Igenis, létezik Mikrobi! A kedves, mindig kalandra kész robot, akinek reszelős hangja nemzedékeket ejtett rabul a Magyar Rádióban utoljára 1976-ban sugárzott, folytatásos sorozat epizódjaiban (pár évvel később televíziós verzió is készült, a KFKI számítógépe által rajzolt figura egyedülálló újdonság volt Európában), így a ma már kissé idősebbek a legkevésbé sem csodálkoztak a velük szembe sétáló humanoidon a 96. Ünnepi Könyvhét hétvégi forgatagában.

Szeder Réka költő és Bene Zoltán író az Irodalmi Jelen pavilonja melletti beugróban, ami nagy beszélgetések színhelye szokott lenni

 

Igaz, álcázásként a jó robot az eltebook.hu feliratot viselte, s az Eötvös Kiadó emblémáját hordta a hátán, ám az idősebb generáció tagjai, akik kezet szorítottak a mancsát barátságosan odanyújtó robottal, tudták, hányadán áll a dolog.

„Ha nem vagy kint a könyvhéten, akkor nem létezel. Így hát muszáj ott lenni”

– fogalmaz Püski István, a „sokat tűrt”, nagy múltú Püski Kiadó vezetője. Ő csak tudja: a kiadó sátra 1939-ben állt először a hungarikumnak is mondható rendezvényen. Az alapító, az 1943-as szárszói találkozó megszervezésében oroszlánrészt vállaló Püski Sándor 1950-től 1989-ig „némi szünetre” kényszerült. Idén a dedikálók között találhattuk többek között Koltay Gábort (Nemeskürti István, a film szerelmese című könyvével) és Kudlik Júliát is (A szólás mestersége című könyvét látta el kézjegyével); Döbrentei Kornél Sorsvágta, Zsebők Csaba Lelki kóló, Udvardy Zoltán Elfeledett győzelmeink című kötetével várta ennél a sátornál az olvasókat. Ez utóbbi könyv a szerző történészekkel készített interjúsorozatát tartalmazza feledésbe merült, sikeres hadi vállalkozásainkról, győztes csatáinkról.

Székelyhidi Zsolt nemcsak író és költő. Itt éppen a 111 költő portréját tartalmazó fotóalbumát dedikálja

 

A megszokott jelenség mellett, hogy

tengeri kígyót idéző sorok főttek a napon, megszerzendő az irodalmi művek közé csak némi jószándékkal sorolható egy-egy lektűr szerzőjének dedikálását

a legújabb, szokás szerint igen vaskos és igen színes kötet kolofonjára, üdítő jelenség volt, hogy igen szép számban gyűltek össze azon a beszélgetésen, amelyen Bán Mór, az immár a világhír felé tartó Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) alapját képező regényfolyam szerzője, a filmsorozat címszereplője, Kádár L. Gellért és a Brankovics Marát alakító Törőcsik Franciska vettek részt. A Hitel Kiadó idén Bán Mór A holló felemelkedése című kötetével jelentkezett. Az író az Ünnepi Könyvhét megnyitóján elmondta: az olvasás hihetetlen élményét nem pótolja az a felfoghatatlan mennyiségű vizuális inger, ami az új generációk gyermekeire zúdul.

Bár a könyvsátrak között a hétvégén nyüzsgő tömegek komoly érdeklődést tükröztek a rendezvény iránt, az egyik kiadó vezetője elmondta:

„csütörtökön és pénteken teljesen halott volt” az esemény,

csak igen kevés könyvet sikerült értékesíteni.

Nem túl rózsás képet festettek a könyvhétre kitelepülő kiadók vezetői arról, hogyan alakultak a bérleti s egyéb költségek az elmúlt években, behozza-e az árát az a befektetés, amit a részvétel jelent. „Nem könnyen; erről sajnos nem tudok igazán örömteli jelentést adni. Nemcsak emelkedtek a vásár részvételi árai, de emellett még az elmúlt évektől kezdve a hagyományosan csütörtöktől hétfő délutánig tartó időszak is lecsökkent egy nappal.

Évekkel ezelőtt még hétfőn napközben és főleg a délutáni zárás előtt is volt roham.

Ez most mind bevételkiesést jelent. De a vásárlókedv is kisebb, nézelődő sok van, tényleges vevő kevesebb” – foglalja össze Baranyi Krisztina, az IdőJel Kiadó vezetője. Ők idén többek között Tari István délvidéki író A téboly sorozatvetőinél – Magyarok a szlávok háborúiban című korabeli naplójegyzeteit, Gáspár Ferenc Trianon-trilógiájának második kötetét, a Trianon unokái – Baja krónikája című történelmi regényét, Gál Vilmos Antantmisszió – 1919 című történelmi regényének új, átdolgozott kiadását, Pardi Anna A halandóság horrorja – Dal a Földről című kötetét és Sinka István klasszikus önéletrajzi regényét, a Fekete bojtár vallomásait „dobták piacra”, utóbbit Medvigy Endre irodalomtörténész szerkesztésében.

Keményfi Gábor és Hegedűs Imre János a Magyar Napló standján

 

Magyar ember erénye a találékonyság; tán erre játszottak rá idén is a könyvhét szervezői, akik talán az 1940-es években állítottak fel itt utoljára a monumentális rendezvényhez tartozó olyan sátrakat, ahol a test bűnös hajlamainak is hódolhat az ember; s mielőtt bárki rosszra gondolna, leginkább némi kávét és szendvicset, pogácsát kínáló bódéra utalok.

De gondolni sem lehet, csak gyalogolni, jó sokat, ha az ember nem a város legbelsőbb magjának hátborzongató, feszengős hangulatú, turistalehúzós – s egyébként dugig telt –, kávéháznak csak múlt időben nevezhető helyein próbál meginni egy üdítőt vagy egy feketét.

Fontos a felfrissülés, hiszen komoly a kínálat: a Magyar Napló kiadóvezetője, Zsiga Kristóf elmondta, hogy mintegy tizenöt új kötettel jöttek ki a könyvhétre. Hozzáfűzte: a könyvek nagy részére még tavaly kaptak támogatást. Kiemelte Tóth László felvidéki költő Időző című kötetét, amely 1968-tól tartalmaz az alkotó műveiből válogatást.

Ha már Felvidék, a Könyvhéten dedikálta Jezsó Ákos az Éjfélre kialszanak a lángok című kötetét, amely a felvidéki magyarság sorsáról szóló trilógiájának befejező része. A korábban megjelent részek közül a Megyek túlra a Felvidék visszatérését, a Mécses a ködben a magyar lakosság kitelepítését. az utolsó kötet pedig a kitelepítettek és az otthon maradtak legújabb nemzedékeinek szemüvegén át láttatja az egykori Felső-Magyarország sorsát.

A Magyar Napló újdonságai között szerepel a kolozsvári születésű Árkossy István festőművész, grafikus, író esszékötete, A farkasok utcája. A szintén Kolozsvárról származó Király Farkas #győznifogunk című új verseskötetével jelentkezett, melynek versei a háborúra reflektálnak. A Vajdaság szülötte, Majoros Sándor Kiforogta a szó című regénye az 1980-as évek Délvidékére repít vissza, Rónai Balázs Zoltán pedig Egy középkori polgár című verseskötetét dedikálta.

 

A cikk képeit Rónai Balázs Zoltán készítette.