Hogyan érzékeljük a világot, ha nem a képzeletünk által? Nincs olyan helyzet, amelyet objektíven, érzelmek nélkül tudnánk átélni. Életünk események sorozata, ahol minden egyes pillanatra adott reakcióink visznek előre.

Sajtógrafikus, karikaturista, autonóm művész. És benne „még sokan mások” együtt teljesítik ki egy alkotó, közéleti szerepvállaló ember arculatát. Szerényi Gábor derűsen bölcs hangú, de szarkasztikusan fogalmazó író is, és ha hívták, sokszor, sokáig volt népszerű televíziós kulturális-művészeti műsorok arca, szerkesztője.

2019 óta készít portrékat Gordon Eszter fotográfus a Jurányi Ház részére. Színházi előadások szereplőit fényképezte, amikor felkérték, hogy a havonta megjelenő plakátokhoz, leporellókhoz készítsen felvételeket. Mostani tárlata azt mutatja meg, mi marad egy képből, mire plakát lesz.

XXI. századi valódi polihisztor: képzőművész, József Attila-díjas író, költő, egyetemi tanár, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Géczi János tárlata nem csupán a Műcsarnok Kamaratermében látható, hanem az intézmény falain kívül is folytatódik.

Hamlet herceg mellett Oidipusz király a drámairodalom legismertebb tragikus hőse. Sőt: a freudi Ödipusz-komplexus fogalmának elterjedése óta népszerűsége talán még nagyobb lett, noha egyértelmű, hogy Oidipusz nem szenvedhetett Ödipusz-komplexusban, valódi tragédiája és „komplexusa” pedig csak Látszat és Valóság relációjában érthető meg.

Határ Attila képei és azok a sorozatok, amelyekben megjelennek, folyamatosan a figuralitás és az absztrakció határán mozognak. Felváltva jelennek meg a tudatosan kidolgozott részletek, az elnagyolt esetleges tájak, és a mozgalmasságot fokozó pasztózus gesztusok.

Tíz éve épülő sorozatának kulcsszavai: halmaz és kölcsönhatás. A léptékváltással, az alkotóelemek felnagyításával láthatóvá válik környezetünkhöz való viszonyunk.

Művészete sok szálon kapcsolódik az európai festészeti hagyományokhoz, látásmódját ugyanakkor a japán festészet és fametszetek vizualitása is inspirálja. Kondor Attila munkáinak konceptuális jellegét az a mély gondolatiság erősíti, amely leginkább a kontempláció és a meditáció egyszerre nyugati és keleti hagyományának tanításán alapul.

Komplexen értelmezett művészetében ötvözi a különböző műfajokat, valamennyi érzékreható, zenével és effektekkel kísért kiállításai az absztrakt geometria és a streetfotó világába vezetnek.  A Svédországban magyar és svéd szülőktől született, Angliában és Magyarországon is tanult Cedric af Geijersstam fotográfussal, képzőművésszel és zenésszel beszélgettem, aki hosszú évek óta hazánkban él.

A református lelkész fia, Vincent van Gogh apja példáját akarja követni, ám a teológiai vizsgán megbukik, így 1880-ban a művészi pálya felé fordul. Már festői karrierje elején előszeretettel festette meg a mezei munkát végzőket. „Számomra nem Manet, hanem Millet az igazán modern festő” (Vincent van Gogh)

Az Etyeki Műhely művészei Gyermelyen alkottak; a Gyermelyen készült munkákat az Etyeki Műhelyben láthatjuk. A két település fizikai közelsége és azok szellemisége, művészeti nyitottsága, sokoldalúsága évek óta szorosra fűzte a kettőjük közötti kapcsolatot.

A Mozartkugelek és a Raffaello-golyók töretlen népszerűsége sokat köszönhet Mozart és Raffaello hatalmas hírnevének, másrészt szerves kapcsolatot tételez fel az igényes édességek és az alkotók dolce (édes) stílusa közt, ami aligha működne Michelangelóval és Beethovennel.

Egész életemben csakis a realista figuratív festészet érdekelt. Az absztrakt csontvázán a realizmus, a figurativitás a hús. A jó realista/szürrealista képben megvan a jó absztrakt kép összes pozitív tulajdonsága és még egy csomó más kvalitás.

A Ludwig Múzeum kiállításának címe Fejős Zoltán tanulmánykötetének, a Tárgyfordításoknak (2003) „átfordítása”, ami nemcsak tisztelgés tudományos tevékenysége előtt, hanem egyúttal a nézőpontok és a tudományterületek szemléletmódja közötti kölcsönhatásra tett utalás is.

Amikor kiérünk az utcára, rutinszerűen haladunk napi útvonalainkon, vagy maradt még némi kíváncsiság néhányakban és figyelik az épületeket, a járókelőket, az utcán zajló életet? Vagy itt is az útvonalat böngészve a képernyőre meredünk? Bács Emese kiállítása Rólunk szól.

Robusztus, földre helyezett, homokkal körbeölelt, súlyos fémszobrokat falakon látható, könnyed, frízszerűen összeálló akvarellsorozatok egészítenek ki. Két különböző műfajt és anyagminőséget jelenítenek meg Magyari Balázs alkotásai.

Kiemelt feladatának tekinti a Magyar Művészeti Akadémia a hazai alkotóművészek megbecsülését, így minden tagozat évente két díjat adományoz saját művészeti ága kiemelkedő képviselőjének, négy ösztöndíjat a középgeneráció és két Életút díjat az idősebb generáció legjelesebb alkotóművészeinek. A 2022. év díjazottjainak munkáit kiállítás mutatja be.

Pécs felpezsdült: már javában zajlik a Street Up Fesztivál, amely egyszerre ígér különleges művészeti élményt és nyüzsgő városi hangulatot. Három kiemelt kiállítás várja az érdeklődőket: Art of Skate – a gördeszka Kaliforniától Pécsig, Street up-nemzetközi urban art és Jacques Villeglé A város falain, 1947–2021 című tárlata.

Logikai úton létrehozott „konkrét” formák megalkotása síkban és térben – a geometria törvényszerűségeinek figyelembevételével – hozzá még a színes fény varázslata – mintegy javaslatképpen az elvontabb, korszerűbb, de érzékelhető világélményhez.

„Nehéz megálljt parancsolnom alkotás közben. Ez olyan tudatos döntés, amit tanulni kell.  Régebbi, befejezetlennek vélt képeimet gyakran később is folytatom, vagy átfestem.”

Gyönyörű tárgyak készülhetnek a kerámiaipar legnemesebb anyagából, a porcelánból. A Ferenczy Noémi-díjas Monori Anita is a porcelánban találta meg azt az anyagot, amellyel leginkább kifejezheti kreativitását. 

Rieder Gábor művészettörténész Victor Vasarely és Fajó János vasfüggönyön átívelő, több évtizedes együttműködését olvasmányos stílusban megírt kötetben dolgozta fel, amelyet nemrég mutattak be. A két művész különleges kapcsolatát megjelenítő könyvről és a kiállításról beszélgettünk a szerzővel.

Nyertese a Kassák kortárs művészeti díjnak, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem óraadó tanára, fotó- és médiaművész, s évek óta foglalkozik a munka kulturális és életmódformáló szerepével. Fabricius Annával beszélgettem.