A hidegháborús hírszerzés, s ennek a vasfüggöny mindkét oldalán megmutatkozó magyar vonatkozásai és szereplői állnak a Jaffa Kiadó kötetének középpontjában, ami abszurd, semmihez nem hasonlítható, etikailag is megkérdőjelezhető helyzetet teremtett.
Ottani magyar katonai emigráns kollégáikról az akkori NSZK területén élő magyar titkosügynökök jelentettek a Rákosi- és a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának, de persze a nyugatiak sem voltak restek mozgósítani a kémszervezeteiket a magyar ügynökök vizslató szemét megtévesztendő. A Hontalan hadsereg? – Epizódok a hidegháborús hírszerzés történetéből című könyv a hatvanas évek elejéig fejti fel ezen a különleges prizmán keresztül ennek a különös, rémisztő világnak a rejtelmeit. Truman amerikai elnök 1950. november 24-én bejelentette az Európában állomásozó amerikai haderő megerősítését,
a Rákosi-féle hírszerzés pedig tételesen felsorolta, milyen fegyvernemből pontosan mennyit telepítettek át az öreg kontinensre.
Ennek a folyamatnak volt része a Lodge-féle törvényjavaslat, amely lehetővé tette, hogy külföldi állampolgárok is belépjenek az amerikai hadseregbe. A kommunista pártvezetés legnagyobb bosszúságára Nyugatra szakadt hazánkfiai közül is számosan éltek ezzel a lehetőséggel, annak reményében, hogy öt év katonai szolgálat után elnyerik az amerikai állampolgárságot. Így váltak ők a proletárdiktatúra magyarországi helytartóinak céltábláivá, miközben ez a jogszabály kézzelfogható segítséget nyújtott a Nyugat-Európában tartózkodó, tizennégy millió főre duzzadt kelet-európai emigránstömeg egy részének.
A második világháború után
Nyugat-Európában rekedt magyar katonai emigráció sorsának alakulásáról, tevékenységének stratégiai megfontolásairól
és a kitörő harmadik világháború esetén mozgósítandó magyar haderők elképzeléséről is szól többek között Jobst Ágnes kötete. Kitér arra is, hogy a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége felemelte hangját a magyarországi kitelepítések ellen, követelve az ENSZ közbelépését a jogfosztott állampolgárok jogorvoslata érdekében. Ha ez nem vezetne eredményre, szorgalmazták, hogy a kommunista kormányt helyezzék vád alá a hágai bíróság előtt, és a demokratikus államok szakítsák meg vele a diplomáciai kapcsolatot.
Ismerve a nemzetközi megállapodások Európa felosztására vonatkozó lényegét, ennek semmiféle reális alapja nem volt,
ahogy az emigráns magyar kormány felállítása gondolatának sem.
Hangsúlyosan szerepel a kötetben többek között a NATO németországi oberammergaui iskolája, amelyben az amerikai hírszerzőket és diplomatákat készítették fel a vasfüggönytől keletre szóló küldetésükre, s amely ennél fogva érthető módon a kommunista hírszerzés célkeresztjébe került. Az erről az objektumról készült NDK-titkosszolgálati (Stasi) fényképet a könyv illusztrációként használja.
A magyar államvédelem „Hódos” fedőnevű ügynöke arról jelentett tartótisztjének, hogy nemcsak amerikai, hanem más NATO-tagállam képviselői is helyet kaptak az itteni képzésben, ahol évfolyamonként mintegy százötven hallgató tanulta ki a hírszerzés csínját-bínját. „Hódos” beszámolójából az is kiderül, hogy itt képezték ki a Varsói Szerződés országaiból érkező foglyok és menekültek szakszerű amerikai kihallgatóit, valamint az Egyesült Államok által kezdeményezett,
feltételezett majdani kelet-közép-európai katonai megszállás esetére a helyi lakossággal való eredményesnek remélt kommunikáció lefolytatóit.
Szerepel még a kötetben az oberammergaui kiképzőközpont magyar tagozatának bemutatása személyek szintjére is lebontva, valamint egy szívszorító fertőmeggyes tanulmányi kirándulás ismertetése, ahol a magyar emigráció több tagja a határzárat vizsgálva könnyes szemmel, honvágytól gyötörve tekintett át a vasfüggöny túlsó oldalára. A hazaszeretet még a legkeményebb katonalelkek egyikét-másikát is megingathatta a hitében, hogy a Lajtától nyugatra kell leélnie az életét. Érdemes elolvasni Jobst Ágnes könyvét, hogy megtudjuk, sikerült-e a kommunista állambiztonságnak elérnie, hogy hazacsalogassa az akaratuk ellenére hazájukat elhagyó tisztek valamelyikét.
Jobst Ágnes: Hontalan hadsereg? - Epizódok a hidegháborús hírszerzés történetéből. Jaffa Kiadó, Budapest 2023, 269 oldal
