Arra ébredtem, hogy hadiállapot van – számol be Rónai Balázs Zoltán beregszászi és munkácsi felolvasóútjáról, ahonnan az orosz–ukrán háború kitörése ellenére sem tért vissza dolgavégezetlenül, hiszen a magyar kultúrát mentek erősíteni a kárpátaljai magyarok körében. Amikor azonban érkezni kezdtek a menekültek Kijev felől, magukkal hozták a félelmet. A hazafelé vezető út pedig igen sok fájdalmat is megmutatott számukra.

Nagyszelmenctől Szarvasig megmozdult a magyarság az ukrajnai háborús menekültek érdekében. Gazsó L. Ferenc Talpon az ország című vezércikkében a szolidaritás megrendítő történeteiről szól.

Negyvennyolctól mindig óvakodtak azok, akik nem a nemzettel tartanak – állítja Gazsó L. Ferenc, a nyolcvanas években rendőrök által szétvert március 15-i diáktüntetésre emlékezve (Gömbérzék).

Hermann Róbert (Alt-48) a forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos történetietlen okoskodásokat, téveszméket bírálja, amelyek többek között a jelenkori politikai-ideológiai kategóriák és viták visszavetítésével próbálják meg átértelmezni 1848/49 történetét.

Orosz István az 1861-ben Londonban folyt Kossuth kontra Ferenc József pert idézi fel, amelyben fantáziabankjegy-nyomtatási akcióját védelmezve Kossuth kétségbe vonta, hogy a császár akár de iure, akár de facto Magyarország királya lenne. E perben Szabó Marcel értékelése szerint a császár jogi értelemben nyert, erkölcsi és politikai értelemben azonban hatalmas presztízsveszteséget szenvedett.

Liszt h-moll szonátája a kárhozat és üdvözülés között tébláboló ember zenei természetrajza – állítja Zelnik József Áthallás című szőlőhegyi beszédében, fejet hajtva a mű ihletője, Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegné előtt.

Ha Táncsics börtöne mesélni tudna, elmondhatná, hogy az egykori József-kaszárnyában raboskodott Batthyány Lajos, Czuczor Gergely, Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós is. Róna Katalin ismerteti a valaha itt állt épületek, a középkori Régi királyi ház, az első budai pénzverde, egy püspöki palota, a Szent József-lőportár és a Katonai Térparancsnokság történetét.

Király Farkas (Gémeskúttól versautomatáig) Kiskőrösön járt, ahol mindenhonnan Petőfi Sándor kultusza tekint vissza; szülőház és emlékmúzeum, udvarán a koltói kastélyból érkezett sombokorral, s a székelykeresztúri nevezetes körtefáról szemzett fával, műfordítói szoborpark és a János Vitéz Látogatóközpont.

Aranykedélyű bohémek tanyájaként jellemzi Farkas Ádám szobrászművész a Magyar Képzőművészeti Akadémiának otthont adó Epreskertet, diákéveinek s tanári pályájának színterét. Megosztja olvasóival a kert minden szegletéhez fűződő bensőséges élményeit, és a helyhez kapcsolódó igaz anekdotákat, például a tanítani lóháton járó, s tanítványai agyagszobrait karddal korrigáló Strobl Alajosról.

Csengel-Plank Ibolya és Csengel Péter A repülés földi élménye címmel a Budaörsi repülőtér art deco épületét mutatja be, amelynek funkcionalista téralkotása számos amerikai, valamint a zürichi repülőtér számára is mintául szolgált. A Bierbauer (Borbiró) Virgil tervező megálmodta körpanoráma-kép vizuális eszközeivel már a felszállás előtt beavatta az utasokat a repülés élményébe.

Salföldön letelepedve a paraszti életforma és építészet megmentésén dolgozik Somogyi Győző, a Magyar hősök arcképcsarnokának megalkotója, akivel Elmer István beszélget a magyar történelem hősies teljesítményeiről, az elfogultság kultúrájáról, a cenzúra mögötti osztálygyűlöletről, a földi életet fenyegető fejlődési irányról, az ökológiai megtérésről (A visszatérés reményével).

Szekáry Zsuzsanna (Frey úr ír) a Ludwig Múzeumban Frey Krisztián életművéből nyílt kiállítás kurátorával, Rieder Gáborral beszélget az Iparterv-nemzedék markáns képviselőjének egyéni hangú művészetéről. A művész – miután elutasították a képzőművészeti főiskolán – szabadabban kísérletezhetett, nem kötötte a szocreál akadémizmusból fakadó konzervativizmus.

Pasztircsák Polina lírai szopránénekessel készített interjút Réfi Zsuzsanna (Modena, Torre del Lago és Kőbánya alsó) Mélisande és Mimi szerepéről, a művészi pályán a reális célkitűzés fontosságáról. Büszkének kell lenni arra, amit elért az ember; a cél nem mások álmainak beteljesítése, hanem a mindig jobb és jobb előadás.

Orbán János Dénes, az akadémistaként egyszerre nonkoformista, progresszív és patrióta író, költő és irodalomszervező Király Farkassal beszélget (Egy modern kori kávéházi költő) a Székelyfölddel kapcsolatos előítéletekről, a Kárpát-medencei Tehetséggondozóról és az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról, s néhány versét is olvashatjuk az interjú után.

Sántha Attila költő szerint a Humor és mámor a székely viccekben a lényeg. Orbán János Dénes vicceinek hősei is a bajszuk alatt somolyognak, mintegy kikacsintanak, hiszen mit ér az élet, ha nem állítunk mindent a feje tetejére?

Maskarák főleg Magyarországon vannak címmel Filep Tamás Gusztáv Bánffy Miklós életéből villant fel képeket. A Helikon által szervezett magyar–szász kulturális kapcsolatfelvétel keretében rendezett brassói banketten Bánffy az erdélyi nemzetek egymásrautaltságát emelte ki, a tőlünk különbözők megértését, amikor mindenki elnyeri és megtalálhatja, ami az övé.

Az eszmetörténeti hátteret is felvázolva vizsgálja Bánffy Miklós írói életművét Szász László Bánffy Miklós – Az erdélyi szellem arisztokratája című könyve, amelyet Boka László Örökös járás és társtalanság a sorsa címmel mutat be. Bánffy élete és műve „eleven felkiáltójel”, bár irodalmi műveiben semmilyen politikai irány útmutatásait nem követte.

Hanzelik Gábor (Az önvilágámító halála) Bohumil Hrabal cseh író örök vita övezte halálára emlékezik: vajon tényleg öngyilkos lett-e, vagy csak szerencsétlen baleset miatt fejezte be a végtelennek tűnő anekdotázást?

Tokár Géza politológus szerint Nem jó, de nem tragikus a szlovákiai népszámlálás eredményei alapján a felvidéki magyar közösség állapotáról kirajzolódó kép. Mérséklődhet a fogyatkozás okozta általános pánikhelyzet, de az együttélés és a nyelvi jogok terén még sok a tennivaló.

 

Podcastunkat itt hallgathatja meg.