Holott a Rothkrepf Gáborként született Mátray volt a Hangászegyesületi Zenede (ma: Zeneakadémia) első vezetője, az első magyar szépművészeti folyóírás, a Regélő-Honművész alapító-főszerkesztője, az Országos Széchényi Könyvtár első könyvtárőre, s mindemellett kiváló zeneszerző, akinek zenés daljátékát már tizenhárom éves korában bemutatták. Zenetörténészként Bartók és Kodály előfutára, aki amellett, hogy népdalokat gyűjtött, vitába mert szállni Liszt Ferenccel is, amikor a nagy tekintélyű muzsikus azt állította, nincs magyar népzene, csupán cigány. Mátray ezt az állítást komoly érvekkel és kutatási eredményekkel alátámasztva cáfolta meg. Mindaz, amit a népzenéről gondolt, előre vetíti Bartók és Kodály munkásságát.
Mátray neve szülővárosában mára szinte összeforrott Kucza Péter helytörténész és gyűjtő nevével, aki nélkül nem jöhetett volna létre ez a kiállítás. Kucza munkásságának egyik legnagyobb szegmense a Mátray-relikviák gyűjtése volt: fáradhatatlan munkával építette fel gyűjteményét, mindent felkutatott és megszerzett, ami Mátrayval kapcsolatba hozható, hogy méltó emléket állítson Nagykáta híres szülöttjének, a magyar kultúra egyik megkerülhetetlen alakjának.
A szeptember 1-jén nyílt életmű-kiállításnak nem is lehetne jobb helyszíne, mint a Nagykátai Városi Könyvtár, ahol megtekinthetik Kucza gyűjtését, amelyet a bibliotéka hosszas előkészületek után, méltó módon tár az érdeklődők elé. Sajnálatos módon maga Kucza Péter már nem élhette meg a kiállítás megvalósulását – gyűjteményéből Bene Zoltán József Attila-díjas író, aki szintén sokat foglalkozott Mátray-kutatással, valamint Mizsei A. Tamás, a Nagykátai Mátray Gábor Általános Iskola korábbi igazgatója rendezte a tárlatot. A kiállítás október 14-ig látható.
