Sokak képzeletét megmozgatja Ludwig van Beethoven meg nem született tizedik szimfóniája. Hiszen a nevezetes kilencedik befejezése után még három évet élt a Mester, energiáit főként vonósnégyesek komponálására szentelte, és egyáltalán nem készült a halálra, életműve lezárására. A zenetudomány biztos ismeretekkel bír arról, hogy foglalkoztatta a tizedik szimfónia megalkotása is. Utalásokat találtak erre levelezésében, és egy Karl Holz nevű barátjának állítólag zongorán el is játszotta az egyik készülő tételt.

A tervezett műnek számos vázlattöredéke maradt fenn, amelyek alapján Barry Cooper brit zenetudós és zeneszerző, Beethoven életművének kutatója és alapos ismerője 1988-ban megkomponálta a meg nem született, egy Esz-dúr Andantéból és egy c-moll központi Allegróból álló első tételt. Bár Coopernek egy Scherzo-tétel vázlatai is birtokában voltak, azokat nem találta eléggé kidolgozottnak ahhoz, hogy előadható mű alapjává váljanak. Az elkészült tételt viszont bemutatták, amit később több hangfelvétel is követett.

Két évvel ezelőtt, a zeneszerző születésének 250. évfordulója közeledtén, a Deutsche Telekom érdekes kísérletet indított útjára: egy zenetudósokból, zeneszerzőkből, zenetörténészekből és számítógépes szakemberekből verbuvált nemzetközi csoport megkísérelte mesterséges intelligencia bevonásával, a vázlatok alapján, a szerző stílusát utánozva megalkotni a teljes szimfóniát.

A számítógépbe betáplálták Beethoven valamennyi művét, s a mesterséges intelligencia Beethoven stílusát a gépi tanulás módszerével elsajátítva megkomponálta a szimfóniát.

Tim Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója szerint egy komplex projekt keretében a legmodernebb technológiát akarták ötvözni Beethoven klasszikus muzsikájával. Dirk Kaftan főzeneigazgató szerint a Beethoven Orchester tagjai nyitottak az új dolgokra, ezért örömmel vettek részt a nagyszabású kísérletben.

Barry Cooper menet közben, egy elkészült rövid részletet hallva kétségeit fejezte ki, hogy a rekonstrukció megfelelt volna Beethoven szándékainak. Azt Höttges is elismerte, hogy

egy számítógép nem képes reprodukálni Beethoven korának szellemét.

Mechthild Bozetti, a Beethoven Orchester hegedűse is úgy ítélte meg, hogy újra kell próbálkozniuk. Walter Werzowa osztrák zeneszerzőre bízták, hogy a mesterséges intelligencia által komponált monoton, gépies hangzású zenét élettelivé változtassa.

Az egész csapat újabb egy évig dolgozott, hogy az először kapott változatból létrehozzák a végül nyilvánosan előadható darabot. A bemutatót eredetileg 2020-ban, Beethoven születésének 250. évfordulójára tervezték Bonnban, Beethoven szülővárosában, a Covid-járvány miatt azonban végül 2021 októberére halasztották.

Jan Swafford amerikai zenetörténész és komponista a kísérlet kapcsán úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia, amely alkalmas lehet olyan, akár különösen fontos gyakorlati feladatok megoldására is, mint a pontosabb időjárás-előrejelzés, vagy amely vitán felül képes „jobb egérfogót készíteni”,

nem mond semmit az élet olyan fontos jelenségeiről, mint a szerelem, vágyakozás, düh, a kozmosz láttán érzett félelmünk vagy Isten.

A mesterséges intelligencia utánozhatja a művészetet, de nem lehet kifejező, mert nem tudja, mi az izgalom, és soha nincsenek álmai. Swafford a vázlatok alapján történő rekonstrukciót eleve problematikusnak tartja. Beethoven vázlatai gyakran, még legnagyobb műveire esetében is önmagukban unalmasak és konvencionálisak. Ahhoz Beethovennek kell lenni, hogy egy banális ötletet megforgatva elragadóvá varázsoljon.

Swafford filozófiai jellegű fenntartásai mellett zenei szakmai szempontból sincs elragadtatva a mesterséges szimfóniától. Beethoven zenekarkezelése más volt; amit most hallhatunk, inkább Schumannéra hasonlít. „Vagyis kissé ügyetlen, bár Schumann ritkán volt ennyire ügyetlen.” Megszólal például néhány olyan nagyszabású harsonafutam, amilyet Beethoven soha le nem írt volna. A gépi szimfónia vitathatatlanul úgy hangzik, mint egy zenemű, de Swafford a sokféle hangszínt céltalannak és inspiráció híján lévőnek érzi.

Egy magyar kommentelő találó megfogalmazása szerint

a sakkozás egyelőre jobban megy a mesterséges intelligenciának, mint a zeneszerzés.

Sakkban legyőzi a világbajnokot is, de zeneszerzésben csak arra képes, amit „egy konzis zeneszerző-tanuló stílusgyakorlat címén fél óra alatt összedob”. Ehhez néhány száz napra van szüksége, meg még egy zeneszerzőre is, „aki életet lehel a monoton futamokba”.

A hazai közönség számára október 13-án Algoritmusok finomra hangolva – Beethoven X: A befejezetlen szimfónia digitális útja címmel a Budai Vigadóban szakértők mutatták be a Beethoven X projektet, köztük Bősze Ádám zenetörténész, Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium partnerkapcsolati vezetője, Szabó Béla, a Magyar Telekom márkakommunikációs igazgatója és Nagyfi Richárd, a Cambridge Mobile Telematics AI szakértője. A résztvevők a bonni filharmonikusok közreműködésével, egy videóbejátszás segítségével meg is hallgathatták a X. szimfónia részleteit.

A mű részletei a programot bemutató riportfilmből is megismerhetők.