeinek. A 2022. év díjazottjainak munkáit kiállítás mutatja be.

Pécs felpezsdült: már javában zajlik a Street Up Fesztivál, amely egyszerre ígér különleges művészeti élményt és nyüzsgő városi hangulatot. Három kiemelt kiállítás várja az érdeklődőket: Art of Skate – a gördeszka Kaliforniától Pécsig, Street up-nemzetközi urban art és Jacques Villeglé A város falain, 1947–2021 című tárlata.

Logikai úton létrehozott „konkrét” formák megalkotása síkban és térben – a geometria törvényszerűségeinek figyelembevételével – hozzá még a színes fény varázslata – mintegy javaslatképpen az elvontabb, korszerűbb, de érzékelhető világélményhez.

„Nehéz megálljt parancsolnom alkotás közben. Ez olyan tudatos döntés, amit tanulni kell.  Régebbi, befejezetlennek vélt képeimet gyakran később is folytatom, vagy átfestem.”

Gyönyörű tárgyak készülhetnek a kerámiaipar legnemesebb anyagából, a porcelánból. A Ferenczy Noémi-díjas Monori Anita is a porcelánban találta meg azt az anyagot, amellyel leginkább kifejezheti kreativitását. 

Rieder Gábor művészettörténész Victor Vasarely és Fajó János vasfüggönyön átívelő, több évtizedes együttműködését olvasmányos stílusban megírt kötetben dolgozta fel, amelyet nemrég mutattak be. A két művész különleges kapcsolatát megjelenítő könyvről és a kiállításról beszélgettünk a szerzővel.

Nyertese a Kassák kortárs művészeti díjnak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem óraadó tanára, fotó- és médiaművész, s évek óta foglalkozik a munka kulturális és életmódformáló szerepével. Fabricius Annával beszélgettem.

Kitárják kapuikat a város templomai a IV. Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéjén a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett összművészeti, szakrális fesztiválon, zenei, irodalmi, egyházművészeti és képzőművészeti programokat kínálva a helyi polgároknak és a város vendégeinek.

A klasszika modernitása vagy a modern klasszikája – elméletben és gyakorlatban egy szellemileg szuverén (nemzetközi) kiállítássorozat koncepciójában, valamint egy budapesti kisgalériában – némi konstruktív képzelőerővel.

Egy Csongrád melletti műteremházban él elvonultan, évek óta itt készíti impulzív, gesztusos, nagyméretű festményeit. Munkái a budapesti aukciós házakban és galériákban láthatók, s intézmények és magánszemélyek is gyűjtői közé tartoznak. Balla Attila festőművésszel beszélgettem.

Aki nem képzőművész vagy művészettörténész – legtöbben pedig nem vagyunk azok –, nemigen teszi be a lábát művésztelepre. Így az valami homályos, titokzatos helyszínnek vagy gyülekezetnek tűnik az elménkben, ahol biztos olyasmi történik, amit mi, egyszerű halandók nem értünk.

Noha egy fénykép piaci értéke csak kivételes esetben vetekedhet egy kortárs olajkép piaci értékével, művészi érték tekintetében könnyen közelebb kerülhet hozzá, adott esetben meg is előzheti.

Egyszerre mutatja be különböző alkotói periódusait és kortársainak rá reflektáló vagy általa mentorált munkáit Berhidi Mária szobrászművész emlékkiállítása. A művész és kurátor életművébe és művészetszervezői munkásságába betekintést nyújtó tárlat egyik kurátorával, Süli-Zakar Szabolccsal beszélgettünk.

Festeni csak negyvenévesen kezdett. Ifjúkorában tengerész volt, később olyan sikeres párizsi tőzsdeügynök, aki hobbiból Cezanne-, Pissarro-, Odilon Redon-képeket gyűjtött. Festőként fedezte fel „primitív vadember” lényét, akit mindaddig elnyomott magában, s aki csak Tahitin tudott felszínre törni. Ám Gauguin vonalrajza talán még regénybe illő életrajzánál is beszédesebb.        

Töretlen lelkesedéssel folytatja parafrázisainak és upcycling műveinek készítését. Alkotásaiban a legegyszerűbb anyagok, sőt, még a szemét is megnemesedik. Hogy a transzformáció kiindulópontja mi minden lehet, többek között arról is kérdeztük az alkotót, Sinkovics Edét.

Településeink képének ma is meghatározója a Kádár-kocka. Itt maradt velünk, mint a panel, egykönnyen nem szabadulunk tőle. De miért is tennénk, amikor XX. századi építészeti örökségünk egyik legfontosabb része, olyannak szeretjük, amilyen. Habár fényük némiképp megkopott az eltelt évtizedekben, ma is sokan ragaszkodnak hozzájuk.

Izgalmasan friss válogatás mutat be huszonöt fiatal magyar alkotót, akik munkáikban elsősorban a digitális képi nyelvezetre támaszkodó művészetre és az expresszív gesztusfestészetre fókuszálnak, újszerű, vizuális válaszokat kínálva napjaink aktuális művészeti kérdéseire. 

Ki ne vágyna kényelmes, nagy házra kerttel, úszómedencével és két autóval a garázsban, családi életre alkalmas csendes, biztonságos településen, természetközelben, emberléptékű környéken?