A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. A vers szimbolikája nem szorul magyarázatra, már csak azért sem, mert ez a költő egyik legismertebb műve. De talán nem árt újra olvasni – minden időkben.

Némileg pironkodva ismerem be, hogy cukrászdatúrán még nem voltam ennek előtte. Sőt, eszembe sem jutott, hogy ilyesmi létezhet. Pedig igen, ráadásul amelyiken részt vennem adatott Tatabányán, az ilyesféle vándorlások között különlegesség.

Harmincéves a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház. Három évtizede szólnak színészei magyarul az ottani magyarokhoz, minden kezdeti nyomorúságos körülmény ellenére.

Ha a végével kezdünk, a Tragédia akkor is tragédia. Hiszen csak álom volt. Tünemény, lehetőség, Éva pedig várandós. Gyermeket fog szülni, vagyis van folytatás. Miféle lesz a folytatás? Van terv, vagy valójában nincs?

Az ember tragédiája fogadtatásának, afféle „süketek párbeszédé”-nek különös, mégis megvilágító útjairól beszélgettünk a debreceni irodalomtörténésszel, S. Varga Pál akadémikussal.

Nem ragaszkodom a rímes versekhez, de szeretem, ha egy versnek formája van – mondja Gergely Ágnes, Kossuth-díjas költő, műfordító, aki október 5-én ünnepli kilencvenedik születésnapját.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Barátjához címzett versében az írásnak, a költészet gyakorlásának mindenek felett valóságát hangoztatja, hogy a költő elnémulására indok nem lehet.

Madách Imre nem tartozott a féktelen étvágyú nőcsábászok közé: barátai inkább visszahúzódó, bátortalan ifjúnak tartották. Pedig életvidám, a világra kíváncsi, sportolni és játszani szerető fiúként indult az életnek, ám a sors egymást követő csapásai megtörték.

Norvég író, Jon Fosse kapta a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.

A formálódó ifjúi lélek küzd az élettel, a sorssal. 1929-ben mindössze pár hónapig járt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, ám más impulzusokra vágyott, s inkább egy barátjával a francia Riviérára indult vándorútra. – Borsos Miklós archaikus, lucidus játékossága.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Ebben a költeményében a szülői házból való elindulásról ír és megérkezésről oda.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Világos és sötét, melyben mégis egy közös, hogy örök érték, amely ellenáll a századok múlásának, Homéroszt és Ossziánt idézi meg a harmadik halhatatlan.

A győri születésű, Nagybajcson élő költő ebben a verskompozíciójában is a fiatalkor varázslatos, elmúlt, ám jelenbe fonódó világáról ír.

Hetven év / Jó, ha ép – Arany János szavai ezek, amelyeket 1881-ben, hatvannégy éves korában vetett papírra. Kaiser László ugyanezt a tényt (némiképp) más módon fejezi ki. Hetven év – hetven vers.

Rövidpróza – hosszú távra. A Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó az MTVA-val partnerségben a kortárs novellairodalom népszerűsítése érdekében új – egész napos – programot szervezett Prózamaraton elnevezéssel a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy költeményével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Nem állt távol a humor sem Petőfitől. Példa erre az alábbi gúnyverse.

A miskolci költő szerelemről (pontosabban arról, ami helyettesíti) ír a címadó versében, Rövidkéi pedig szellemes meglátások az általában csak "élet"-nek nevezett közös dolgunk momentumairól.

A miskolci születésű költő három szonettjében a főszerep a csendé, amely tökröződik. Megtorpan a zaj, van lehetőség, alkalom észrevenni az elmúlás, a lét momentumait.