Megírta a rendszerváltás iparfejlesztési koncepcióját, miniszterként szolgált Antall József kormányában, az Országgyűlés alelnöke, kereszténydemokrata teoretikus. Latorcai János színes életútja tapasztalatait összegzi: kereszténydemokráciáról, a magyarság összetartozásáról, Európa jövőjéről.

November 19-én távozott közülünk örökre Schöpflin György, a kitűnő politikai elemző, tanár, politikus, a jó barát. A diplomata megemlékezése.

Az Unió polgárai immár igazi alternatívák közül választhatnak – állítja az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Az új baloldali-liberális-zöld ideologikus irányvonallal szemben megszerveződőben van a családok, nemzetek stabilitásának megőrzéséért fellépő pragmatikus tábor.

New Jersey állam korábbi államügyésze, majd republikánus kormányzója, Chris Christie könyvet jelentett meg Republikánus mentőöv címmel arról, hogy a republikánusoknak komoly győzelmi esélyeik vannak a következő választásokon, ha szembenéznek a Trump-elnökség hibáival, és felveszik a harcot a konzervatív mozgalmat fojtogató összeesküvés-elméletekkel.

A katonai kalandorság és a mesterséges intelligencia terén a Nyugat ellenségei fölényre tettek szert, írja a The Timesban megjelent cikkében Edward Lucas újságíró és biztonsági szakértő. Összefoglalónk.

Az ősszel megrendezett vadászati világkiállítás újra reflektorfénybe helyezte ember és állat viszonyának kérdését Magyarországon. Alávaló, kegyetlen szokás a vadászat, vagy az élet szükséges velejárója? A pró és kontra érvek kavalkádjában most is a hagyományos szemlélet adhat támpontot.

Niall Ferguson a The Times Literary Supplement hasábjain megjelent cikkében Henry A. Kissinger, Eric Schmidt és Daniel Huttenlocher mesterséges intelligenciáról és annak veszélyeiről szóló könyvét ismerteti. Összefoglalónk.

Izrael mind szorosabb gazdasági kapcsolatokat alakított ki a feltörekvő gazdasági nagyhatalommal az utóbbi évtizedben. A sokakat meglepő folyamat jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok szakértője latolgatja.

Beszélgetés John O’Sullivannel, Margaret Thatcher egykori beszédírójával, az amerikai konzervatív National Review és az ausztrál Quadrant szerkesztő-szerzőjével, a 2013-ban alapított Danube Institute elnökével.

Ünnepi számunkban szerzői törzsgárdánk szerzetes tagjai vezetnek be Jézus születésének misztériumába, régi lengyel szokásokat ismerhetnek meg, ikonikus fővárosi épületek újjászületéséről, nonfiguratív és Krisztus-arcot festő művészekről, a szerémségi magyarok kétes jövőjéről olvashatnak.

Donald Trump, mint a londoni Times jeruzsálemi tudósítója írja, megszakított minden kapcsolatot Benjamin Netanjahuval, mert az gratulált Joe Bidennek választási győzelméhez. Azt is mondta az ex-elnök: „B****djon meg Bibi!”

Történészek, irodalmárok és szociológusok taglalták a múlt század egyik markáns mozgalmának, a népi íróknak a teljesítményét A népi gondolat a XX. században című konferencián. Az egyik előadó számol be az elhangzottakról.

Texas és Mississippi törvényhozása nemrégiben jelentős mértékben szigorította a művi terhességmegszakítás jogi feltételeit. A következő hónapokban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága dönt az abortuszt szabályozó tagállami jogszabályok alkotmányosságáról.

Harminc éve, 1991 decemberében szűnt meg a rettegett Szovjetunió. A birodalom bomlása mégis meglepően békésen zajlott le. Ennek okait mutatja be írásában a Kelet-Európa-kutató.

Az Egyesült Államok Ukrajna-politikájának ellentmondásaira és veszélyeire, illetve egy új európai rendezés szükségességére hívja fel a figyelmet Nicolai N. Petro politológus, a Rhode Island-i Egyetem professzora, korábban, George H. W. Bush elnöksége idején külügyminisztériumi tanácsadó a National Interest hasábjain december 6-án megjelent cikkében.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata olyan víziót teremtett, amelyben az emberi jogok egyetemessége az emberi közösségeket világszerte jellemző kulturális, vallási, történelmi, jogi és gazdasági pluralizmusba ágyazódik. E vízió megőrzése a jelenkor fontos kihívása.

A német Szociáldemokrata, a Zöld és a Szabad Demokrata Párt december 7-én aláírta terjedelmes koalíciós szerződését. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztője mutatja be.

Húsz év megszállás, államépítési kísérlet után az Egyesült Államok kivonult a közép-ázsiai országból, már-már cserben hagyva azt, a tálibokat juttatva hatalomhoz. A történelmi hátteret vázolja fel a Közel-Kelet-szakértő, a Károli-egyetem docense.

A háborút követő koalíciós idők keserű bon mot-ja szerint két férfi volt Magyarországon, mindkettő szoknyát viselt: a reverendás Mindszenty mellett Schlachta Margit, az első magyar képviselőnő, a munkásnők oktatója, a nácikkal szemben a zsidók, a kommunisták ellen az egyházak védelmezője.

Egy olyan világban, ahol lassan napi szinten jelennek meg a félmeztelen középkorú férfiakra bukó Mikulás megható történetéhez hasonló videók, örömmel észleli az ember, hogy akadnak még, akik felveszik a harcot, hacsak tollal is, e jelenségekkel szemben.

Egyetemistákkal beszélgetve feltűnt, hogy a rendszerváltásról alig olvastak, hallottak. Mintha a családi legendáriumok is kiüresedtek volna. Rá kellett jönnöm, hogy az Erdély-tüntetésen, az újratemetésen, az első szabad választáson kívül sokkal többet én sem mondtam el a fiaimnak.

Gyakran elhangzik, hogy az egyházi iskolák háromszor-négyszer annyi pénzt kapnak egy gyermekre, mint az államiak. A pedagógiai szakértő utánajárt a számoknak.

Legújabb számunkban Ján Čarnogurský a szlovák-magyar megbékélésről, Bata János a délvidéki konzervatívok Aracs című folyóiratáról, John O’Sullivan a konzervativizmus esélyeiről nyilatkozik, olvashatnak a magyarok világegyházban játszott szerepéről és Mátrai Erik fény-installációiról.