Bakunyin kérlelhetetlen utódai és a kultúrák ereje című vezércikkében Kodolányi Gyula a haladásvallással szemben a kultúra szellemiségének megőrzése mellett áll ki.

A külpolitikában nélkülözhetetlen felfogni, hogy a másik fél miért tesz valamit – vallja George Friedman magyar származású geopolitikai elemző. Kelet-Közép-Európa fővárosának szegezett kérdés című írásában úgy ítéli meg, hogy az oroszok a stratégiai mélységet keresik, amely korábban megvédte őket a betolakodóktól.

A semlegességgel Ukrajna ugyanolyan jól járhatott volna, mint Ausztria és Finnország, Európa pedig békében kereskedhetne Oroszországgal – állítja Németh György (Tessék választani!)

Miskolczy Ambrus A nemzet világtörténete – varázsszótól szitokszóig? című recenziójában Pascal Ory szocialista történész, a Francia Akadémia tagja Qu’est-ce qu’une nation? Une histoire mondiale (Mi a nemzet? Világtörténet) című kötetét mutatja be. Ory szerint a nemzet demokratikus találmány, költői konstrukció és politikai erőforrás. Addig van valami, amíg a nemzetállam szembe tud nézni az ökológiai, a gazdasági és a kulturális kihívással. Ha nem, az emberiség a nemzettel hal el.

 

 

Közfelkiáltástól a kékcédulás választásokig címmel Nánay Mihály a rendi országgyűlésektől a születési előjogokat megszüntető 1848. évi áprilisi törvényeken át az általános választójog bevezetéséig és annak kommunista paródiájába fordulásáig tekinti át a magyarországi választójog történetét.

Rosdy Pál Keresztény emberkép és nemzettudat címmel Barankovics István politikai portréját vázolja fel, és a parasztságot, a munkásságot is a nemzetbe integrálni kívánó nemzetfelfogását méltatja.

Czáboczky Szabolcs Kék a sátram, recece… című, a csehszlovákiai magyar diákklubmozgalmak és ifjúsági találkozók történetét bemutató munkáját ismerteti Tokár Géza (Diákhálózat a Felvidéken).

Aleksander Świętochowski Hetvenöt év múltán című, 1905-ben írt, a lengyel szabadságmozgalmak történetére visszatekintő publicisztikájában elismeri, hogy „A nemzet ellenállási mozgalmaival párhuzamosan újabb és újabb láncszemet kovácsolnak a bilincshez.” Mégis „felkeléseinket rabságunk feltételei tették szükségszerűséggé”, mert így belső vitalitásuk, nemzeti tudatuk, tettrekészségük rendkívüli módon erősödött.

A kultúrák találkozásának élményeiben gyakran méltatlanul háttérbe szorul a hasonlóságok felfedezésének izgalma – állítja Sárossy Bence (Halott évek) a nyolcvanas években az elnyomó lengyel rendszer ellen lázadó punkegyüttesek és a happeningeket szervező Narancs Alternatíva egykori működéséről megemlékezve, s mai szereplésüket bemutatva.

Elmer István A bennem nyitott kapu címmel beszélget Kovács István Prima Primissima-díjas költővel, polonistával a Kilencek költőcsoport világnézeti, esztétikai közösségéről, az abszurd dráma világlátásáról, a délibábos elméletek veszélyéről, a szekértáborosdi fojtogató légköréről, az Európa iránti felelőtlenségről, a hitért való küzdelemről.

Petőfi-korba lépett a Balassi-kard címmel Molnár Pál az idén huszonhatodik alkalommal átadott, Kárpát-medencei magyar költők és fordítóik életművét elismerő irodalmi díj történetét és díjazottjait mutatja be.

Verseivel köszöntjük a Kossuth-díjas Király Lászlót.

Jámborné Balog Tünde Öleljen meg című novellájában a sűrűsödő temetések sötét optikáján át tekint vissza ifjúkora abszurd évtizedeinek megpróbáltatásaira, örömeire, barátságaira.

Kopriva Nikolett Napfogyatkozás, Mese a szélnek és A rend megbomlása című verseit és Zorkóczy Zenóbia Itt a piros, hol a piros? című mininovelláját olvashatják.

Mostani számunkban Bethlen Farkas egykori erdélyi kancellár Erdély történetének VI. kötetét, az Ars et virtus – Horvátország–Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című tanulmánykötetet és a szombathelyi B. K. L Kiadó turisztikai könyvsorozatának Különleges múzeumok és gyűjtemények Magyarországon 2. című darabját ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Szekáry Zsuzsanna Majdnem jobbak, mint mi vagyunk! címmel az MMA Művészeti Ösztöndíj Program 2018–2021. évi képzőművészeti ösztöndíjasainak a Pesti Vigadóban nyílt kiállításáról beszélget Farkas Ádám szobrászművésszel, a kiállítás kurátorával. A programban az összművészeti gondolkodás irányába szeretnének elmozdulni, hogy a művészek további impulzusokat szerezhessenek.

A zongoraalkatrészekből összeállított plasztikáiról, zongora fedéllapokra festett képeiről ismert Barabás Márton képzőművész életműve Zongoraátirat című esszékötetével a kép (szobor), a zene és a szó hármas egységévé teljesedett – állapítja meg Sinkó István Zene – szó – kép című recenziójában.

Körmendy Imre (Magamutogató városfejlesztés) a településekkel foglalkozó politikusok, fejlesztők, beruházók és tervezők bölcsességét hiányolja. Nem számolva a következményekkel beépítik a vízjárta területeket, a szeles dombtetőket, túl magasra építik a lakóházakat, s felszámolják a településeinket tagoló természeti elemeket.

Az építészeti örökséget tisztelő hiteles helyreállításként méltatja Róna Katalin a Postapalota felújítását (Amikor érték a műemlék), amelynek során visszakerültek a háború után elpusztult vagy eltüntetett díszítések rekonstrukciói is. Az épületben az MNB Pénzmúzeum Tudás- és Élményközpontja az aranybányáktól a globális tőzsdéig mutatja be mindazt, amit a pénz világáról tudni érdemes.

Judit, Waltraute, Eboli címmel Réfi Zsuzsanna Vörös Szilviát, a Wiener Staatsoper énekesnőjét mutatja be, akinek már első lemezét Grammy-díjra jelölték.

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1963-ban se lenyelni, se kiköpni nem tudta Jancsó Miklós Oldás és kötés című filmjét; még Aczél György sem merte a frissen Kossuth-díjjal kitüntetett Lengyel József elvtárs, a KMP alapító tagja novellájából készülő film forgatását betiltani. Szigethy Gábor szerint a film nagy részének inkább a korhoz, semmint Lengyel novellájához volt köze.

Podcastunkat itt hallgathatja meg.