Megérte-e a végül elbukott szabadságharc másfél esztendeje az aradi vértanúkat, a felégetett városokat és falvakat – merült fel a vereség után. Hermann Róbert Elmélkedés Arad ürügyén című vezércikkében a nemzeti gyásznap alkalmából a császárnak, illetve császári utasításra a magyar alkotmányra tett eskü között őrlődő katonák dilemmáját és a kényszerű választás tragikus következményeit tekinti át.

Aktuális rovatunkban Petőfi vándorlásairól, Kurtág György A játszma vége című operájáról, a Magyar Zene Háza tervezőinek Csonka Pál-díjáról, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Kiállításról, a népszámlálás eredményeiről, a nigeri francia katonai jelenlét megszűnéséről, Ferenc pápa marseille-i látogatásáról, erdélyi katolikus templomok újjászületéséről és a hegyi-karabahi ellenállás letöréséről olvashatnak. Szerdahelyi Csongor a konstantinápolyi pátriárkának az orosz ortodox egyházhoz intézett békefelhívását ismerteti (Üzenet az orosz egyháznak).

Bába Iván szerint csak álmélkodik a józan ész a Kárpátalja „elmulasztott visszaszerzését” még három évtized múltán is számonkérő fantazmagóriákon, a sokszor ismételt hazugság azonban nem válik igazsággá (A hagyományos magyar ködevés).

Tóth László Erdélyi színterek, politikai spektrumok – beszélgetés Bakk Miklós politológussal című interjúkötetét Pesti Sándor ajánlja olvasóink figyelmébe, felvázolva Bakk Miklós tudományos pályáját és közéleti szerepvállalásának történetét is (Nem ment fel az erkölcsi megítélés alól).

Szabadfalvi József „A jogállam a jogeszme megvalósítását czélzó intézmény” – Jogállam-koncepciók Magyarországon a 20. század közepéig című munkáját mutatja be Pethő Sándor (A jogállam hosszú árnyéka). Szabadfalvi könyve fontos adalékokat kínál a magyar jogelméleti hagyomány szocializmus okozta megszakadásának történetéhez, ezáltal félmúltunk árnyaltabb megértéséhez.

Messzemenő következményei lehetnek a nem kodifikált, ám élő jogszokásoknak, egész tájegységek sorvadásához vezetett például a paraszti birtok felosztásának módja, az abból fakadó „egykézés”. Havasi János Rejtőzködő jog, avagy hogyan ítél a nép? címmel az egyelőre töredékes jogszokás-kutatás fontosságát hangsúlyozza, rámutatva, hogy működő jogrendszer csak a társadalom jogérzékével összhangban hozható létre.

Claudia Andujar Brazíliában élő, apai ágon magyar származású, az észak-brazíliai janomami törzs életét ötven éve dokumentáló fotóművész különleges életművét mutatja be a Néprajzi Múzeum. Jankó Judit a tárlat négy kurátora közül az antropológus Szeljak Györggyel és Gellér Judit fotókurátorral beszélget az 1944-ben szülővárosából menekülni kényszerülő művésznő viszontagságos életéről, az indiánok önszerveződését segítő erőfeszítéseiről (Művészsors Nagyváradtól Brazíliáig).

Kövezésről, csempézésről, parkettázásról a matematikusok is beszélnek, meg a képzőművészek is, síkidomokból virtuálisan kövezve hoznak létre képeket, mint a Szabályos térfelosztású lovak Maurits Cornelis Eschertől, de a virtuális csempézés akár tárgyiasulhat is egy sportcsarnok építésekor. Szilassi Lajos matematikus, a Szilassi-poliéder alkotója vezet be a művészeti geometria sajátos világába (Az aperiodikus kövezés).

A százéves korában elhunyt Dávid Katalin művészettörténészre, a szakrális szimbolika nemzetközi hírű tudósára emlékezik Elmer István (Tölts világosságot szívünkbe, Uram!)

Zsolnay-kerámiával burkolt, belül freskókkal és Róth Miksa üvegablakaival díszített épület áll a Nagymező utcában, Mai Manó fényképész egykori műterem- és lakóháza, manapság a róla elnevezett fotográfiai múzeum épülete. Róna Katalin Mai Manó műremeke címmel a mester jelentőségét méltatja, s bemutatja a jeles épületet és történetét.

Féner Tamásnak a Mai Manó Házban rendezett ,,…a mi történt, ugyanaz, a mi ezután is történik…” című „majdhogynem életmű-kiállítását” méltatja Fábián László (Fölülírások). Liturgikus tárgyi jelképek és hétköznapi tárgyak szürreális asszociációi, portré-tapéták, Tóra-szövegek héber betűsorai, színes absztrakt konstrukciók sorakoznak a termekben, megjelenítve a szent és a profán különös találkozását Féner életművében.

Meghaladni kulturális identitásunkat címmel Fazakas Réka Gergely Réka szobrászművészt mutatja be, aki a keleti és nyugati filozófia és gondolkodásmód egyesítésének jegyében szobrainak készítésekor a vaslemezt vízzel, hamuval, textíliákkal ötvözi, hogy így teremtsen harmóniát.

Gazdája gondolatai szerint alakját változtató humanoid málnaszedő robot kergeti őrületbe Gáspár Ferenc Számíthatnak rám című groteszk novellájának hősét.

Gergely Ágnessel, a kilencvenedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költővel, műfordítóval készített interjút Navarrai Mészáros Márton Zsoltár női hangra című, az Országút internetes portálján is bemutatott kötetéről, a költészet formai követelményeiről, az antik latin irodalomról, nagy elődökről, pályatársakról, öregségről és fiatalságról (Az irodalom csupa titok maradt). Gergely Ágnes Apollinaire után és Tóth Árpád ablakai című verseit olvashatják.

Matematika–fizika szakos tanárként indult, a Canticum Kamarakórus karnagyaként Ki Mit Tud?-győztes lett Gyüdi Sándor, aki Réfi Zsuzsannának mondja el élettörténetét, beszél a zene-, a matematika- és a nyelvoktatás egymást erősítő jótékony hatásáról, művészet és tudomány kapcsolatáról, a vegyészként is hívnevet szerzett Borogyinról (A kották számokká változtathatók).

Szinte egész életet a mohák kutatásának szentelte a már tizennégy éves diákként mikroszkópot szerkesztő Pócs Tamás botanikus akadémikus, aki Polgár Marcellnek afrikai gyűjtőútjairól, a moháknak a természet vízháztartásában betöltött nélkülözhetetlen szerepéről beszél (A repülő mohaszőnyeg).

Becsapós folyó a Rába, viszi magával a hanyagul ott hagyott hajókat, a szegény emberek összegyűjtött szénáját, legalábbis vitte, amikor még kaszálták az ártéri réteket. Pálffy Lajos az elmúlt hetek árvízi védekezése mellett felidézi a 65-ös nagy árvizet, amikor a védekezésnek hősi halottai is voltak. (Nagy a Rába!)