Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. A török író-költőnővel, Burcu Çiçekkel – akinek írása szintén megjelenik a kötetben – beszélgettem.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Ebben szereplő novellája kapcsán beszélgettünk Jale Elhadef írónővel.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–
török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. A török író-költőnővel, Burcu Çiçekkel – akinek írása szintén megjelenik a kötetben – beszélgettem.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. A történészként és kritikusként ismert költő, író Horváth László Imrével – aki novellájában izgalmas utazást tesz a török korba – egyebek mellett háborúkról és zsoldosokról beszélgettünk.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. Ebben szereplő novellája kapcsán beszélgettünk Jale Elhadef írónővel.

Az Országút a Magyar–Török Kulturális Évad programsorozatához kapcsolódva magyar–török kétnyelvű, illusztrált novelláskötetet ad ki T’ÖRÖKSÉGÜNK – Ortak Miras – sonsuz takas, azaz Örökül kaptuk, örökül hagyjuk címmel. A történészként és kritikusként ismert költő, író Horváth László Imrével – aki novellájában izgalmas utazást tesz a török korba – egyebek mellett háborúkról és zsoldosokról beszélgettünk.

Az egyik, kevéssé emlegetett fajtája a megkülönböztetésnek a nyugati ember lenézése a kelet- és közép-európai ember iránt. Nem mai keletű, már Márainál is megjelenik. Aki ott ült az 1900-as évek elején Párizsban a Dôme kávéház teraszán, akár Picasso vagy Elmyr de Hory, a nagy műtárgyhamisító.

„Ő volt Madách elmebeteg felesége, aki a fák odvában lakott”; „Minden idők egyik legrosszabb hírű írófelesége” – ilyen címekkel tálalja egyik-másik lap a tragikus sorsú Fráter Erzsébet és Madách Imre kapcsolatát. De vajon mi vezetett idáig?

Miféle kapcsolatban állt Ady Endre és Teller Ede, a hidrogénbomba atyja? Talán még a magfúzió ötletéhez is nagy költőnk versei segítették hozzá.

Vlagyimir Nabokovot legtöbben csak a Lolita miatt ismerik – pedig a világhírű, orosz származású írót korántsem csak botránykönyvének témája foglalkoztatta, hanem például – a pillangók, a természet is. Vagy a kettő együtt?