Emlékeznek még? Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben. 90. születésnapja alkalmából zenés irodalmi esten köszöntötték pályatársai és barátai csütörtökön Czigány György írót, költőt, zenei rendezőt – de valójában igazi polihisztort – az Óbudai Társaskörben.

Szaxofonnal, Fender-zongorával kelnek új életre Bartók színpadi művei, s így talán azok is megszeretik a darabokat, akik nem váltanának jegyet az Operába. A fából faragott királyfi Káel Norbert, A kékszakállú herceg vára Sárik Péter jazzátiratában hangzik fel Sárospatakon, a Zempléni Fesztiválon.

A házimuzsikálás bensőséges hangulatát idézte a Paulikovics Pál gitártanár által ifjú művésztársak közreműködésével Balatonakali evangélikus templomában megrendezett koncert. A különleges falusi tér alkonyi hangulata, az előadók és a közönség fesztelen otthonossága kínált maradandó élményt.

A Siófokon 1986-ban és 1988-ban megrendezett Interpop Fesztivál a régebbi Táncdalfesztiválokra hajazott, bár már a nyugati mintákat próbálta követni. A különbség: botrányos módon a kommunista párt elkötelezettjeit jutalmazta busásan.

Az előző esztendő a jövő reményében a faültetésé volt az Ördögkatlan falvaiban a járvány miatt elmaradt tizenharmadik fesztivál helyett. Idén ismét a színházé, a zenéé, a táncé, a művészeteké lesz a Katlan augusztus harmadika és hetedike között.                                    

A Balaton varázslatos miliője sok kalandot rejtegetett a fiatalok számára a Kádár-rendszerben is. A könnyűzenei koncerteken szerencsésebb esetekben létrejöttek „a szabadság kis körei”, miközben óhatatlanul meg kellett felelni a néha prüdériába is átcsapó szocialista erkölcsnek.

Még a pandémia előtt jöttek divatba az osztályharcokra fókuszáló filmek, melyek a gazdag–szegény tengelyen mutatták be, mi a baj mostani társadalmunkkal, milyen feszültségek próbálják szétszakítani azt, milyen élet-halál harc folyik odalent.

Különleges hangulatuk van a szabadtéri fellépéseknek, ahogy a négykezes művek előadása is kivételes élmény, ám páratlan harmóniát igényel – vallja Simon Izabella és Várjon Dénes. A két zongoraművész rendhagyó zenei világokba kalauzol.

Akadnak a világon nagyvárosok, melyeknek megvannak a maguk filmes krónikásai. New Yorknak kapásból több is van, Woody Allentől kezdve Spike Lee-n át egészen Martin Scorseséig, Los Angelesről kevesen mesélnek jobban Michael Mann-nál, Almodóvar nagy szerelme Madrid, Wong Kar-Wai pedig Hongkong kiváló krónikása.

A hagyományok szerint a cannes-i filmfesztiválon a siker mércéje, ha a közönség állva tapsol vetítés után. Enyedi Ildikó A feleségem története című alkotásának világpremierjén már a záró főcím alatt zúgott az utóbb szűnni nem akaró ünneplés.

Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend – 2021. július 23. és augusztus 1. között ismét völgyhangulat lengi be a Káli-medencét – idén harmincadik alkalommal fogadja a Művészetek Völgye az irodalom, a színház, a zene, a képző- és iparművészet kedvelőit.

„Nem tudjuk, mit adtok ma elő, de biztosan magas szinten fogtok játszani” – a Modern Art Orchestra egyik koncertje előtt, a hallgatóság köréből elhangzott mondatot szívesen emlegeti Fekete-Kovács Kornél, az együttes alapítója, zeneszerző, trombita- és szárnykürtművész.

Ha a Balaton hullámai vagy partján a szabadtéri színpadok és szórakozóhelyek mesélni tudnának, bizonyára rengeteg olyan történetet osztanának meg velünk, amelyeken ámulnánk és bámulnánk. Nemcsak vidámakat, hanem kegyetleneket és abszurdokat is. Az utóbbiak közé tartozik a balatonföldvári huligántalálkozó rendőri felszámolása.

Ez az az esztendő, amikor a magyar filmművészet minden nemzedéke jelen lesz Cannes-ban a 74. filmfesztiválon. A középgenerációt Enyedi Ildikó és Mundruczó Kornél, a legfiatalabbakat Rudolf Olivér, a klasszikus alkotókat Mészáros Márta képviselheti.

Csordás Klára örömmel állít össze rendhagyó programokat, vegyítve a közkedvelt darabokat a ritkán felhangzó kompozíciókkal. A Párizsban élő mezzoszoprán, július 18-án, a tatai Esterházy-kastély Zöld Szalonjában Kertesi Ingriddel közös esten lép fel.

Salzburgban a Mozarteum nevet viseli a zenei és művészeti egyetem, amely a Mozart-archívumnak is otthona, Budapesten – s idővel talán Eszterházán – az újonnan megalakult állami zenei intézmény, a Magyar Régizenei Központ neve: Haydneum.

Házasítsd a dombok ölelésében fekvő, nyárillatú nógrádi falut a magyar művészet jeles képviselőinek bemutatkozásával, finom ételekkel és kézműves termékekkel, s máris megtudod, milyen lesz a IV. Héthatár Művészeti Fesztivál.

Az erdélyi származású magyar orvos édesapja temetésére tér vissza Budapestről a Máramarosi-havasokba, szülőfalujába. Drámai találkozása tizenhét éve nem látott fiával végzetet sejtet… a Hasadék balladai sűrűségű, mélységeket kutató filmalkotás.

Logikus lenne, ha A legfehérebb nap cím egy izlandi film esetében arra a napra utalna, amikor a legtöbb hó hull a tájra – ám e szókapcsolat egy hiedelmet idéz, amely szerint a fehér, ködös napokon az ég leszáll a földre, és ilyenkor a holtak kommunikálni tudnak az élőkkel.

Illés Sándor újságírónak 1957 nyarán mindennapi kenyérgondjai voltak. Öt nap című forradalomlázas írásában (Magyar Nemzet, 1956. október 30.) elmesélte, hogy október 23-án éjszaka Nagykőrösről tartott hazafelé Budapestre.

Nyáron három lemezfelvétel vár Baráth Emőkére, a régizene világszerte elismert előadójára, akinek Vivaldi-koncertje és Purcell-operafelvétele a Mezzo TV programján szerepel. A pandémia alatt a barokk művek jelentették az énekesnő számára a mentsvárat. 

Nem hibátlan, kissé talán túl is értékelt film A nomádok földje. Tavaly Arany Oroszlán-díjjal jutalmazták. Idén a legjobb drámának járó Golden Globe- és a legjobb filmnek, a legjobb rendezőnek és a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat is megkapta.

,,...hibáinkat a rendszerrel szemben ellenséges nézőpontból támadja. A pártközpont dolgozóinak bemutatták a filmet, komoly felháborodást keltett.” (Ságvári Ágnes, 1957. szeptember)