Sokan hátborzongatónak tartják a birodalom, a hegemónia szavakat. Mi az amerikai birodalmiság keresztény alapja? Mitől jobb Amerika világcsendőri szerepe, mint más hatalomé?

A kortárs politikai közbeszédben a közérdek és a közjó fogalmát egymás szinonimájaként szokás használni, amelyek szabadon felcserélhetőek, mert nagyjából ugyanazt jelentik. A különbség talán csak annyi, hogy míg a közérdek konkrétabbnak és jobban definiálhatónak, addig a közjó megfoghatatlanabbnak és illuzórikusabbnak tűnik.

A magyar történelem tanulsága szerint a jó képességű fiatalokat ki kell küldeni (tovább)tanulni a legkiválóbb külföldi egyetemekre és kutatóintézetekbe, a magyar kultúra külföldi terjesztése pedig a politikaiaknál tartósabb, megbízhatóbb kapcsolatokat teremthet.

A csángók, meg az ő magyarságuk – nos, nem teljesen ugyanaz az anyaországból és a csángók földjéről (földjeiről) szemlélve. Többek között és nem utolsó sorban erről szól ez az írás, de legfőképpen mégis a magyar nyelvről.

Az IBM szuperszámítógépe, a Watson összefügg Conan Doyle írásművészetével. Itt az ideje, hogy Sherlock Holmest a megfigyelőgépek prototípusaként olvassuk!

A játékok játéka: a gombfoci – ezzel a címmel jelent meg Gráfik Imre legújabb kötete, amely az egyik legmagyarabbnak tartott játék, a gombfoci történetét mutatja be kicsiknek és nagyoknak.

Hajlamosak sokan azt gondolni, hogy a történelemhamisítás valamiféle meghaladott, a régmúlt korokra jellemző dolog. Amely „a múltat végképp eltörölni” agresszivitásával kizárólag a borzalmas kommunista idők velejárója lehetett. S amely demokratikus berendezkedésűnek mondott államokban és korokban – ahol és amikor mi is élünk – elképzelhetetlen.

Roger Scruton, a hazánkban is ismert brit konzervatív filozófus 1980-ban többedmagával létrehozta a Jan Hus Oktatási Alapítványt, mert szerette Csehországot és reménykedett.

Száz éve született Szabad György, a magyar történetírás és rendszerváltoztatás egyik kiemelkedő alakja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke.

Z vagy Sz – az mindegy? Nos, természetesen nem, ám nem mindig volt ez így, különösen a helységneveknél. De hogy is van ez és miért?

Címe szerint a folklórról, tartalma és mélysége okán a nyugati bölcselet metamorfózisairól, a szellem különös természetéről és útjairól szól Zelnik József legújabb, „Menedék. A folklór misztériuma a digitális-mágikus világkorszakban” című könyve. Erről beszélgettünk a szerzővel.

A két világháború között az első nagy világégés tapasztalatainak és társadalmi élményének feldolgozása, valamint a következő fegyveres konfliktus jellemzőinek meghatározása kötötte le a katonai szakma és rajta keresztül a szellemi élet jelentős részének figyelmét.

Ártana a nyelvnek az írás? Nos, vannak esetek, amikor igen. A szerző ezekre hoz példákat, és arra is, amikor egyszerűen az emberi butaság játszik közre.

Magyar tudósok 2022 májusában a „Jöhet háborúból üdv?” ókori kérdésére keresték a választ saját kutatásaik fényében.

Ahogyan az elmúlt ezer év világtörténetét lehetetlen volna megírni az orosz nép szerepét mellőzve, úgy a felvilágosodást követő kultúrtörténet bemutatása is erősen hiányos volna akkor, ha az orosz kultúra lenyűgöző teljesítményeiről megfeledkeznénk.

A közlés kezdetleges formája volt a mutogatás. Majd megjelentek az első, sokféle jelentésmozzanatot magukba olvasztó alapszavak, valójában mondatszók. Akaratot, indulatot, helyzeteket fejeztek ki. Ma is használunk efféléket: íme, lám, csitt, jaj, ühöm, nesztek.

Nem igaz, hogy a kereszténységet kipróbálták, és hiányosnak bizonyult. Túl nehéznek találták, ezért ki sem próbálták – ez lehet Haller ködbe burkolózása, illetve a vele és írásaival szemben tanúsított elutasítás és értetlenség oka.

Hogyan lehetséges, hogy egy nagy formátumú államférfi a saját országában nem azt a politikát akarja folytatni, amelyet másutt a leginkább csodál? Ha az jó ott, miért nem jó itt?

Ezzel a címmel jelent meg még a múlt esztendőben Kubassek Jánosnak, a Magyar Földrajzi Múzeum címzetes igazgatójának életműkötete, amely olyan magyar utazókat, földrajzi felfedezőket mutat be, akik a világ különböző tájain és a Kárpát-medencében utazgattak.

A két nép legendás barátsága a szovjet befolyás alatt hol érvényesült, hol elfojtódott, hol váratlan területeken bontakozott ki, hol eltorzult. Írásunk ezt mutaja be a kiváló új társadalomtörténeti munka alapján.

A két világháború közötti korszak fontos politikai gondolkodója, miközben szellemes és bátor kritikájával ostorozta a közélet visszásságait, az etnikai alapú nemzeteszme csapdáitól nem tudott szabadulni.