Joe Biden elnök nemrégiben beleegyezett abba, hogy munkatársai közvetlenül tárgyaljanak Kevin McCarthy képviselőházi elnök tanácsadóival, aminek eredményeképpen a két fél megegyezett. A vasárnapi megállapodásban nem emelték meg az adósságlimitet, hanem 2025-ig rögzítették a mostani szinten. Így az amerikai kormány addig teljesíteni tudja a kötelezettségeit, de a plafon emeléséről szóló következő vita nem zavarja meg az elnökválasztást. Ha immár a szenátus június 5-ig nem hagyja jóvá a csomagot, a kormány fizetésképtelen lesz. A demokraták és a republikánusok soraiban egyaránt voltak olyanok, akik elégedetlenek a megállapodás egyes részeivel, így a hozzájárulás korántsem volt borítékolható. 

A vasárnapi egyezség

Az egyezség értelmében a nem védelmi kiadásokat jövőre a jelenlegi szinten tartják, 2025-ben pedig egy százalékkal növelik. 2025 utánra nem állapítottak meg költségvetési plafont. A 30 milliárd dollárnyi fel nem használt Covid-támogatást pedig nem kell visszaadni a kincstárnak. A republikánusok egyik fő követelése az volt, hogy szigorítsák a jóléti juttatások kifizetését oly módon, hogy a munkaképes kedvezményezetteknek dolgozniuk kelljen ahhoz, hogy élelmiszer- és egészségügyi támogatást kapjanak. A demokraták hallani sem akartak erről. Míg a legszegényebb amerikaiak egészségügyi juttatásai nem csökkennek, addig bizonyos jóléti támogatások esetében ötvenről ötvennégy évre emelték a munkavégzési kötelezettség korhatárát.

Nem lehet lenyelni

A tárgyalások során a republikánusok azt követelték, hogy a megállapodás mindenképpen szigorúbb munkavégzési követelményeket írjon elő a szociális biztonsági hálót biztosító jogosultságok esetén. Biden utalt arra, hogy belemehet egy ilyen alkuba, ám ezzel ellenkezést váltott ki liberális kongresszusi demokratákból, akik nyíltan hangoztatták aggályaikat: az elnök olyan egyezséget köt, amelyet ők nem fogadhatnak el. Az ellenállás rávilágított a Biden és McCarthy közötti tárgyalások mélyén meghúzódó ellentétekre: mindkettőjüknek számolni kellett a szűk kongresszusi többséggel, illetve a hajthatatlan politikai bázissal, amely nem nyel le semmilyen egyezséget.

Milyen következményekkel jár, ha netán a szenátus mégse hagyja jóvá a múlt vasárnapi megállapodást? A kormánynak már június 5-én elfogyhat a pénze.  Ha ez bekövetkezik, a kormány nem tudja kifizetni a számláit, vagyis fizetésképtelenné válhat. Ez káoszba sodorhatja a pénzügyi piacokat és a gazdaságot. „Ismeretlen vizekre evezünk” – mondta egy szakértő.

Plafontörténet

Az adósságplafon törvényi meghatározásával a Kongresszus megszabja, milyen összeget vehet kölcsön az államkincstár. Nem kiadásokat engedélyez, csak lehetővé teszi, hogy a kormány kifizesse azt, amit a Kongresszus jóváhagyott. Adósságplafont először 1917-ben alkalmaztak; korábban a Kongresszus többnyire meghatározott célokra engedélyezte a hitelfelvételt. Az első világháborúba való belépéskor nagyobb rugalmasságot biztosított az államkincstárnak, végül 1935-ben átfogó adósságplafont állapított meg.

Sokáig az adósságlimit emelése vagy módosítása formaságnak számított. 1960 óta a Kongresszus hetvennyolc alkalommal tette meg: negyvenkilencszer republikánus, huszonkilencszer demokrata elnök alatt. Donald Trump idején a Kongresszus kétpárti többsége háromszor emelte meg a plafont, a demokraták pedig a 2019-es költségvetési megállapodás részeként beleegyeztek a plafon kétéves szinten tartásába.

 

Ronald Reagan aláírja az adósságplafonról és hiánycsökkentésről szóló törvény tevezetét 1987. szeptember 27-én

A fizetésképtelenséget elkerülendő a kongresszusi tárgyalófelek folyamatosan egyeztettek az elmúlt hetekben. Mind szűkítették a vitatott kérdések körét. A múlt hét végén McCarthy házelnök közölte, „közelednek az álláspontok”.  Hozzátette, „a vitás kérdések köre egyre kisebb és kisebb”. Közéjük tartozott az energetikai engedélyezés reformja, a szövetségi juttatások munkavégzéshez kötése és a fel nem használt Covid-támogatások kiosztása. A megállapodás ezekre is kitért. 

A republikánusok legfontosabb követelése a kiadáscsökkentő költségvetési plafonok bevezetésére és az amerikai államadósság csökkentésére irányult. „Alapvető kérdés a kiadáscsökkentés. Nem holmi ügyeskedésről van szó” – mondta Patrick McHenry republikánus képviselő a párt székháza előtt. „Időben egyezségre kell jutnunk, hogy megfeleljünk a házelnök üzenetének, jövőre kevesebbet költhetünk, mint az idén.”

Biden elérte, amit akart azáltal, hogy következő adósságkorlátozásra a 2024-es elnökválasztás után kerül sor, miközben nem ment bele a számos kongresszusi republikánus szorgalmazta kiadáscsökkentésekbe. Ugyanakkor számos kongresszusi demokrata aggályosnak tartja a megállapodásnak az állami segélyezés követelményeit szigorító rendelkezéseit. Biden továbbra is ellenezte a szegénységi életbiztosítás (Medicaid) és az élelmiszer-utalványok kedvezményezettjeire vonatkozó követelmények módosítását, de küldöttségével együtt kompromisszumot kötött néhány készpénz-támogatási forma felülvizsgálatáról.

Az egyik képviselő szerint a képviselőházi demokraták élből elutasították a munkavégzési követelmények bevezetését. A demokraták liberális szárnyához tartozó törvényhozók nyilatkoztak a kérdésről: „Szó sem lehet kiadáscsökkentésről, munkavégzési követelményekről, olyan dolgokról, amelyek az embereknek mindenhol ártanának” – nyilatkozta Pramila Jayapal képviselő, a Kongresszusi Progresszív Blokk elnöke. Centristább demokraták azonban jelezték mérsékelt republikánus kollégáiknak, hogy az adósságplafonról szóló egyezség érdekében kidolgoznak valamilyen tervezetet.

Ha a kormány kifogy a pénzből, nem teljesíti az államkincstár vagy a kötvénytulajdonosok követeléseit, vagy azonnal megkurtítja bizonyos vállalatoknak és magánszemélyeknek a Kongresszus által előírt, de nem teljes mértékben finanszírozott kifizetéseket. Mindkét eset akár globális gazdasági visszaeséshez is vezethet. Ha a szövetségi kormány nem tud hitelt felvenni, olyan megszorításokkal kellene egyensúlyba hoznia a költségvetését, amelyektől az amerikai gazdaság öt százalékkal összébb zsugorodna. Ez pedig az egész világgazdaságra kihatna.

 

A szerző az NKE Amerika Kutatóintézetének munkatársa

Fordította: Pásztor Péter

Nyitókép: Kevin McCarthy, a szenátus többségi vezetője, Joe Biden elnök és Chuck Schumer, a Képviselőház többségi vezetője az adósságplafonról tárgyal az Ovális Irodában május 9-én