A gyomai születésű költő egyben fotográfus is. Versében a korjelenségek nagy ismerőjét idézi meg, Viktor Pelevint, és építi saját, magánmitológiával átszőtt világát. A verset a szerző saját fotói egészítik ki.

A szolnoki születésű költő és színész verseiben Trianon és a világjárvány sötétjéből csillannak elő az emberi remények. Feleségével, a szintén kiváló színész és író Tallián Marinnal együtt nemrég vehették át az Artisjus Előadóművészi díját, amihez szeretettel gratulálunk!

Elaludt. A fotelban, beburkolódzva egy plédbe. Elaludt, mint mindig. Most éppen egy krimi, a Columbo alatt. Máskor meg más alatt. Akkor is elaludt, amikor még Ádám élt, bármilyen filmet is vetített a televízió.

Babits Mihályról már annyian, annyifélét írtak... Ám most nem szokványos irodalomtörténeti csemegét kínál az irodalomtörténész szerző, hanem a születésének körülményeiről fennmaradt tényeket, emlékezéseket, emberi, akár tréfás történeteket.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versben a költő rácsodálkozik, hogy a halállal teli, kopár csatamező micsoda ellentétben áll a harcok múltán kizöldült, békés tájjal.

Kétszázötven éve született Csokonai Vitéz Mihály, az a költő, aki mellé jó letelepedni, akiről az ugyancsak debreceni születésű, a Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozó Kiss Tamás azt írta, hogy „aki valaha is közelségébe került, annak ő megtestesült, azzal ő létközösséget vállalt”.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. E költeményben a harcok szünetében felhangzó pacsirtaszó idézi fel benne a szerelem és költészet békéjét.

Hosszas keresgélés után, az öregember mivel is múlatná az időt, csak most került elő a mázsányi papírhegyek alól egy félszázados, irodalomtörténeti értéke lévén talán szenzációsnak is mondható
dokumentum: Orlay Petrich Soma Petőfi Debrecenben
című festményének nyomata – a margón csaknem ötven, egy-két kivétellel romániai magyar író és művész keze nyomát őrző aláírással.

A Mátészalkán tanárként is működő költő két személyes hangvételű versét olvashatják, melyekben a szégyen aspektusaival foglalkozik.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. 1849-ben született a vers. Petőfi bizakodik, mert végre, úgy véli, egy akaraton van a nemzet.

Május vége óta ismét felcsendül az éterben a nevéhez fűződő Ki nyer ma? vetélkedő szignálja. Kitüntetései között ott van az Erkel-díj, a József Attila-díj, a Pulitzer-emlékdíj, a Prima Primissima-díj is. Költőként ábrázolásmódja egyszerre köznapi képekhez vonzódó és emelkedett.

A Magyar Művészeti Akadémia rendezésében Illyés Gyula életművét bemutató tablókiállítás nyílt Budapesten, 2023. november 22-én az MMA irodaháza előtt.

Gyermekkorában jegyezte el magát a költészettel. Felnőttként rádiós és televíziós műsorairól vált ismertté, május vége óta ismét felcsendül az éterben a nevéhez fűződő Ki nyer ma? vetélkedő szignálja. Harmincnál több könyve jelent meg, kitüntetései között ott van az Erkel-díj, a József Attila-díj, a Pulitzer-emlékdíj, a Prima Primissima-díj is. Czigány Györggyel beszélgettünk.

Vlagyimir Nabokovot legtöbben csak a Lolita miatt ismerik – pedig a világhírű, orosz származású írót korántsem csak botránykönyvének témája foglalkoztatta, hanem például – a pillangók, a természet is. Vagy a kettő együtt?

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versben az önérzetében sértett hadfi perel felettesével, intve őt, hogy ott az ellenség, azzal gorombáskodjék, ne pedig vele...