A sóváradi ház udvarán ülünk, az ősz már kopogtat a kert végében. A nagy diófa komolyan bólogat, mintha megerősíteni kívánná mindazt, amiről Laci bácsi mesél. Ideidézi tanító édesapját, majd édesanyját, aki egykor orosz katonákkal nézett farkasszemet, miközben csecsemőjét a karjában tartotta.

Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából a Színház- és Filmművészeti Egyetem konferenciával, könyv- és színházi bemutatóval, illetve versmaratonnal tiszteleg a felvilágosodás kori irodalom egyik legjelentősebb költője, a magyar drámaírás korai mestere előtt.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a versében Lenkey kapitányról és huszárszázadáról emlékezik meg, egyértelmű állásfoglalással.

Bolyai János (1802–1860) a matematika kétezeréves történetének első nagy forradalmára, modern kifejezéssel paradigmaváltója. De miben is állt ez, és hogyan alakult a zseni sorsa?

Egy költemény a 100. lapszámunk bemutatójára, aminek 118 sorát egy-egy szerzőnk írta, egymástól függetlenül, végül pedig a Bard nevű mesterséges intelligencia rendezte a sorokat, a „korszellem” jegyében a lehető legértelmesebb szöveggé. Íme, a játék eredménye.

Néptelen park a nagyváros közepén, napfényes délelőtt fiatal nő kisbabát tol babakocsiban. A semmiből egyszer csak mellé toppan egy Rembrandt-sapkás, szakállas, idős úr villogó szemekkel. „Bocsásson meg, kérem, nem az enyém a gyerek?” A nő meglepetten felel: „Nem tudom, nem én vagyok az anyja.” Az udvarias kérdező Sándor György, a „humoralista” felém biccent: „Neked játszom.”

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Mint tudjuk, Petőfi nem volt az a kimondott monarchista. Ezen versével ezt kendőzetlenül tárja mindenki, különösen a királyok elé.

Az Egy mondat a zsarnokságról írója és felesége Kozmutza Flóra síremlékének felújítása alkalmából Korzenszky Richárd bencés szerzetes, emeritus perjel áldotta meg a sírt, lélekhez szóló szavakkal.

Lefotózta a magyar irodalmi élet szinte valamennyi szereplőjét, miközben írt, zenélt; nemrég ünnepelte ötvenedik születésnapját a sokoldalú művész, Székelyhidi Zsolt, akivel izgalmas életpályájáról és jövőbeli terveiről beszélgettünk.

Szindbád és Rezeda Kázmér társaságába csöppentem egy verőfényes őszi szombat reggelen Füreden, Blaha Lujza szalonjában. Felejthetetlen élményben volt részem. Ötfogásos gábli, vagyis villásreggeli várt, zongorakísérettel, seprőpálinkával, barna sörrel és kapucínerrel.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a művében tettre buzdít, ledőlt, mocsárba hullt, egykor magasztos szoborhoz hasonlítva az országot, melyet régi fényébe, helyére viszaállítani kell. 

Madách Imre születésének 200. és Az ember tragédiája ősbemutatójának 140. évfordulója alkalmából emlékestet szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata az MMA székházában, a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán 2023. október 26-án este.

A József Attila-díjas, nemrég Arany János-díjban részesült költő az íráson túl aktív és sikeres természetfotós és -filmes is. Most publikált versét saját képeivel együtt adjuk közre.

Kiemelkedő irodalmi munkásságáért Végh Attilának ítélte oda az idén az 1995-ben alapított Arany János-díjat a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványának kuratóriuma; az elismerést a szövetség hétfői rendezvényén adták át, Budapesten. 

A fiatalember egy pillanatra megtorpant, amikor befordult a ház sarkánál. Végignézett az omló vakolatú, egyemeletes külvárosi házon, ahol születése óta lakott. Az udvaron a keskeny ösvény melletti kúttól a távolabbi poroló sziluettjén keresztül a kerítésig néptelen csönd a szép nyár eleji délelőttben.

Gergely Ágnes endrődi születésű, Kossuth-díjas költőnk, aki nagy szerencsénkre túlélte a holokausztot, idén október 5-én tölti be kilencvenedik évét. Két versével köszöntjük.