Képzőművészet

Egy „festő” szamár mindenkit lóvá tett
Magyar Miklós
Egy „festő” szamár mindenkit lóvá tett

Kis, újító művészcsoport hozta létre 1884. július 29-én, Odilon Redon, szimbolista festő kezdeményezésére a Függetlenek Szalonját. Köztük volt Paul Cezanne, Paul Gauguin, Henri de Toulouse-Lautrec, Camille Pissarro, Georges Seurat és Paul Signac. 

Kert – az élet lehetősége
Szabó Liliom
Kert – az élet lehetősége

Számos őslakos nyelvben a természetre nem találunk külön szót. Van szavuk a fák mozgására, az időjárás megannyi arcára, a hold összes apró változására. A természetet azonban nem különböztetik meg az embertől, még a nyelvükben sem szakadnak el tőle.

Táj mint szobor
Kondor-Szilágyi Mária
Táj mint szobor

Gergely Réka a határhelyzeteket vizsgálja művészetében, de nem ellentétpárokként tekint a különböző minőségekre, hanem az egységtapasztalat megélésére törekszik általuk. Nála a keleti filozófia és a nyugati technológia, a fémszobrászat és a textilművészet anyagai egymást kiegészítve a percepció és az értelmezés különböző síkjaivá válnak.

Nézd közelről! – Fülöp Gábor
Kocsis Katica
Nézd közelről! – Fülöp Gábor

Szobraim központi eleme mindig az emberi test, amely sohasem magát a konkrét embert jelenti: az emberi kultúrának lenyomata az alak, amely gyakran művészettörténeti referenciát is hordoz. Ez a figura számomra metafora, kapocs a high-tech technológia és a természet között.

Párizs az én második Vityebszkem
Jankó Judit
Párizs az én második Vityebszkem

Februárig látogatható még a bécsi Albertinában az a Chagall-életmű-kiállítás, amellyel a múzeum igazgatója, Klaus Albrecht Schröder búcsúzik az intézménytől. Száz művet állítottak ki, a művész minden alkotói korszakát reprezentálva.

Körözött festmények
Takáts Fábián
Körözött festmények

1915. július 20-án pisztoly dördülése hasított a levegőbe. A Műcsarnok épülete mögül jött a lövés, ahol fiatal férfi élettelen teste hevert egy padon, Galimberti Sándor festőművészé. Önkezével oltotta ki életét, mert nem tudta feldolgozni imádott felesége, Dénes Valéria elvesztését.

Saját szimbólumokat találni
Szabó Liliom
Saját szimbólumokat találni

Az egyre sűrűsödő év vége meghozta bennem az érzést, hogy mást sem akarok, csak egy kihalt mezőn állni, ahol meredhetek a fakó semmiségbe, miközben egyedül a szelet hallom kívülről zúgni, sálba burkolt fejemmel. Hasonló érzések fogtak el, miközben a Faur Zsófia Galéria Privát táj című tárlatán jártam.

Kaptató – podcast Boda Anikó festőművész
Bánki Ákos
Kaptató – podcast Boda Anikó festőművész

Az Országút podcastjában, a Kaptatóban ezúttal a hazai realista figuratív festészet kiemelkedő alkotójával Boda Anikó festőművésszel beszélgetünk pályakezdésről, nemzetközi sikerről. 

Absztrakció a figurativitásban
Fazakas Réka
Absztrakció a figurativitásban

Meghökkentő precizitással, szinte hiperrealisztikusan ábrázolja a lerombolt épületek maradványait, a kibontakozó kép elborzasztó erővel hat.  Jovián György képzőművész absztrakt alkotásokként is értelmezhető műveiben egyszerre fedezhetők fel reneszánsz és barokk vonások.

Nézd közelről! – Szabó Menyus
Kocsis Katica
Nézd közelről! – Szabó Menyus

Két hónapot töltöttem Londonban, rengeteg galériában és múzeumban megfordultam, igen sok inspirációt gyűjtöttem. Több X alakú kompozíciót is láttam, ezek nagyon megihlettek, így még kint csináltam egy kis vázlatot, egyszerű kis rajzot, s tudtam, hogy hazaérve ezt felhasználva fogok készíteni egy ilyen alakú szobrot.

Ki mit, miért gyűjt?
Szabó Liliom
Ki mit, miért gyűjt?

Egy mű életében bizonyos mérföldkő az a pillanat, amikor tulajdonosra talál. Hogyan befolyásolja egy gyűjtő a műnek nem csupán az értékét, hanem a társadalmi ismertségét? Stomp Sárával és Kozák Gáborral beszélgettünk a gyűjtői attitűdről, a felelősségvállalásról.

