Csoóri Sándorra, a kilencvenöt éve született, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas és Herder-díjas költőre emlékeztek a Petőfi Irodalmi Múzeum Dísztermében.

Húszéves a Ketten a versben: Mezey Katalin költeményeiből készített összeállításuk mellett Jókaival foglalkozó prózaszínházzal készül az idei évre Lázár Balázs és Tallián Mariann. Közös és személyes alkotói létükről, terveikről, vers és színművészet kapcsolatáról beszélgettünk a művészházaspárral.

A képzőművészeti és szépirodalmi munkásságot egyaránt magáénak tudó Jámborné Balog Tünde novelláiban családtagjainak, barátainak és szeretett városának, Makónak is irodalmi emlékművet állít. Egyéni sorsok teljesebbé válásán keresztül markánsan rajzolódik ki az egyes társadalmi rétegek hányattatása a kegyetlen huszadik században.

Arany szőnyegen állva fogadott tegnap a ház, a múlt heti szélvihar lecsupálta a kőris lombkoronáját, és vastagon beterítette az árkot, a bejárót, a járdát, még az ablakpárkányokat is.

Nagyanyám ül a folyosón és a kezeit morzsolja, az ujjai meg vannak görbülve, némelyik olyan, akár egy madár karma. Mintha csak kapaszkodni akarna velük egy fa ágába, a múlt egy kitüremkedő darabjába.

Öreg, mint az országút, tartja a mondás. Az Országút, mármint kedves lapunk korántsem öreg, ám a hatodik évfolyamát kezdte meg idén januárban, ami a mai nehéz anyagi viszonyok között már önmagában tiszteletre méltó.

Sarlós Boldogasszony napján, pontosan délben a Nap fénye váratlanul kialudt, és örök sötétség borult a Földre.
A megmagyarázhatatlan természeti jelenség – mint azt később a tudósok, már amelyikük még képes volt kifejteni a megváltozott körülmények között bármilyen tudományos tevékenységet, elmagyarázták – tulajdonképpen nem délben, hanem nyolc perccel előtte történt meg.

Ássa a sírt, közben beleharap a szalámis zsemlébe. A maradékot a télikabátja zsebébe gyűri. Megáll, elgondolkodik, vagy inkább azt nézi, elég mély-e a gödör. Sokat híztál mostanában, mondja szemrehányóan, majd hozzáteszi, meghalhatnál nyáron is, akkor nem ilyen fagyos a föld, könnyebb ásni.

Immáron megtudhatjuk, hiszen online hozzáférhetők lettek bárki számára Petőfi Zoltán versei és levelei a Copia weboldalán.

Könnyen lehet, hogy a nagy mesemondó regényein keresztül önnön élettörténetébe is beleírt egy kalandos epizódot, amelynek valóságmagvát nem találja az egykori forrásokat vizsgáló történész. Kapott vagy sem komáromi menlevelet Jókai Mór, az bizonyos, hogy a becsületes tardonaiak megőrizték ottlétének titkát.

Nevéhez fűződik az első, a görög eredetiből kiinduló teljes magyar Újszövetség-fordítás, vele kezdődik a magyar értekező próza, s az első magyar nyelvtan szerkesztőjeként a magyar nyelvművelés megalapítója. Sylvester János mindemellett az időmértékes verselés magyar úttörője is.

„Kerestem az utat, sirattam a tájat, / a patakot, a poros utcát, a nádast, / a cserszagú erdőt, mindent, / de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, / hogy közben – megtaláltam a Hazámat.” – Százhuszonöt évvel ezelőtt született a Teremtő, a teremtett világ és benne az ember harmóniáját kereső Fekete István, e sorok írója.

MEGSZÁMOLTAM: a Szögek egy kiáltványhoz a huszonhetedik olyan versem, amelyet felkérésre írtam. Lehet, hogy nem is mindegyiket találtam meg, és a valós szám ennél nagyobb, de maradok ennél a számnál. Az első felkérés alkalmával nagyon féltem, hogy meg tudom-e oldani a feladatot, de sikerült, és nagyon szeretem azt a verset.

Mit mutatnak meg a naplójegyzetek: írójuk belső vagy az általa látott külső világát? Milyen jelentősége van, mit adhat jelen korunkban a naplóírás az alkotónak és közönségének? Kafka bukósisakja című kötete kapcsán beszélgettünk Filip Tamás költővel.

Sünök, patkányok. Életük darabkái a költőnő verseiben legalább annyira szólnak rólunk, emberekről, mint róluk, mély empátiával, bár egyfajta, elsőre ridegnek tűnő objektivitással, ami egyszerre alkalmat ad a nagyobb rálátásra, és fura mód közelebb is hozza kicsiny társainkat ebben a Földi életben.

Tulajdonképpen nem is volt olyan rossz őrségbe járni. Már másodszor fordult elő, hogy kizárólagos – egész hónapos – őrszolgálatra osztották be őket. 

Nyanyuci, Mylitta, Kicsi, Zsóka – kiket takarnak e női nevek Ady életében? Mi közük a morfiumhoz és Richard von Krafft-Ebinghez, a híres szexológushoz? Miért juthat eszünkbe Ady Endre pár szeszélyes szanatóriumi hónapjáról József Attila múzsája és a Zwack Unikum?

Keskeny völgyek szabdalták a vidéket, meredek falak közé szorultak be az apró falucskák házai. Az emberek abból éltek, amit két kezükkel ki tudtak préselni az áldott anyaföldből, az erdőkből, a legelőkből.

Visszaemlékezésekből, naplórészletekből, levelekből, interjúkból, versekből, képekből építkezik Tóth Erzsébet Én lettem volna. Szilánkok egy életrajzból címmel, idén, a Nap Kiadó gondozásában megjelent könyve. E kordokumentumról, remekműről kérdeztem a szerzőt.