Tudomány
A történelmi emlékezet tárháza
Ha van háromszáz éve fennálló intézmény és az azzal már száz éve összekapcsolható épület, akkor az Archivum Regni (Országos Levéltár) és a Bécsi kapu téren magasodó historizáló jellegű palotája annak számít.
Zágráb, a fehér város
Fehér? Közép-Európa fővárosai, modern metropoliszai a XIX. század végére nyerték el mai városképüket meghatározó szerkezetüket. Szabályos úthálózat, többemeletes bérházak, nagy városi parkok, csatornarendszer, az utcákon már nincs sár.
Magyar írónő a „fehér város”-ról
Egy életveszélyes mesterség nyomában
A Maroson faúsztatással foglalkozó székely férfiak egy csoportja rendkívül veszélyes és kemény foglalkozást űzött egészen az Erdélyi-medence vasúthálózatának 20. század eleji kifejlődéséig. A tutajozó székelyek a folklórban és a népi emlékezetben is nyomot hagytak.
Valami a téboly ellen
Angliában átfogó jelentés készült a fitalok nemi identitásával kapcsolatos orvosi kezelésekről. A nagy szakmai tekintélynek övendő tanulmány számos változáshoz vezethet.
Mozgó japán holdbázis
Hold-lakóautót tervez a NASA számára a JAXA japán űrügynökség a Toyotával és a Mitsubishi Heavy Industries-szal összefogva, cserébe az Artemis-program keretében az évtized végén egy japán űrhajós is a Holdra szállhat.
Hajbók, csimbók...
Egy hálózati guru előrejelzései
A Yuval Noah Harari életművét jelentő jövővízió és vulgáris történelemértelmezés valójában egy, a 19. század pozitivista-materialista filozófiatörténeti áramlatainak főbb következtetéseit a „negyedik ipari forradalom” viszonyaira adaptáló ideológia.
Hát az már tanító, amik mi vagyunk?
„Aki nem tud, az tanít, aki tud, az teremt. Amit én elértem, azt csak azért sikerült, mert nem az iskola négy fala közé bújtam meg, hanem megismertemazt az emberanyagot, amit alakítani akartam” – Számvetésében írt így Turi Sándor, a paszabi tanító.
Amikor a méltányosság felülírja a jogot
Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusaira és korlátaira – javaslatokkal, történeti példákkal.
Ha van állam, akkor minden van
A határon túli magyar kisebbségek elmúlt száz évéről rendezett kétnapos konferenciát tekintélyes történészgárda részvételével 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia, ahogyan a Horthy-korszak, illetve a szocializmus évtizedeinek vitás kérdéseiről is tette. Az előadások tavaly kötetben is megjelentek.
A Bodriszak faluja
Eleddig nem is sejtett magyar eredetű helynevek Moldvában? Igen, vannak szép számmal. Ezekről beszél, és az elsőre korántsem magyarosan hangzó Burdusaci nevének eredetét leplezi le a szerző.
Még sok felfedeznivalóm van
Majd száz kitüntetése után, 2023-ban kapott Nobel-díjat Karikó Katalin a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztéséért. Ugyanebben az évben a Magyar Szent István-renddel tüntették ki a Széchenyi-díjas magyar-amerikai kutatóbiológust. Idén pedig Ferenc pápa a Pápai Életvédő Akadémia rendes tagjává nevezte ki. Életútjáról beszélgettünk.
Perjés Géza és a bizonytalanság birodalma
Perjés Géza (1917–2003) a XX. század legjelentősebb magyar hadtörténésze volt. Sokrétű munkássága, egészen egyedi modellalkotó képessége, eredeti felismerései túlmutatnak a történetírás szűk keretein.
Meggyújtja újból a lángot
Kukorelli István professzor beszéde Szoboszlai-Kiss Katalin Miről beszélek, amikor a görögökről beszélek című könyvének bemutatóján több, mint méltatás: a szerző kortársi kérdéseket is felvet.
Internacionalizmus konzervatív keretben
Klemens von Metternich az erőegyensúly megteremtésével évtizedekre biztosítani tudta Európa békéjét a XIX. században, amit Henry Kissinger követendő példának tartott a XX. század második felében.
A főherceg háttéremberei: Czikann-Zichy Móric
Habsburg Ottó szinte feltárhatatlan kiterjedésű kapcsolati hálóval rendelkezett. A császári családhoz, a királysághoz, az utolsó magyar királyhoz, IV. Károlyhoz hű családok mellett a magyar emigránsok között is számtalan követője, bizalmasa akadt.
Aki a negyedik utat kereste
Életének kilencvenharmadik évében, április 4-én elhunyt Ferge Zsuzsa Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, a szegénység, a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek egyik legkiválóbb kutatója.
Bajunk a paradicsomban
A Teremtés könyvétől Jean Baudrillard-ig baljóslatú kapcsolat van az intelligencia és a rossz között, avagy amiért a mesterséges intelligencia térnyerése nyugtalanít bennünket.
A harvardi főhullás és a sokszínűség
A világ egyik legpatinásabb, 1636-ban alapított egyetemének rektora, Claudine Gay, az intézmény történetének második női és egyben első színes bőrű vezetője január 2-án lemondott. Miért?
A posztkonzervatív állapot
A 19. század végére a klasszikus konzervatív hagyomány átalakuláson ment keresztül, jelentős mértékben elveszítette korábbi sajátosságait és a politikai-ideológiai térben átadta helyét a liberalizmusnak.
Spinoza Jézusa
Sokan az istentagadók fejedelmének gondolták a bölcselőt, a XVIII. században vallásleleplező apokrif munka jelent meg az ő életrajzával együtt, pedig soha nem tagadta Isten létét, Jézust pedig a legfőbb filozófusnak tartotta.
Varázstalan Európa varázsa
Európa, az európai szellem hosszú életű lesz. Pedig szinte a kezdete óta a pusztulását vizionálják a valóság és a csodák vegyes működését megérteni képtelen együgyű elemzők, túlfeszült halottlátók.