A vidék szovjetizálása című könyv a jó adag eufemizmussal téeszesítésként emlegetett kényszerkollektivizálás történetét tárgyalja, amely a több évszázados magyar paraszti társadalom földcsuszamlásszerű, tragikus összeomlását okozta.

A kelet-közép-európai régió politikai, gazdasági és kulturális tekintetben is sérült a szovjet megszállás miatt, ennek egyik speciális vetületét taglalja legújabb könyvében Jobst Ágnes, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) történésze.

Medgyesi Konstantin Apagyilkosság – Kádár János és Grósz Károly küzdelme című könyve dráma, krimi és lélektani esettanulmány: mekkora szerepe lehetett abban Grósz Károlynak, az MSZMP utolsó főtitkárának, hogy Kádárnak távoznia kellett a hatalomból?

A krisztusi korban kivégzett mártír sorsú tudós tanár, Brusznyai Árpád 1956-ot követő megpróbáltatásait mutatja be, életének utolsó fél évébe enged bepillantást a fiatalon özveggyé lett feleség megrázó erejű naplója.

A Kelet-Közép-Európa szovjet megszállásának idején meghurcolt egyházi vezetők szenvedéstörténetét mutatja be a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont által gondozott, a témában rendezett tudományos konferencia előadásaiból készült kötet.

Szemtanúk visszaemlékezése alapján a második világháborútól a rendszerváltás zavaros időszakáig vázolja fel a magyar vidék két teljes nemzedékének szenvedés- és boldogulástörténetét, családok és különféle közösségek históriáját a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kötete.

A háromnegyed évszázados Fenyő Miklós nem mindennapi leltárt készített nem mindennapi pályáját összegzendő. Nem véglegeset, inkább afféle „fenyőmikiset”, lazát. A 75 Magyar Népmese között akad elgondolkodtató hazaszeretetről, emberi kapcsolatról, nosztalgiáról.

„Táncdalfesztiváljaink dalait és jó néhány Illés-számot kénytelen a Szabad Európa Rádió is átvenni” – állapította meg az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztálya 1967 végén. A SZER ifjúsági hatását tompítani igyekvő ellenműsorokat a pártközpont megdicsérte.

Hiánypótló kötet jelent meg a Belügyminisztérium állambiztonsági vizsgálati osztályáról.

A kádári–aczéli kultúrpolitika tűrt és támogatott kategóriájába tartozó könnyűzene mustrája volt a Táncdalfesztivál, amelyet egy esztendő híján minden évben megrendeztek 1966 és 1972 között. A hagyományos tánczene találkozott a feltörekvő beattel.

A Kádár-rendszer java részében egyetlen, zenei végzettségű szakembert sem alkalmazó monopolcége, a Nemzetközi Koncert Igazgatóság, az Interkoncert lassanként feladta hídfőállásait, emberei átszivárogtak magáncégekbe, s vitték magukkal a művészeket.

Széttöredezett, majd megszűnt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat monopóliuma a rendszerváltás hajnalán, ám szakértelem és tőke hiányában a gombamódra szaporodó kis lemezkiadók is eltűntek, a megmaradt erősebbeket pedig felvásárolták a multicégek.