Közélet
Megjelent az Országút 64. száma
Legújabb számunk középpontjában a horvát Tengermellék áll, a magyar polgárság egykor otthonos Adriája. Olvashatnak még a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkájáról, Bethlen Gábor hazatéréséről, a székely falutörvények kutatójáról és Gabay Gergely graffitiművészetéről.
Ezt a krízist is túléli a magyar–lengyel barátság
A varsói Wacław Felczak Intézet és a budapesti Pro Minoritate Alapítvány közös kerekasztal-beszélgetést tartott a két országnak az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos eltérő álláspontjáról június 14-én, Budapesten.
Négy évszám vetélkedése
Négy évszám határozza meg a magyar politikát, Magyarország jövőjét: 1963, 1977, 2026 és 2027. Ismeretesek? Mi a történelmi jelentőségük? Valamennyi föllelhető hivatalos közleményben. A magyar helyzet nélkülük középtávon elképzelhetetlen.
Litvánia mint új orosz célpont?
Az orosz parlament alsó házában törvénytervezetet nyújtottak be, amely megkérdőjelezi Litvánia függetlenségét.
Enyhülés 2.0
Az Egyesült Államok egyszerre áll mind élesebb konfliktusban Oroszországgal és Kínával. Niall Ferguson, a hazánkban is ismert történész az 1970-es évek politikájának újraélesztését ajánlja Kínával szemben a Bloomberg portálon június 5-én megjelent írásában.
A világfa ágain
Kodolányi Gyula 2022. június 10-én, pénteken, 17 órakor az Ünnepi Könyvhéten dedikálja a 2021-ben, a Nap Kiadónál megjelent A világfa ágain című kötetét. A költő-politikus beszélgetőtársa a könyvben Csűrös Csilla.
A török vétó margójára
Svédország és Finnország május közepén történelmi lépésre szánta el magát, felvételét kérte a NATO-ba. Törökország azonban vétóval fenyegetett.
A semlegesség korának vége
A hivatalosan semleges Svédország és Finnország eddig nem tekintette külpolitikai célnak a NATO-tagság elérését. Az orosz–ukrán háború viszont ennek az átértékelésére késztette mindkettőjüket. Nemrég benyújtott NATO-csatlakozási kérelmük azonban csak részben szól a biztonságról.
Megjelent az Országút 63. száma
Pünkösdi számunkban a 70 éves Benyik György bibliakutatót köszöntjük, Henri de Montety Trianon okairól, Farkas András a Rákosi korszakban és az emigrációban megélt újságírósorsról, Soós Éva a galériák szakmai kapcsolatairól nyilatkozik, Nagy Gábor makói szülőházáról vall.
Az Eurovíziós Dalfesztivál és az orosz–ukrán háború
A sport és a populáris zene a legváltozatosabb kapcsolatban áll a politikával. A zene például lehet eszköze a politikai tiltakozásoknak és tárgya a politikai cenzúrának. Esetenként politikusok udvarolnak popsztároknak, és popsztárok viselkednek politikusként.
Az amerikai abortuszvita
Texas és Mississippi törvényhozása nemrégiben jelentősen szigorította a művi terhességmegszakítás jogi feltételeit. A következő hónapokban az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága dönt az abortuszt szabályozó tagállami jogszabályok alkotmányos voltáról.
A magyar keresztényszocializmus atyja
Giesswein Sándor, az állandóan szivarozó, furcsa orrhangon beszélő, különc pap feltűnő jelenség volt. Megdöbbentően szerteágazó kérdések iránt érdeklődött, mégsem elsősorban elméleti eredményeivel, hanem rendkívüli következetességével és szociális érzékenységével nyerte el kortársai tiszteletét.
Amikor visszafelé folyik a Duna TV
A nézettség mindenáron? Irigység, feltűnésvágy vagy ideológiai elvakultság? Vajon mi indít arra bárkit, hogy művészetünk nagyjait a közszolgálati televízióban besározza?
Ha győz, ha nem, Oroszország veszít
Az Ukrajna ellen indított háború állása a harmadik hónap végén.
A baloldal eltorzítja Amerika önképét
A globális brit adatelemző cég, a YouGov friss közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak az elemi számtannak is fittyet hányva túlbecsülik a kisebbségeik arányát a társadalomban. Lionel Shriver amerikai-brit regény- és közíró a The Times hasábjain összegezte a felmérést.
Ahol a szabadosság a rend
Veszélyes, ha egy pénzember egymaga birtokolja a világmindenségre kiható szuperszonikus médiafegyvert. Bár ki tudja? Az infosztráda nehézcirkálói néhány – mindannyiunk számára ismeretlen – világpolitika-csináló ember és igazgató tanácsai kezében vajon megnyugtatóbb helyen vannak?
Megjelent az Országút 62. száma
Legújabb számunkban Németh Zsolt a magyar–lengyel barátságért emel szót, Orosz István egy art deco plakátkiállítást, Zatykó László a pasaréti ferences közösséget mutatja be, az abortuszvita ügyében az amerikai common law-ról olvashatnak, és megismerkedhetnek Holló Valéria néprajzi magángyűjteményével is.
Elfelejtett keresztény gondolkodó
Hamar hűtlenné váltak Prohászka és Giesswein szociális programjához a XX. század első felének keresztényszociális pártjai – állapította meg Almásy József, a fiatalon elhunyt pap, aki Schütz Antaltól Szekfű Gyuláig kora jeles tudósait és íróit nyerte meg kötetei számára.
Megélni a Sasok földjén
Albániában az elmúlt harminc évben a falusi népesség túlnyomó többsége lakhelyet változtatott. A hegyi falvakból szinte mindenki elköltözött a városokba vagy külföldre.
Szivárványforradalom
A gender- és queerlobbi befolyásának növekedésével a LMBTQ-ideológia egyre több államban törvényerőre emelkedik; a kiskorú gyermeke nemváltoztatását ellenző szülő családon belüli erőszakkal vádolható, a keresztény szexuáletika homofóbia vagy transzfóbia címén elítélhető.
Mikor visszahozta az Úr Sionnak foglyait
Az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására 1951 nyarán a Magyar Református Egyház Konventjének elnöksége – törvényellenesen – bezáratta a pápai és a sárospataki teológiát. Hallgatói csoportok válaszul „kivonultak” a számukra kijelölt intézményekből.
Megjelent az Országút 61. száma
Legújabb számunkban Kodolányi Gyula az olvasó válságáról, Zelnik József a képalkotás erőltetett kreativitásáról töpreng, tudósítunk a kárpitművészek reprezentatív kiállításáról és a máltaiak kárpátaljai szolgálatáról.
Nem kell temetni Amerikát
Magyarországnak alapvető érdeke Amerika világhatalmi vezető helyzetének fennmaradása, állapítja meg korábbi külügyminiszterünk, washingtoni nagykövetünk vallomásjellegű írásában.