Hiába az alapos, megfontolt akadémiai helyesírási szabályozás, egyes jelenségeknél el-elakadnak a helyesírók. Különösen a külön- és egybeírás, a vesszőhasználat és az összetett földrajzi nevek elbonyolított eseteivel nem tudnak megbirkózni.

Nyolcvan évvel ezelőtt a több mint négyszázharminchétezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálása mellett a megszálló németek és a kollaboráns magyar hatóságok több mint tízezer embert hurcoltak el.

Megoszlanak a nézetek arról, hogy a kártya őshazája India, Kína, Arábia vagy esetleg Egyiptom, s arról is, vajon a keresztes hadjáratok idején, esetleg a mongol betöréssel vagy arab-mór közvetítéssel került-e a XIV. század eleji Itáliába, ahonnan rövid idő alatt meghódította egész Európát.

Nemzetközi konferenciát rendez ezzel a címmel Edith Stein, Romano Guardini, Jean-Luc Marion és Szent II. János Pál munkásságáról a Makovecz Campus Alapítvány Piliscsabán.

2003-ban született, Kovásznán nőtt fel, jelenleg a BME villamosmérnöki karán tanul, és már gimnazista korában díjazta a vakok és gyengénlátók olvasását segítő találmányát a Magyar Tudományos Akadémia – Ravasz András Zoltán beszél ötletről, tervezésről és az olvasás iránti szenvedélyéről.

Tényleg, miért is? Biztos hogy a víg csak jókedvűt jelenthet? Nos, mint kiderül majd, korántsem.

Bő nyolcvan évvel ezelőtt, 1944. július 6-án a megszállt Magyarország eredményesen szállt szembe a zsidóságra vonatkozó náci törekvésekkel.

Jessica Douglas-Home részt vett Roger Scrutonnal a cseh ellenzéki mozgalmat támogató Jan Hus Oktatási Alapítvány, majd a romániai Mihai Eminescu Alap, az erdélyi és máramarosi épített örökség megóvását segítő szervezet munkájában. A Scruton Közösségi Tér meghívására ismét Magyarországra érkezett. Ebből az alkalomból kérdeztük.

Amióta először olvastam Comte híres gondolkodástörténeti korszakolásáról, azóta elmélkedem arról, vajon mi következhet a históriát lezáró tudományos vagy pozitív szakasz után.

A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál részeként valósult meg.

A mesterséges intelligencia megjelenését sokan egyszerre tartják riasztó és izgalmas fejleménynek. De vajon miféle változásokat hozhat a tollforgatók életében? Második rész.

A mesterséges intelligencia megjelenését sokan egyszerre tartják riasztó és izgalmas fejleménynek. De vajon miféle változásokat hozhat a tollforgatók életében?

Tettenérhetőek közös szavaink a perzsákkal vagy mai szóval irániakkal? Nos, még az is előfordulhat, hogy véletlen belefutunk, akár egy étteremben...

Az önálló erdélyiség gondolata időről időre meghatározza a magyar közgonolkodást. A tanulmánykötet a máig ható, fontos irányzatot járja körül irodalom-, eszme és politikatörténeti szempontból.

Legújabb könyvében eligazodni segít az emberi közösségek sok millió éves fejlődésében, s azt is vizsgálja, hogyan alakult ki a képzelet és a kreativitás. Karakteres véleménye van a túlnépesedésről, a klímaválságról, a mesterséges intelligenciáról. A Széchenyi-díjas Csányi Vilmos etológussal beszélgettem.

A budapesti Goethe Intézet október hónapot a szabadság témájának szenteli, ennek jegyében beszélgetett a balatonfüredi Szőcs Géza Irodalmi Szalonban Klein Judit Kiss Noémivel, a Balaton című novelláskötet és Slachta Krisztina történésszel, a Megfigyelt szabadság című könyv írójával.

Újraindítják az Egyesült Államokban a gazdaságtalanná vált üzemeltetése miatt 2019-ben leállított Three Mile Island atomerőmű egyik reaktorát, hogy biztosítsák a Microsoft mesterséges intelligencia adatközpontjainak áramellátását.

„Mindenfajta gyümölcsei pedig, mint az alma vagy körte, nemcsak ízben, hanem bőségben sem maradnak el Itália mögött, sőt barackja, amely a gyulafehérvári földön terem, messze fölülmúlja...”

Az elmúlt harminc esztendő Mindszenty-kutatásának új felismeréseire alapozva újra kell tárgyalni bizonyos kulcsszavakat. Teljességre nem törekedve három csoportra osztjuk mondanivalónkat: mi az, ami már állítható, mi az, ami még vitatható és mi az, ami megvitatásra vár.

A spanyol El Guerrero del Antifaz, a viking Karl, a kelta-breton Asterix, a római Alix, a flamand Hannes és Veerle. Mi a közös bennük, azon kívül, hogy valamennyien kitalált képregényfigurák? Az, hogy történelmi képregények.

1941 nyarán a magyar hatóságok huszonkétezer „idegen” zsidót deportáltak a magyar haderő által megszállt szovjet területekre, akiknek többségét német rendőri alakulatok Kamenyec-Podolszkijban legyilkolták.

Írásunkban egy szellemi és közösségi szövetség körvonalainak megfogalmazására teszünk kísérletet azzal a céllal, hogy újra felfedezzük az emberi alkotótevékenység lényegi dimenzióját és változhatatlan értelmét életünkben.