A viasz metamorfózisa
Révi Norbert
A viasz metamorfózisa

Minden szobrász alkatának megfelelően kapcsolódik választott anyagához, amely leginkább alkalmasnak bizonyul számára ahhoz, hogy gondolatait megfelelő módon formába öntse – s így, a mű valódi hordozójává váljon.

Bennünk rejtőző szörnyeteg
Pusztai Ilona
Bennünk rejtőző szörnyeteg

Nagyszabású jubileumi kiállítással ünnepli hetvenedik születésnapját Szirtes János, a magyar művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus, performer, videó- és médiaművész, reformer pedagógusként a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design Tanszékének tanára.

Az érzékek igézete
Az érzékek igézete

Ernszt András festményei és Körei Sándor üvegszobrai meditatív szemlélődések a természetben, amelynek során a művészek maguk és a néző is próbálja megfejteni, megérteni a természetbe vetettség absztrakt létélményét.

A létezés öröme a vásznon
Csóka Edina
A létezés öröme a vásznon

Különféle női szerepeket kitartóan kutató virtuóz festőművész. Érzelmeket, történéseket, helyzeteket mesélnek el a képei. Az idén Munkácsy Mihály-díjat nyert Uray-Szépfalvi Ágnest kérdeztem hivatásáról.

Összhangban a természet erőivel
Fazakas Réka
Összhangban a természet erőivel

Háromtermes, impozáns kiállítást rendezett a Műcsarnok a sokoldalú művésznek, Šwierkiewicz Róbertnek. A tárlat a keleti filozófiát középpontba állító életmű grandiózus méretű munkáiból válogat, hogy a természetközeli gondolkodást és az alkotási módok jellegzetességeit mutassa be.

Nézd közelről! – Csatlós Asztrid
Kocsis Katica
Nézd közelről! – Csatlós Asztrid

Kompozícióit a migrációs hullámhoz való személyes viszonya határozza meg. A menekültek a röszkei határhoz közel eső földúton gyakran ottfelejtették személyes tárgyaikat. Kitartásukat párhuzamba állította az úton fellelt tövises gyomnövényzet szívósságával, amely akvarellképeinek fontos motívumává vált. Az akvarell lágyságát és finomságát ezekkel a hegyes végű formákkal ellenpontozza.

Elfeledett mester és négy tanítványa
Wehner Tibor
Elfeledett mester és négy tanítványa

Hosszú raktárlétből kiszabadított, s végre kiállítási nyilvánosságot kapott művei között megidézett gondolatai arról tanúskodnak, hogy Magyarász Imre festőművész nagy formátumú, a művészet ethoszát küldetésként valló és vállaló alkotó volt.

A végtelenbe és tovább
Jankó Judit
A végtelenbe és tovább

Képeinek jellegzetes ovális motívuma, annak ismétlése, számtalan variációja a befejezhetetlenséget és a végtelen számú lehetőséget szimbolizálja. Juhász Dóra festőművésszel több évtizedes munkáját, következetes pályaívét gondoltuk végig, aminek köszönhetően még mindig tud mélyen hinni a festészetben.

Egyenesen a műteremből - Bodolóczki Linda
Egyenesen a műteremből - Bodolóczki Linda

„A komponálás fragmentáltsága új és új konstellációk létrehozására ösztönzi a szemlélőt is. A különféle gesztusok, léptékváltások, a síkszerű és térbeli hatások szimultán alkalmazása mozgalmasságot kölcsönöz Bodolóczki Linda festményeinek.

Nézd közelről! – Agg Lili
Kocsis Katica
Nézd közelről! – Agg Lili

Sosem létezett rendszerek archeológiája az utópia fogalmának kiüresedését járja körül. A mű kiindulópontjaként egy konkrét, a valóságban is létező sziget egy talált Google Earth-felvétele szolgált, amelyen a tenger közepén egy fekete, elmosódott képkockákból álló kitakarás látható.

Átszellemültség időről időre
Cs. Tóth János
Átszellemültség időről időre

Országosan is jó híre van a kortárs képzőművészet nívós műhelyének, amely jeles művészek tárlatának ad helyet a Vajdahunyad várában működő Mezőgazdasági Múzeumban. Így van ez, amikor most két fiatal alkotót indít útjára az alapítványi elnök.

Anyag és forma mint érzés
Sinkó István
Anyag és forma mint érzés

Nyolcvanadik születésnapját ünnepelte novemberben Farkas Ádám szobrászművész. A Műcsarnok retrospektív kiállítása életművének legfontosabb darabjait, s mindazokat a kísérleteket, vázlatokat, terveket mutatja be, amelyek mind a mai napig meghatározzák alkotói œuvre-jét.