1989-es alapítása óta a múzeum gyűjteménye több mint ezer tétellel gyarapodott. A rendszeres időközönként megrendezett gyűjteményi kiállítások többnyire meghatározott témára épülő, adott jellegzetességen, szempontrendszeren alapuló kurátori válogatások. A mintegy hetven évet átfogó időszak, amelyben a művek létrejöttek, egyben azt is jelenti, hogy eltérő korszakokból és így különböző kontextusokból származó munkák adják a válogatások alapját. Az eredeti összefüggések és jelentéstartalmak rekonstruálása és megőrzése mellett a történeti távlat lehetővé teszi új kapcsolatok feltárását, egyéb összefüggések megjelenítését.
A Big Bang-összeállítás a múzeum gyűjteményének alakulását mutatja be a gyarapodások időbeli eloszlásából kiindulva. Ezt a kronologikusan kibontakozó síkot metszi a tematikus szempontrendszer logikája: a kiállítás saját időrendjében haladva, különálló szekciókra felosztva, a folyamatosan épülő gyűjteményi anyag egyedi keresztmetszetével találkozhatnak az érdeklődők. Hasonlattal élve, a válogatás olyan, mint egy párhuzamos narratívákban elmesélt „családtörténet”, ha úgy tetszik, a gyűjtemény családi albuma, amely számos eddig nem látott „rokont” (művet) is megjelenít, emellett érzékelteti az egyes munkák saját mikrotörténetét, a gyűjtemény súlypontjait és a gyűjtés szempontjait.
Nem feltétlenül követ művészettörténeti stílusfogalmakat a válogatás. Esztétikai kategóriák helyett átfogóbb kerettémákra és vezérmotívumokra összpontosít. A tizenkét egységben többek között olyan témákat jár körbe a tárlat, mint a popkultúra hatása a művészetre, a gondolat, a koncepció mint műalkotás, a technikai bravúron jóval túlmutató hiperrealizmus vagy éppen az utóbbi években elterjedt, önellentmondásoktól sem mentes posztkortárs fogalma a műalkotások egy jellemző körének leírására. A kiállított műveken keresztül a látogató elgondolkodhat az utcai művészet, a falfirkák helyéről és szerepéről a kortárs művészetben, a gépek és a mozgás jelentőségéről vagy éppen a környezettudatosságot és a természetvédelmet középpontba állító ökológiai művészetről, amely túlmutat a galériák falain, és aktív részesévé válik a környezetünkről szóló társadalmi párbeszédnek.
A Big Bang (magyarul: Nagy Bumm) általánosan elterjedt kifejezés a világegyetem keletkezésének úgynevezett standard kozmológiai modelljében, amely szerint világunk egy sűrű, forró állapotból robbanásszerű (ősrobbanás) kiterjedéssel jött létre mintegy tizennégy milliárd évvel ezelőtt. A kiállítás vonatkozásában a fogalom mindenekelőtt arra utal, hogy a múzeum gyűjteménye az alapítástól kezdve dinamikusan növekszik – mind számát, mind jellegét tekintve: a kezdeti állomány sokszorosára bővült, miközben megjelentek benne új műfajok, technikák és művészeti médiumok. Emellett a múzeum egyetemes és hazai gyűjtési köre is változott, kiterjed újabb kulturális-földrajzi régiókra (Dél-Kelet-Európa) és országokra (például Albánia, Koszovó, Ukrajna stb.), ahogyan folyamatosan gyarapodik a benne megtalálható művek alkotóinak köre is.
Egyfajta metafora tehát a nagy bumm (Big Bang) az ősforrásból (alapítás) mint origóból kiinduló gyűjteményi építkezés leírására és jellemzésére.
Számokban a gyűjtemény:
művek száma: 1062
alkotók száma: 498
nemzetiségek: 23
időtávlat (tól-ig): 1957–2025
időbeli súlypont: hetvenes, kilencvenes évek
Kiállító művészek
A-ONE, BORI Bálint, Joseph BEUYS, BUKTA Imre, CSATÓ József, David CSICSKAN, CSÖRGŐ Attila, DAZE, Jiří DAVID, Hervé DI ROSA, ELEKES Károly, EL-HASSAN Róza, Richard ESTES, FEHÉR László, Nat FINKELSTEIN, Andreas FOGARASI, FODOR János, FUTURA 2000, Gérard GASIOROWSKI, Sighard GILLE, Domenico GNOLI, Ion GRIGORESCU, GOSZTOLA Kitti, GULYÁS Gyula, HALÁSZ Péter Tamás, Flaka HALITI, HAVADTŐY Sámuel, Bernhard HEISIG, Geoffry HENDRICKS, HERSKO Judit, Jenny HOLZER, HORVÁTH Gideon, Oto HUDEC, Jörg IMMENDORF, KANEUJI Teppei, Lesia KHOMENKO, KICSINY Balázs, KINDER Album, KISSPÁL Szabolcs, KORTMANN-JÁRAY Katalin, LADY PINK, LAKNER László, Jean-Jacques LEBEL, Roy LICHTENSTEIN, LLRRLLRR, LOVAS Ilona, Ciprian MUREŞAN, NAGY Imre, T. G. NAZARENKO, NEMES Csaba, NEMES Márton, NOC 167, NYÁRI István, Jefhen NYIKIFOROV, PAUER Gyula, PENCK A.R., Dan PERJOVSCHI, A. Ny. PETROV, Uwe PFEIFFER, Pablo PICASSO, PINTÉR Gábor, SASS Valéria, Konrad SMOLEŃSKI, ST.AUBY Tamás, Volker STELZMANN, Mladen STILINOVIĆ, SUGÁR János, SZABÓ Ágnes, SZÉCHY Beáta, Teofan SZOKEROV, Joe TILSON, Jean TINGUELY, TOXIC, TRANKER Kata, VETŐ János, Wolf VOSTELL, Andy WARHOL
Kurátor: Készman József
Fotók: Ludwig Múzeum / sajtóképek. Nyitókép: KICSINY Balázs: Munkavégzés folyamatban, 2001
A kiállítás 2027. január 3-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban (1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.).
