William Hague, a brit konzervatívok korábbi elnöke, Nagy-Britannia volt külügyminisztere és számos könyv szerzője, ma leginkább közíró a The Times-ban február 14-én arról spekulált, vajon miként gondolkodik Putyin a jelenlegi ukrán helyzetről.

Edward Lucas negyven éve tudósítja Kelet-Európáról nyugati olvasóit. A minap összefoglalta az ukrán helyzetről kialakult véleményét. Ha a kisebbségi nyelvhasználat ukrán korlátozásait illetően vitába szállunk is vele, érvelésének fő iránya, értékhierarchiája mindenképpen tanulságos.

Az Amerikát feszítő nagy társadalmi kérdések a rabszolgaságban gyökereznek, hirdeti a kritikai fajelmélet. Ezt vitatva Dan McLaughlin a National Review-ban a jelenség egyetemes összefüggéseit foglalja össze. Írását két részletben ismertetjük.

Legújabb számunkban Illyés Gyulára és Bálint Sándorra emlékezünk, Salát Gergely Kínának konfuciánus tradícióihoz való visszatalálásáról, Várszegi Asztrik szülővárosa, Sopron polgári hagyományairól ír, interjút olvashatnak Aknay János festőművésszel, s bemutatjuk a Magyar Zene Házát.

Az emberek többsége normális, de ennek érvényesítéséhez politikai program és képviselet kell – állítja Németh Zsolttal egyetértve Antall József miniszterelnök egykori biztonságpolitikai főtanácsadója, a rendszerváltozás óta eltelt három évtized európai folyamatait értékelve.

Az iszlám terror nemcsak főszerepet vitt és visz a Nyugat civilizációs küzdelmeiben, hanem a Nyugat szellemi folyamatait is befolyásolta. David Martin Jones-szal, a londoni King’s College had- és eszmetörténész professzorával beszélgetünk ennek mérlegéről tavaly megjelent könyve kapcsán.

A kilencvenes éveiben járó filozófus, szociológus Jürgen Habermas pesszimizmussal tekintette át a közelmúltban, miképpen változtatja meg a közösségi média a modern társadalmi nyilvánosság és a demokrácia összefüggését tárgyaló, 1962-ben megjelent A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című könyvének koncepcióját.

Az ukrajnai kardcsörtetés középpontba állítja az Egyesült Államok vezette szövetséget, és háttérbe szorítja az EU-t – írja Paul Taylor, a POLITICO rovatvezetője. Cikkismertetés.

Legújabb számunkban Európáról szóló írásával köszöntjük Kodolányi Gyulát, Calum T. Nicholsonnal a gondolkodás alázatáról, a vitatkozás jóhiszeműségéről beszélgetünk, Szász Lászlónak a Ceauşescu-kort megidéző mininovelláit, az Országút 2021-es irodalmi díjával elismertek – Döme Barbara, Korzenszky Richárd, Lackfi János – írásait olvashatják.

Az elesettek szolgálatát bátran vállaló lazarista szerzetes, Köhler Ferenc a zsidóüldözés hónapjaiban ezreket mentett meg a biztos haláltól. A nyilasok az életére törtek, a kommunizmus elől rendje külföldre menekítette. Alakját a családi emlékezet nyomán testvérének unokája eleveníti fel.

Figyelemreméltó elemzés jelent meg Vlagyimir Putyin orosz elnök lelkiállapotáról Matthias Koch tollából az RND weboldalán. A pszichológusok és történészek aggodalmait áttekintő cikket ismerteti az egykori külügyminiszter

Az 1956-ban kivándorolt kanadai magyar szerző mutat rá Tadeusz Zasępa atya lengyel migránslétről elmondott szavainak aktualitására – nem csak lengyelekre vonatkozóan.

A 2019-ben, majd 2020-ban nyomtatásban megjelent Magyar politikai enciklopédiát a Magyar Kultúra Napján online is elérhetővé tette honlapján a létrejöttét támogató Polgári Magyarországért Alapítvány.

Hónapok óta latolgatjuk, hogy Oroszország indít-e nyílt katonai támadást Ukrajna ellen. Arról lényegesen kevesebb szó esik, hol is tart valójában Ukrajna NATO-csatlakozásának folyamata, s hogy mit gondolnak minderről maguk az ukránok – és az oroszországiak.

Grégor Puppinck, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója szembemegy napjaink divatos liberalizmusával. Több éves kutatás után megállapította: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál sok bíró civil szervezetekhez, különösen a Nyílt Társadalom Alapítványhoz kötődik.

„Valóságos kockázata van a fegyveres konfliktusnak Európában” – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután január 11-én a tagállamok egyhangúlag elutasították az orosz követeléseket. Volt külügyminiszterünk taglalja a helyzetet.

A Szovjetunió felbomlása nem annyira az évforduló miatt csigázza fel sokunk érdeklődését, hanem mert Vlagyimir Putyin abból vezeti le mai revizionista politikáját. Az eseményeket taglaló új történeti munkát mutatott be a Spectator.

Idei első számunkban a zsidómentő Köhler Ferencről, Mindszenty József lengyel emlékezetéről, az európai politikai térkép tisztulásáról, a Nyugat és az iszlamizmus viszonyáról, a közkönyvtár értékközvetítő szerepéről, a szolnoki vár feltárásáról, Lajta Gábor festészetéről olvashatnak.

Felébredtek az amerikai hivatalnokok: egy új szövetségi jelentés szerint növekszik a virtuális valuták, például a kriptovaluták használata a kábítószer- és emberkereskedelemben.

Fintan O’Toole ír közíró a Prospect című brit közéleti folyóiratban megjelent cikkében az eltörlés kultúrájának (cancel culture) ritka és kiegyensúlyozott kritikáját fogalmazta meg progresszív nézőpontból.

A bécsi Collegium Hungaricum három magyar diákját 1944 vészterhes napjaiban a szovjet tankok dübörgése nagy próba elé állította. A válaszúton volt, aki „a szocialista világ filozófiai kultúrájának” megteremtésére szegődött, s akadt, aki a keserű emigrációt választotta.

Alkalmasabbak a viszonyok nem is lehetnének Ukrajna orosz megtámadásához. Niall Ferguson írása szerint azonban Putyin elnököt nem a szovjet, hanem sokkal inkább a cári minta ihleti. Cikkösszefoglalónk.

Hogyan nézett ki belülről a Szovjetunió külső szemlélő számára meglepően békés széthullása? Milyen érdekek feszítették szét a kívülről félelmetesen erősnek tetsző birodalmat? Hogyan látja a posztszovjet államok együttműködésének esélyeit a térség kutatója?