„Rubljov Szentháromsága létezik, tehát létezik Isten” – magas szintű matematikai és geometriai tudását teológiai tudásra váltó Pavel Florenszkij mondta ki ezt a szillogizmust. Rubljov tündöklő ikonja, a szó minden értelmében szent képe jóval túl van – mint általában az igazi ikonok –
a képzőművészeten.

Ismer-e valaki bohémebb magyar festőt, mint Törökfalvi Török Károly? Senki se lepődjék meg, ha nem hallotta még Törökfalvi Török Károly magyar „festőművész” és „költő” nevét, mivel mesterünk annyira bohém volt, hogy eltékozolta minden tehetségét (is), csupán egyetlen középszerű képe és néhány Ady-epigon verse maradt az utókorra.

Több mint hétszáz éves diskurzusba kapcsolódott bele Lajta Gábor, ezért ahhoz, hogy munkáját értelmezzük és elhelyezzük, előbb át kell tekintenünk Dante képzőművészeti recepcióját.                                                                                                                                                       

Idén március elején ismét a nemzetközi kortárs művészet lüktető központjává vált a madridi IFEMA vásárközpont két gigantikus pavilonja, de az idei esemény jóval több volt egy szokásos vásárnál. Az ARCOmadrid 45. kiadása valódi kultúrtörténeti mérföldkő.

Nyolc nap alatt több mint félszázezer látogatót, köztük négyszázötven intézményi delegációt és a világ legjelentősebb gyűjtőit vonzotta a műtárgypiac éves naptárának legfontosabb eseménye, a TEFAF Maastricht, mely 2026-ban is bebizonyította, hogy a MECC pavilonja nem csupán helyszín, hanem a minőség globális szimbóluma. A vásár valódi „univerzális múzeum”, ahol a kőkorszaki bálványoktól a legmodernebb ékszerekig minden megtalálható.

„Örök tavaszban élek, halott barátok vezetik kezem, látom kedves hangjukat, álmaik: bársonyos pasztell…” – recitálja Menyhárt Tamás Menyus sok éve megírt „Halott barátaimért mantrá”-ját, de itt, a Gödörben, most nagyon is élő barátok vannak, azaz barátok és ismerősök, művészek és gyűjtők, támogatók és rajongók…

Két meghatározó nőművész munkásságát hozza párbeszédbe a kiállítás: a magyar Lőrincz Rékáét, valamint a magyar–szír El-Hassan Rózáét. Alkotói gyakorlatukat nemcsak közös módszertani és etikai megközelítés, hanem személyes barátság is összeköti.

Kortárs technológiai ökológiák egyik legfontosabb művészeti feltűnéseként értelmezhetjük Martinkó Márk Mesterséges zöld című sorozatát.

Kondor Béla kiállítása a festő-grafikus alkotásait a keresztény ikonográfia felől megközelítve tárja a nagyközönség elé. A tárlat címe a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva Márk evangéliumából vett idézet: Ki hengeríti el nekünk a követ? 

A barokk (és egyetemes) festészet legnagyobbjai voltak, mégsem tipikus barokk festők. Mindketten kerülték a barokkos túlzásokat, és a sötétebb tónusú, drámai műveket preferálták.   

Maurice Denis a XIX. század végének és a XX. század elejének olyan művésze, akinek munkássága jól szemlélteti, miként alakult át a képi ábrázolás szerepe a modernitás küszöbén.

Schopp Ildikó 2025 novemberében a Ludwig Múzeum ARTtransfer pályázatán különdíjban részesült Kísérleti adás című együttműködési projektjével. Számára a művészetpedagógia, a kurátori munka és a művészetközvetítés ugyanannak a gondolkodásnak különböző megnyilvánulásai.

Kompozícióiban nem egyszerűen stílusok vagy irányzatok keverednek, hanem különféle világok találkoznak egymással: képein távoli kultúrák, gondolkodásmódok és érzékelési rendszerek egymással összefonódva léteznek.

Pécs pezsgő kulturális múltja az utóbbi évtizedekben kissé veszített erejéből. Nívós zenei események, látványos fesztiválok, izgalmas kiállítások persze továbbra is vannak, és remélhetőleg egyre több lesz. Így hát erősen ajánlott ide ellátogatni és felkeresni a belvárosi Nick Galériát. A kiállítótérben Szabó Buda Valér tervezőgrafikus hallgató Spinal Dawn című tárlata látható.

Túlburjánzó megálmodott természet – az alakzatok összetömörítése miatt néhol nehezen találunk fogódzókat, pontokat… Ám éppen az intenzív sűrűség, a színek villódzása teszi izgalmassá a Sűrített csend műveit, amelyeken a redukált organikus formák ismétlődése teremti meg a képek ritmusát.

A Műcsarnok majdnem négyszögletes terme jelenlegi állapotában modell. A dokumentarista elkötelezettségéről ismert fotográfus Urbán Ádám által a vácrátóti botanikus kertről létrehozott, egyszerre köznapi, tudományos és művészi modell.

„A Létező egy olyan jól formált gömbhöz hasonló, amelynek középpontjából állandó erő hat minden irányba” – Parmenidész szavai fölidézik a március negyedikén, életének nyolcvankilencedik évében meghalt Józsa Bálint szobrászművész és tanár életfilozófiáját.

Feltárul a ResoArt Alapítvány kivételes magángyűjteménye: minden eddiginél átfogóbban ismerheti meg a közönség Egry József festészetét. Az Egry József – Lebegés a fénytérben című tárlat stílusosan a balatonfüredi Vaszary Galériában látható.

Nem pedagógusnak indult, gyermekkori álmai másfelé vezették, fiatal felnőttként barátja és mestere, Szabados Árpád biztatására lépett be a szegedi tanárképző ajtaján. A gyakorló tanítás azonban olyan élményt adott, amely egy életre megszabta Sinkó István pályáját. Ugyanilyen „véletlen” sodorta a múzeumpedagógia felé is – bár utólag világos, hogy ez a két út szervesen összetartozott.

Klimó Károly és alkotótársai a Barcsayban – Nincsenek mesterek és nincsenek tanítványok? Ha nem a mester–tanítvány viszony, akkor mi az, ami megteremti az autonóm művészi hang megszületésének feltételeit?

Látjuk, érezzük és tapasztaljuk, hogy a XXI. században apának lenni teljesen mást jelent, mint korábban. Szerepük gazdagabb, érzelmesebb, gondoskodóbb és értőbb is. Bár a megváltozott apahelyzetek egyre gyakrabban adják a közbeszéd tárgyát, a képzőművészetben mégsem látjuk őket. 

Bemutatta éves programtervét a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, mely 2026-ban is folytatja a világ megértésére és jobbítására irányuló törekvések bemutatását, emellett a a nyitott és átjárható intézmény ideáját helyezi fókuszba.

Amikor elkezdtem írni a megnyitó beszédemet, úgy éreztem, hogy a bőség zavarával küzdök, olyan sok helyről meg lehet közelíteni Cseh Lili új kiállítását. Kezdjem a címmel? A talált tárgyak szerepével? Vagy kezdjem azzal az izgalmas paradoxonnal, hogy a kézműves technika precizitása és monotonitása milyen feszültségben áll a tökéletesen értelmetlennek tűnő céllal, miszerint hogyan pólyáljunk be egy porszívót vagy egy biciklikormányt?