Mint annyi találmánynál megesett, a mesterséges intelligencia megalkotói sem törődnek a lehetséges visszaélések kockázataival, sem etikai kérdésekkel. Tudósok, politikusok aggódva kutatják a veszélyek csökkentésének módozatait. A természetes intelligencia nélkülözhetetlennek látszik.

„Előhó első napján, midőn talán Europának legnagyobb részében a népek istennek hálát adának a szerencsésen elmúlt évért, és hozzá fohászkodának boldog új évért, Magyarország képviselői Pestről futottak.” (Hunfalvy Pál: Napló 1848–1849) 

A historiográfia sokat tett a magyar társadalom reális önképének megerősödéséért. Kár lenne figyelmen kívül hagyni eredményeit.

Megjelent Babits Mihály összes versei kritikai kiadásának második kötete. A magyar filológia nagyszabású vállalkozásáról a sajtó alá rendezővel, Kelevéz Ágnessel beszélgettünk.

Tavaszy Sándor a két háború közötti erdélyi magyar szellemi élet egyik meghatározó személyisége volt. Igazgatta a kolozsvári teológiát, püspökhelyettesként szolgált, a kierkegaard-i filozófia honosításán munkálkodott.

Mindenek ellenére talán mégis a nemzet és fővárosa egységében gondolkodó Jókainak van igaza.

A város több mint kilencszázéves Garisenda-tornyát október közepén körülkerítették, elzárva  a forgalom elől, mert különlegesen érzékeny mikrofonokat helyeztek el benne, hogy az esetleges összeomlását jelző legcsekélyebb repedések hangját rögzíthessék.

A mesterséges intelligencia itt van a nyukonkon, de a szabályozása nélkülözhetetlen és korántsem egyszerű.

Bámulatos teljesítményekre képes a XXI. századi űr- és robottechnika. Űrhajóink több százmillió kilométeres távolságban keringő égitesteket keresnek fel, precíziós berendezéseiket a földi irányítóközpontból centiméter pontossággal tudjuk vezérelni…

A dualista korszak meghatározó jogtudósának és politikusának, Wlassics Gyulának (1852–1937) ma már alig ismert munkásságát mutatta be Martonyi János a Corvin-lánc Testület ülésén.

A történész tűnődései koppenhágai tanulmányi látogatása során egyebek közt a „Dannebrog-jelenségről”

A francia forradalmárok kérlelhetetlenségével, vérbe mártott lantját véres kézzel pengetve küzdött volna a világszabadságért. Petőfi korlátot nem ismert, számára a fő morális parancs az öntudatos, igazságos, becsületes cselekedet. A kispap Bábel Balázs gondolatai a múlt század hetvenes éveiből.

A teljes sík egyrétegű, hézagmentes lefedése néhány síkidom egybevágó példányaival – ezt érti kövezésen, csempézésen vagy parkettázáson a matematikus. Ha ez a célja, akkor ehhez nyilvánvalóan végtelen sok ilyen kő, csempe vagy parketta szükséges.

Elgondolkodott már valaki azon, hogyan lehetséges, hogy a jogszabályok tételes ismeretének hiányában is aránylag ritkán ütközünk bele törvényi előírásokba? Talán, mert ezek a sarkalatos jogszabályok találkoznak „az emberek” egészséges jogérzetével? Vagy más oka van a társadalom olajozott működésének?

A Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről beszélgettünk elnökével, Freund Tamás agykutatóval.

„Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” jelszóval indult harminc éve a Magyar Igazság és Élet Pártja. Vezetőjének, a Kádár-korszak ünnepelt – hol tiltott, hol tűrt – drámaírójának, Csurka Istvánnak az örökségével való szembenézést ígérő tanulmánykötet jelent meg az egykori MIÉP-tag politológus szerkesztésében.

A ritka szabad ember október 5-én hunyt el.
Betegségének utolsó idejéig fiatalos, életvidám
és nagy munkabírású alakja volt a szélesedő
történészközösségnek. Nem látszott rajta, hogy
már elmúlt hetvenöt esztendős.

A fizikai Nobel-díjat idén a francia Pierre Agostini, a magyar Krausz Ferenc és a francia–svéd Anne L’Huillier kapta olyan kísérleti módszerek kidolgozásáért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat generálnak az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozásához.

Tizenhatodik magyarként és első magyar nőként kapta meg amerikai tudóstársával, Drew Weissmannal együtt a svéd elismerést az mRNS-alapú vakcina feltalálója.

Filozófiatörténeti konferencia zajlott szeptember 21–22-én Piliscsabán a Makovecz Campus Alapítvány Collegium Professorum Hungarorum intézete szervezésében. Az egyik szervező beszámolója.

A legnagyobb szomszédunkkal való, a szovjet uralom megszűnte utáni kapcsolatainkat tekinti át a történész és jogász szerzőpáros. Munkájuk segíthet a viszony égetően fontos normalizálásában.