„Ne hadd el magad, öregem, / bőröd ne bízd kereskedőre, / ki elád felhőt az egen / s a földön telket vesz belőle.” Akár József Attila sorai is eszünkbe juthatnak arról a fantasztikus tervről, melyet Donald Trump vázolt fel a világpolitikát érintő, nagyszabású gondolatrohanásainak egyikeként a Gázai övezet jövőjéről.
Gáza romokban – ambiciózus újjáépítési program (fotó: Naaman Omar/Wikipédia)
Ez az elképzelés az Izrael és a Hamász között dúló háború során a világsajtót bejáró – lángoló, nyomorúságos bádogviskókat és hiányzó oldalfalú, leharcolt lakótelepi házakat ábrázoló – fotók alapján legalábbis ambiciózusnak tűnik. Ám mégsem ez a legnagyobb bökkenő, hanem az, hogy
Trump kitelepíttette volna az ott élő, mintegy 2,1 millió palesztint.
A terv első verziója szerint Jordániában és Egyiptomban szállásolták volna el a térképen 1948 óta mindig arrébb és arrébb tologatott őslakosokat, hogy aztán nekilássanak az újjáépítésnek.
Feltéve és megengedve, hogy az azóta már sokat puhult amerikai álláspont egyszerűen csak Trump korábbi szakmájának hozadéka, az ingatlanbefektetésekkel is szívesen foglalkozó üzletember látványos lerohanási stratégiája volt, melynek lényege, hogy tesz
egy agresszív és igen durva ajánlatot – hogy aztán legyen miből engednie –,
a népirtás fogalmát is kimerítő irreális tervvel kissé túllőtt a célon a Fehér Ház új lakója.
Gáza – Manar al Zraiy Park (fotó: Ole Martin Bjornli/Wikipédia)
Önmagában az, hogy üzletemberként „fantáziát lát” egy terület hasznosításában, minden további nélkül az üzleti szférában már tananyagként is felbukkanó Trump-ingatlanstratégia része is lehet. A politikusból néha kiszól, előlép másik énje. Mint azt a BBC észak-amerikai tudósítója, Anthony Zurcher is megjegyezte: nem ez az első alkalom, hogy Trump izgalmas üzleti lehetőségként tekint egy megoldhatatlannak tűnő külpolitikai helyzetre.
Még első elnöki ciklusában, az észak-koreai kommunista diktátorral, Kim Dzsong Unnal folytatott 2018-as találkozóján rácsodálkozott a világtól elzárt „remete királyság”, „nagy strandjaira”. Trump egy olyan országban, melynek huszonhatmillió polgára él súlyos nyomorban, arról áradozott, hogy itt egy napon majd a „legjobb szállodák” fognak megépülni.
(Óhatatlanul is eszünkbe jut az Apokalipszis most című film híres jelenete, a vietnámi háború poklában a hullámokon szörföző Kilgore ezredes, aki a szörfnél talán csak a napalm szagát szereti jobban.)
Mint arra a Newsweek is rámutat, a Gázára vonatkozó, a nemzetközi közvéleményt felkavaró trumpi javaslat mögött egyes piaci elemzők az energiapolitika álcáját vélték fölfedezni. Az Asia Times azt írta, hogy
Trump tervében „minden a földgázról szól”,
míg a Bloomberg energia- és nyersanyagipari rovatvezetője, Javier Blas – bár viccelődve – de arra utalt, hogy várja az „első olyan véleményt, amely azt állítja: Trump elnök a gázai földgázra pályázik”.
Budapestnél kisebb területen több mint kétmillió ember él (Wikipédia)
A Newsweek leszögezi: a tengerpartoknál egy víz alatti területre elvileg igényt formálhatna Gáza. Ez a 2000-ben feltárt tengeri földgázmező mintegy negyvenmilliárd köbméter gázt is rejthet, ami elegendő lenne mind a palesztin területek ellátására, mind az exportálásra. Csakhogy a legkevésbé sem egyértelmű,
megtérülne-e egyáltalán a költséges beruházás e tenger alatti mezőn.
Brenda Shaffer, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért (Foundation for Defense of Democracies, FDD) és az amerikai haditengerészeti posztgraduális iskola energiaügyi szakértője a Newsweeknek kijelentette: „A szükséges munka nem érné meg a befektetést."
„2022 végén az Egyesült Államok mintegy 691 trillió köblábnyi bizonyított gázkészlettel rendelkezett, így a Gázából származó 1 trillió köbláb az USA számára gyakorlatilag csepp a tengerben, bár magának Gázának életbevágónak bizonyulna” – olvasható az amerikai hetilapban.
Gázai strand – földgázmezők rejlenek a parti vizek alatt (Wikipédia)
Az amerikai stratégia nagyvonalú értelmezése az, hogy a közel-keleti hatalmakat hivatott megrázni, és rákényszeríteni őket, hogy több saját erőforrást és politikai akaratot fordítsanak arra, hogy hosszú távú megoldást találjanak a gázai helyzetre – véli a BBC munkatársa.
Működni látszik a trumpi stratégia: a Euronews arról számolt be február 18-án, hogy
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, válaszul Donald Trump birtokbavételi javaslatára kijelentette, országa egy másik helyreállítási tervet dolgoz ki a Gázai övezet újjáépítésére
– melynek viszont nem része, hogy a palesztinokat kiszorítanák az övezetből.
Az Al-Ahram egyiptomi napilap szerint a javaslat értelmében Gázában ideiglenesen „védett körzeteket” hoznának létre, ahol nyugodtan élhetnének a palesztinok, miközben egyiptomi és nemzetközi építőipari cégek restaurálnák a lepusztult háborús övezetet.
Egyiptomi tisztviselők, arab és nyugati diplomaták elmondása szerint Egyiptom már elkezdte az egyeztetést a trumpi kezdeményezésen felháborodott és azt elutasító európai diplomatákkal, szaúdi, katari és Egyesült Arab Emírségek-beli tisztviselőkkel és befektetőkkel.
