Szerző: Csatári Bence
Téeszneurózis és munkamorál
A vidék szovjetizálása című könyv a jó adag eufemizmussal téeszesítésként emlegetett kényszerkollektivizálás történetét tárgyalja, amely a több évszázados magyar paraszti társadalom földcsuszamlásszerű, tragikus összeomlását okozta.
Magyar kémháború a vasfüggöny két oldalán
A kelet-közép-európai régió politikai, gazdasági és kulturális tekintetben is sérült a szovjet megszállás miatt, ennek egyik speciális vetületét taglalja legújabb könyvében Jobst Ágnes, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) történésze.
A démonaival viaskodó Kádár és a kígyólelkű Grósz
Medgyesi Konstantin Apagyilkosság – Kádár János és Grósz Károly küzdelme című könyve dráma, krimi és lélektani esettanulmány: mekkora szerepe lehetett abban Grósz Károlynak, az MSZMP utolsó főtitkárának, hogy Kádárnak távoznia kellett a hatalomból?
Történelmi tragédia első kézből
A krisztusi korban kivégzett mártír sorsú tudós tanár, Brusznyai Árpád 1956-ot követő megpróbáltatásait mutatja be, életének utolsó fél évébe enged bepillantást a fiatalon özveggyé lett feleség megrázó erejű naplója.
Mártírsorsú főpapok a kommunizmus célkeresztjében
A Kelet-Közép-Európa szovjet megszállásának idején meghurcolt egyházi vezetők szenvedéstörténetét mutatja be a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont által gondozott, a témában rendezett tudományos konferencia előadásaiból készült kötet.
Velünk élő vidéki történelem
Szemtanúk visszaemlékezése alapján a második világháborútól a rendszerváltás zavaros időszakáig vázolja fel a magyar vidék két teljes nemzedékének szenvedés- és boldogulástörténetét, családok és különféle közösségek históriáját a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kötete.
Made in Hungária
A háromnegyed évszázados Fenyő Miklós nem mindennapi leltárt készített nem mindennapi pályáját összegzendő. Nem véglegeset, inkább afféle „fenyőmikiset”, lazát. A 75 Magyar Népmese között akad elgondolkodtató hazaszeretetről, emberi kapcsolatról, nosztalgiáról.
Az üvöltözős és a szívdobogtató
„Táncdalfesztiváljaink dalait és jó néhány Illés-számot kénytelen a Szabad Európa Rádió is átvenni” – állapította meg az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya 1967 végén. A SZER ifjúsági hatását tompítani igyekvő ellenműsorokat a pártközpont megdicsérte.
Ahogy a kádári politikai rendőrség nyomozott
Hiánypótló kötet jelent meg a Belügyminisztérium állambiztonsági vizsgálati osztályáról.
Dacos távolmaradás és gitároscsere
A kádári–aczéli kultúrpolitika tűrt és támogatott kategóriájába tartozó könnyűzene mustrája volt a Táncdalfesztivál, amelyet egy esztendő híján minden évben megrendeztek 1966 és 1972 között. A hagyományos tánczene találkozott a feltörekvő beattel.
Az elveszett monopólium
A Kádár-rendszer java részében egyetlen, zenei végzettségű szakembert sem alkalmazó monopolcége, a Nemzetközi Koncert Igazgatóság, az Interkoncert lassanként feladta hídfőállásait, emberei átszivárogtak magáncégekbe, s vitték magukkal a művészeket.
A lemezkiadás rendszerváltása
Széttöredezett, majd megszűnt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat monopóliuma a rendszerváltás hajnalán, ám szakértelem és tőke hiányában a gombamódra szaporodó kis lemezkiadók is eltűntek, a megmaradt erősebbeket pedig felvásárolták a multicégek.