A lengyel Hüakinthosz az ország egyik nem túl dicső fejezetét formálja át meglepően jól működő sorozatgyilkosos thrillerré: a korszakban a rendőrök feladatul kapták, hogy írják össze az ország homoszexuális lakosságát, szerezzenek ellenük bizonyítékokat, majd zsarolják meg őket.

Tizedik évébe lépett ősszel az Egri Érseki Fiúkórus. Az alapításról, az évfordulóról, a mutálásról és az éneklési technikáról, fellépésekről, turnékról, kórustáborról, adventi koncertekről beszélgettünk Schmiedmeiszter Szilvia alapító karnaggyal.

Négyen érkeznek az „ócska és elhagyatott”, vagy tán nem is olyan ócska és még kevésbé elhagyatott padlásra. Az ábrándos herceg, a törpe, a szókimondó kisfiú és az óriás termetű hóhér. Vajon honnan jöttek, hová tartanak, kit vagy mit keresnek?

Pizarróval kezdte a szezont az Opéra Comique-ban, a Theater an der Wienben Scarpiát énekel, Gara nádor lesz az újranyíló Operaházban, Henrik király a Covent Gardenben. Bretz Gáborral szerepekről, színházakról, családról és csokoládéról is beszélgettünk.

A norvég Tommy Wirkola néhány éve a Náci zombik című túlpörgetett horrorkomédiájával hívta fel magára a világ figyelmét, amihez később egy még extrémebb második részt is forgatott a rajongók nagy örömére.

A múlt század elején a színész Eduardo Scarpetta merész ötlettel a költő D’Annunzio tragédiájának paródiáját vitt színre. Kitört a botrány, a költő perre ment. Scarpetta életét és históriáját eleveníti meg az Itt én nevetek című olasz film.

Gyerekek játszanak, az egyik kiveri a másik két fogát. Hétköznapi játszótéri eset. A szülők összeülnek, hogy kulturáltan megbeszéljék a történteket. A végére azonban kiderül, ők sem jobbak, mint a gyerekeik. Az öldöklés istene senkit sem kímél.

Példamutató zenei kifejezés, kivételes technika – így jellemezték Farkas Gábor játékát, amikor megnyerte Weimarban a Liszt-versenyt. A zongoraművésszel, a Zeneakadémia tanszékvezetőjével tanulásról, tanításról és karrierépítésről beszélgettünk.

Három éve a Sufniban bölcs derűvel, a sokat látott színházi ember megértésével és elégedettségével figyelte a Holt lelkek előadását. A színlapon az eredeti író után szerepelt a neve: Gogol regényéből Szakonyi Károly komédiájának adaptációja nyomán… 

Törékeny alkata, mosolygó, varázsos tekintete, lírai szerepformálása, finom iróniája évek óta hiányzott a színpadról, a filmvászonról, de élt a remény. Most már sem emberi, sem színészi ereje nem hozza vissza – hetvenöt esztendősen elhunyt Venczel Vera.

Ha valakinek már a pályája elején beesik az Oscar-díj, az egyszerre lehet áldás és átok. Az áldás része elég nyilvánvaló: a díj által olyan kapuk nyílnak meg, melyek korábban zárva voltak az alkotó előtt, és nyilván olyan presztízzsel jár, ami a közönség érdeklődését is felkelti.

Ausztriában és Magyarországon – Szabadi Vilmos koncertekkel és mesterkurzusokkal köszöntötte az őszt. A művésszel, aki szeptembertől két egyetemen foglalkozik az ifjú hegedűsökkel, Hubay hagyatékáról és a felvételek igazságáról is beszélgettünk.

Egy számítógépes Beethoven-imitátorcsapat – akarva, nem akarva – bebizonyította, hogy mesterséges érzelmi intelligencia aligha létezik. Betáplálhattak egy egész életművet, generálhattak milliónyi hangjegyet, komponista segítsége nélkül zene csak nem született belőle.

Két program és két pályázat a kortárs költészet legnagyobb programsorozatán! A Magyar Írószövetség, a Magyar Napló Kiadó, és az MTVA immár tizedik alkalommal rendezi meg a Kárpát-medence legnagyobb költészet napi rendezvénysorozatát.

Nevét sok operarajongó nagy szerepével, az Éj királynőjével köti össze. Miklósa Erika koloratúrszoprán énekesnő mestereiről, pályájáról, zenei életéről, a klasszikus és a könnyű műfajról, sportról, tehetséggondozásról, hitéről mesél.

Ugyan a hisztéria kifejezéssel még Hippokratész állt elő, valójában szélesebb körben csak a viktoriánus korban kezdték használni. Akkoriban az orvosok hivatalos diagnózist adhattak ki arról, hogy szerintük egy nő (csak és kizárólag nőkre használták) hisztérikus.

Olyan társadalomban élünk, amelyben az emberek nehezen boldogulnak. A mi zenénk lehetővé teszi számukra, hogy miközben hallgatják, azt az életet képzeljék el maguknak, amit szeretnének.

Ismét szegényebb lett egy matrózzal a hazai könnyűzenei élet hajója. Baksa-Soós János, a Kex együttes frontembere, rendhagyó performanszainak celebrálója csatlakozott a korábban elmentekhez. Bár ő már előbb átszállt a képzőművészek hajójára.

Jancsó Miklós filmrendező születésének centenáriumára örök forgatókönyvírója, Hernádi Gyula gondolataival emlékezünk. A beszélgetés, amelynek rövidített, szerkesztett változatát közöljük, 1973. január 26-án az Egyetemi Színpadon hangzott el.

Öt embert tartóztattak le Floridában a kilencvenes években, kémkedéssel és gyilkossággal vádolták őket. Ez az ő történetük. A Wasp Network: Ellenállók francia, belga, spanyol és brazil pénzből forgatott film, amelynek szereplői spanyolul, angolul, olaszul és oroszul beszélnek egymással.

Francia barokk műveket szólaltat meg új lemezén, kortárs ősbemutatókra is készül. Boldoczki Gábor sokszínű trombitarepertoárt épít, s arra biztatja zeneakadémiai növendékeit, ne csak zenekari, hanem szólistapályára is készüljenek.

Az ember tragédiája ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én tartotta a Nemzeti Színház. Néhány nap múlva viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színház a Tragédia kortárs folytatását. Ami a kettő között történt, az a magyar színjátszás históriája.

Nemcsak az irodalomra és a nyelvre, a zenére is hatott az Isteni Színjáték. Csajkovszkij, Puccini, Liszt is merített ihletet Dante művéből. Szimfonikus fantáziáról, operáról, szonátáról, valamint szimfóniáról beszélgettünk Hamar Zsolt karmesterrel.