Országunk jobbulását, emelkedését a szájhazafiakkal szemben minden időben a tetthazafiak szolgálták – állítja Széchenyi nyomán Ismét pompanap című vezércikkében Szigethy Gábor.

Aktuális rovatunkban a csíkszentdomokosi diákok által cipősdobozokból alkotott Petőfi-diorámákról, a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasairól, a Fine Art Hungary – Az év műtárgya kortárs képzőművészeti programsorozatáról, a szigetvári vár új kiállításáról, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Szabadság, szerelem! című tánc-szín-játékáról, az Egyházak Világtanácsa békeközvetítő kísérletéről, a szigorodó állatjóléti intézkedések hátulütőiről (Rónai Balázs Zoltán: A rovaroknak sem mindegy ám!), a META-ra kirótt adatvédelmi bírságról, a görög választásokról és az amerikai–kínai viszony enyhülésének esélyéről olvashatnak.

Király Farkas Csesztvére látogatva idézi fel Madách Imre életének Nógrád vármegyéhez kötődő eseményeit, mutatja be a családi kúriában kiállított relikviákat (Ahol Madách bölcsőjét őrzik).

Rónai Balázs Zoltán a nyolcvanadik születésnapját ünneplő Mezey Katalinnal beszélget a legendás Elérhetetlen föld antológia induló nemzedékéről, e kor eredményeiről és kudarcairól, kitüntetéssel felérő barátságokról, az irodalmi élet megosztottságáról, a kormányzat és a gazdaság befolyásos szereplői által formált kultúrpolitikáról, a nagy könyvkereskedő cégek túlhatalmáról, a független kiadók elsorvasztásáról (Minél több időt az íróasztalom mellett…)

Lackfi János, A visszanéző megköszöni édesanyjának, hogy „tőled tanultam kézirathegyek közt / mindig szöszölve menteni házat, hazát / Adtál aggodalmat, szavakat, ápolást, /  figyelmeztettél a veszélyekre, miket / felismertél harcos pályád során”.

Az akár az Év verseinek / Szép versek válogatásnak is beillő Útravallókat, a Napút versantológiáját ismerteti Rimóczi László (Verses útravallás). A Babics Imrétől Király Farkason át Zalán Tiborig húsz költőt felvonultató kiadványba a szerzők maguk válogatták műveiket. Húsz alkotó külön világa, megannyi kiforrott hang jelentkezik, sajátos világszemléletek, akár egyetlen versen belül is.

Bayreuthtól New Yorkig a huszadik század öt legjobb szopránjának egyikeként ünneplik Marton Évát, akinek nyolcvanadik születésnapját közös életükre visszatekintő, A császárné szolgálatában című könyvével köszönti fél évszázada hűséges férje és hosszú ideje menedzsere. Réfi Zsuzsanna dr. Marton Zoltánnal beszélget a művésznő pályájáról, az egymásért minden áldozatra kész két ember kapcsolatáról (Hat évtized zene – kötetbe kötve).

A Melkovics Tamás műtermét meglátogató Kocsis Katica szerint a művész moduláris elemekből, organikusan épülő kompozíciói a folytonos változást ragadják meg, az ezüstös, egymásba illő, hálózatosan kapcsolódó elemekből összeálló szobrok egyszerre hatnak szürreálisnak és természetesnek (Letisztult környezetben).

Binder Károly zeneszerző műve (A hegyen túl) ihlette Mayer Hella, a Stockholmot és Budapestet egyaránt otthonának érző MMA-ösztöndíjas képzőművész tárlatának címét. A művésznővel Takáts Fábián készített interjút a folytonos vándor helykereséséről, az otthon utáni sóvárgást jelképező út-motívumról, északi csöndes, magányosan alkotó hétköznapjai és budapesti lüktető életének kontrasztjáról, a képalkotás mágikus erejéről (Vissza-visszatérő vándor).

Picasso Csontváry párizsi kiállítását megnézve „rájött, ki is mondta, hogy úgy látszik, nem ő az egyedüli festő a világon” – idézi fel Zelnik József Régi gőgök helyett újakról írt szőlőhegyi beszédében. Ady a népdal páva-motívumát forradalmi himnusszá emeli, „Ám egy szó nincs arról, hogy mik azok a régiek helyett jövő új hitek. Azóta sajnos megtapasztaltuk.”

Torgyánt hellyel kínálnom nem kellett – idézi fel Filep Tamás Gusztáv Tamási Orosz János anekdotába illő találkozását a versét méltató kisgazda miniszterrel, aki azonban a költő szíves invitálását persze nem fogadta el.

Borzák Tibor a tervek szerint a Kiskunságot átszelő M8 gyorsforgalmi út lehetséges nyomvonalai mentén élő, otthonuk nyugalmát és megélhetésüket féltő tanyasiak aggályairól készített riportot (Nyomvonalak nyomában).

Beretzky Ágnes Carlile Aylmer Macartney történészt mutatja be, aki az első világháború idején brit külügyi tisztviselőként a magyarok iránti méltányosabb békefeltételekért, később a kisebbségbe szorított magyarság jogaiért emelte fel a szavát (A magyarok kritikus barátja volt).

Már egy évtizede folyik a vita arról idehaza, mennyire jó leírása Tilo Schabert német politikatudós 1989-ben írt, magyarul tavaly megjelent Boston Politics. A kreatív hatalomgyakorlás művészete című könyve az utóbbi évtized magyar kormányzásának. Illés Gábor e mű kapcsán elemzi a hatalomgyakorlás művészetét (A politikai kreativitás korlátai). Míg a kreatív politikus a politika formális dimenzióhoz nem nyúl, az intézmények mögött a hatékony kormányzást lehetővé tevő informális hálózatot épít. Illés szerint ugyanakkor az idehaza megfigyelhető nagyszabású intézményi átalakítások és víziós politika idegen „a schaberti fejedelemtől”.

Dokumentumértékű régi képeslapokkal tart tükröt a határon túlra került millenniumi szobrok rombolói elé Balázs D. Attila, Dévénytől Zimonyig, Munkácstól Brassóig bemutatva az emlékművek hányattatott sorsát a magyarság nyomát végképp eltörölni igyekvő utódállamokban (Megtámadott ezredévi szobraink).

Róna Katalin a Károlyi család megújult kastélyában beszélget Károlyi Györggyel és Angelicával a műemléki felújítás eredményeiről és hátralévő feladatairól, az épület hasznosítási lehetőségeiről, befektetésük erkölcsi megtérüléséről (A fehérvárcsurgói példa).