A Fidesz 2022. április 3-án a negyedik egymást követő, fölényes győzelmét aratta az országgyűlési választásokon, és immár ötödik alkalommal alakíthat kormányt 1998 óta.

A bolsevik történelmi örökség súlyos átka terhel mindnyájunkat, a haladásvallás és fejlődésvallás szüntelen forgó mókuskereke járja őrült köreit világunkban. A kultúra begyökerezett szellemével szemben a haladástan kelléktára most nyugati importból kínálgatja megújított kacatjait.

A székelység kiterjedt középkori önkormányzatiságát a modern Habsburg, majd magyar állam felszámolta. Az 1952 és 1968 közötti erdélyi Magyar Autonóm Tartomány után újra és újra megjelenik az autonómiaigény.  Egyik magányos harcosával, Garda Dezsővel beszélgetett a politológus.

Legújabb számunkban a magyar választójog fejlődéséről, az ukrajnai háború geopolitikai hátteréről, a lengyel szabadságmozgalmakról, a településtervezés tévútjairól, az MMA ösztöndíjasainak kiállításáról olvashatnak, s verseivel köszöntjük a Kossuth-díjas Király Lászlót.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió tétjeit taglalja az illegális bevándorlással és a kínai basáskodással dacoló, korábbi nemzeti-liberális ausztrál kormány feje.

Az ukrán szabadságharc hadműveleti-hadászati vonatkozásairól beszélgettünk Resperger István ezredessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorával.

Most, hogy néhány napra Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna közösségi oldalain szabaddá vált a gyűlölet, érdemes elgondolkoznunk azon, milyen hatással vannak kultúránkra a gátlástalan technológiai óriások.

Amíg a záhonyi iskola felé gyalogolunk a főúton, azon gondolkodom, vajon mit mondhatnak a szülők, amikor azt kérdezi tőlük a gyerek: Mikor megyünk haza? Amikor csak a szomszédba látogatnak, mindig van utána hová menni.

Közlekedési dugókról készült riportot vártak a kezdő hírlapírótól, aki meg is találta a jó témát: a rendőrök által szétvert diákünnep jó kis dugót okozott a Március 15. tér környékén. Negyvennyolctól mindig óvakodtak azok, akik nem a nemzettel tartanak.

Negyvenhárom év szocialista tervgazdálkodásának súlyos gazdasági örökségét Antall József szellemi és erkölcsi örökségnek is tekintette. Tudta, hogy a lakosság jelentős részének rossz a közérzete. Sosem mondott propagandabeszédeket, nem hallgatta el a fájdalmas valóságot.

Egon Friedell – aki a legszellemesebb európai művelődéstörténetet írta – meg merte kockáztatni azt az állítást: az újkor emberének foganási éve 1348, a „nagy pestis” éve. Ezzel a szellemi salto mortaléval valójában a betegséget az európai történelem szempontjából termékeny dologként értelmezte.

Az orosz–ukrán külügyminiszteri tárgyalások helyszínéül sokak meglepetésére Törökországra esett a választás. Miért éppen rá, amely drónokat szállít Ukrajnának, és lezárja a Fekete-tenger bejáratát?

Márciusi ünnepi számunkban a szabadságharc jelenkori értelmezéséről, a kiskőrösi Petőfi-kultuszról, Táncsics börtönépületének történetéről, Ferenc József Kossuth Lajos ellen indított peréről, Liszt h-moll szonátájának ihletőjéről és az ukrajnai menekültekről olvashatnak.

Kis-Ázsia korábban ünnepelt államáról egyre lehangolóbb hírek érkeznek: pénzromlás, ellenzékiek üldözése, külpolitikai változékonyság. A Törökország-szakértő írása a távlati összefüggéseket taglalja.

Az értelmiségi létmód nem diplomához kötött. Gondolkodó embereket vár soraiba a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége,  akik szélesebb perspektívában keresik az összefüggéseket, s akiknek fontos a közösségi lét – állítja Makláry Ákos elnök.

Nem mindenki hagyta el Kárpátalját – s az ottmaradtakra kevesebb figyelem jut a szűkölködő menekültek özöne mellett. Pedig ők is rászorulnak a segítségre, a háború átka: élelmezési és egyéb nehézségek nem kisebb sújtják mindahányukat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Támogatáskezelő nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

Az ukrán–orosz háború Beregszászon ért. A világ legbékésebb szándékával érkeztem oda társaimmal, akik kárpátaljai magyar írók: könyveket vittünk, és felolvasásokat, irodalmi találkozókat szándékoztunk tartani ottani magyar kulturális intézményekben.

MINELL: ez volt a Keleti pályaudvari 72-es postahivatal vasajtókkal elkülönített levélcenzúra-részlegének neve a diktatúra idején. Minőségellenőrzés; mintha bizony a postai küldemények minőségével foglalkoztak, netán helyesírási hibákra vadásztak volna.

Ukrajna orosz lerohanását sokan „több évtizedes amerikai provokáció”-val magyarázzák. A NATO közép- és kelet-európai felelősségéről beszélgettünk Jeszenszky Géza történésszel, volt külügyminiszterrel és washingtoni nagykövettel.

A százhúsz éve született Illyés Gyula alkotásaiban együttesen jelentkezett a francia, az európai és a magyar népi hatás szellemi, erkölcsi vitája és harmóniája. Istennel hadakozott, és a humanista elvekért azokat a legalsó néprétegekig kiterjesztve küzdött.

A 2014-ben francia és német kezdeményezésre létrejött megállapodások voltak hivatottak véget vetni a donbasszi háborúnak. Írásunk ezek sorsát követi nyomon.

– Hát szervusz, régi barátom! Rég nem láttalak. Gyere, együnk egy jó pacallevest meg néhány miccset. Persze, hogy van hol. Mindig is volt. Á, hát ez a maszkviselés dolog olyan, hogy van róla törvény vagy rendelet vagy mi, de hát nem lehet úgy élni, hogy arcodon van az a rongy.