A komolyzene exportjával és importjával foglalkozó Nemzetközi Koncert Igazgatóság (NKI) intézte a külföldi zenekarok magyarországi felléptetését éppúgy, mint a magyar muzsikusok kiajánlását külföldre. Valójában a magánszervezők mindent végigvittek, az Interkoncert mindössze rányomta a pecsétjét a kiutazási engedélyre, érdemben semmit sem tett, csak beszedte a tíz százalékos közvetítői díjat. Azonban nemegyszer előfordult, hogy a külföldi koncertszervezők az Interkoncerten keresztül hívtak meg zenészeket, ám a hivatalnokok politikai vagy egyéb megfontolásból nem továbbították a felkérést a címzetteknek, vagy éppen nem azoknak a zenészeknek küldték tovább, akiket megilletett. Erről Korda Györgytől Kovács Katin át a Syrius együttes tagjaiig sokan tudnak mesélni.

Az Interkoncert monopóliuma 1988 elején szűnt meg, amikor a kisebb profitot produkáló osztályait megszüntette vagy átszervezte.

Orosz László, az Interkoncert utolsó igazgatója az 1989. február 10-én a Magyar Sajtó Házában tartott sajtótájékoztatóján az önelszámoló ügynökségek létrehozásáról beszélt. Mint kiderült, ezek már 1988-ban jelentős bevételt termeltek. 1990. április 27-én a Budapest Kongresszusi Központban Orosz László bejelentette, hogy Interkoncert Budapest Művészeti Részvénytársaság névvel, húszmillió forintos alaptőkével impresszáriók és harmincnégy közismert művész új menedzserirodát hozott létre. Egyértelműen a pártállami szervezet több mint harmincéves tapasztalatára alapoztak, így hatvan országban hatszáz ügynökséggel álltak kapcsolatban, illetve továbbra is igyekeztek közzétenni a legjelentősebb nemzetközi szakkiadványokban művészlistájukat, valamint új profilként díszlet- és jelmeztervezést és gyártást is ajánlottak. Emellett létrehozták az Interkoncert Nemzetközi Művészcsere Alapítványt, amelynek keretében a tehetséges, de még kevésbé ismert fiatal művészeket támogatták. Az alapítvány kuratóriumának elnökévé a Chicagói Szimfonikusok karmesterét, Solti Györgyöt választották.

Kult?ra - K?nny?zene - Queen-koncert a N?pstadionban
Queen-koncert a Népstadionban, Freddie Mercury (fent), Brian May, Roger Taylor, John Deacon (lent), 1986.  Fotó: Ilovszky Béla/MTI
 
 
Ez azonban nem jelentette azt, hogy gombamódra szaporodtak volna a magánkézben lévő menedzserirodák. Több évtizedes tapasztalatuk, a kapcsolati tőke, a jelenlét a médiában egy darabig még jó szolgálatot tett, ám a nyolcvanas évek közepétől Magyarországon koncertező egyre több nyugati zenekar fellépéseinek kezdeményezője legtöbbször már nem az Interkoncert, hanem a Multimédia angol koncertszervező vállalat vezetője, Hegedűs László volt.

Óriási érdeklődésre számot tartó, nagy sztárokat hozott, az Interkoncert rábólintott, és erőbefektetés nélkül busás haszonhoz jutott. Így rendezték meg a Santana-koncertet 1983-ban, az Iron Maiden és a Motörhead fellépését 1984-ben, Rod Stewart, valamint a Queen felejthetetlen estjét 1986-ban.

Utóbbi egyébként majdnem kútba esett, mert az Országos Rendező Iroda vezetője, Bulányi László addig akadékoskodott, míg végül Schmitt Pál, a Népstadion és Intézményeinek igazgatója járt közben Berecz János MSZMP KB-titkárnál, aki végül megadta az engedélyt. A Queen-koncert eredménye volt az is, hogy Martonyi János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője hozzájárult ahhoz, hogy az angol székhelyű Multimédia cég magyarországi cégképviseletét bejegyezzék.

Az Omega - Molnár György, Kóbor János, Debreczeni Ferenc, Mihály Tamás és Benkő László a Népstadionban, 1976.  Fotó: Urbán Tamás/Fortepan
 

Hajnal Gábor, a szintén állampárti Ifjúsági Rendező Iroda korábbi könnyűzenei csoportvezetője a rendszer szigorának enyhülését érzékelhette 1987-ben, amikor megalapította az első könnyűzenei magán-szervezőirodát. A Szinkron nevet viselő cég a Premier Kisszövetkezet fiókvállalkozásaként működött. Amikor 1988-ban fellépéseket szerveztek a vallásos énekeket előadó Continental Singers kórusnak, a magáncég előzetesen megérdeklődte az állambiztonsági szolgálat hadnagyától, Gábor Róberttől, hogy vajon megtehetik-e.

A megengedő válasz ellenére Pándi András, a Művelődési Minisztérium Művészeti Főosztályának vezetője betiltással fenyegetett, mire a cég végleg felhagyott a koncertszervező tevékenységgel. Hajnal Gábor 1989-ben viszont már magánúton szervezett nyolckoncertes dániai turnét Deák Bill Gyulának, s ezt akkor már az Interkoncert előzetes beleegyezése nélkül is megtehette.

Az Interkoncert időközben már csak egy maradt az egyre gyarapodó számú, magántulajdonban lévő menedzsercég között, melyekhez ráadásul az egykori monopolvállalat alkalmazottai nagy számban csatlakoztak, vagy éppen az alapítók között találjuk őket. Pentz Zsolt, az Interkoncert könnyűzenei osztályvezetője erről 2016-ban azt közölte: „A ma létező könnyűzenei ügynökségek fele volt Interkoncertes kollégákból áll, mert 1990 előtt csak ott lehetett ezt a szakmát megtanulni.” Az alkalmazottainak elvándorlásán kívül érzékenyen érintette a Koncert Igazgatóságot, hogy a korábban velük szerződésben álló művészeket is elcsalogatták a magáncégek. Az Interkoncert néhány évvel a rendszerváltás után átadta helyét a feltörekvő, a piacgazdaságot jobban ismerő koncertszervező vállalkozásoknak, amelyek közül kiemelkedett az 1993. április 26-án alapított Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. Nem meglepő módon ebben a formációban is feltűntek a pártállami Interkoncert egykori munkatársai.

Nyitókép: A Koncert, Az Illés együttes nosztalgia estje 1981. március 26-án a Sportcsarnokban. A képen Szörényi Levente és Bródy János

Fotó: Szalay Zoltán/Fortepan