Festészetének fontos jellemzője a puha fluiditás, kézjegye a kollázsszerű képépítésből és a különféle festészeti minőségek ütköztetéséből ismerhető fel. Új képei – amelyekből a Horizont Galériában Parade címmel már láthattunk válogatást – azt jelzik, hogy Németh Dávid végleg ráhangolódott arra a saját nyelvre, amelyben a látvány könnyedsége és a festői gondolkodás mélysége ugyanazon a felületen találkozik.

A párizsi Louvre-ban 2026. január 26-ig látogatható retrospektív kiállítást a kurátorok az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb francia művészeti eseményének tartják. A kiállítás David halálának bicentenáriumához kapcsolódik, és célja, hogy tudományosan megalapozott módon mutassa be a festő politikai és művészi jelentőségét.

A magyar expresszionizmus és avantgárd művészet merész színkompozíciókkal és absztrakt formákkal kísérletező mesterének életmű-kiállításán majd kétszáz műtárgy, mintegy száz festmény, több mint ötven grafika, valamint fotók és hagyatéki tárgyak láthatók.

Gauguin egyik levelében „fejedelmi falatnak” nevezte Manet Olympiáját, másolatot készített róla, majd később – immáron Tahitin – többféle parafrázist. Mivel azonban Manet képe részben maga is Tiziano-parafrázis, így művészeti olimpiánk máris minimum háromszereplős – a babérkoszorú sorsáról pedig mindig a néző-olvasó dönt.    

Az ismeretlent és a tudat árnyékos oldalát felfedező, izgalmas időszaki tárlattal zárja az idei évet az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központ, ahol ezúttal a valóság és a fikció határán egyensúlyozó alkotások mutatkoznak be.

A Bánk Útja Alapítvány jótékonysági kiállítást és művészeti aukciót szervez, amelynek célja egy ritka genetikai betegséggel élő kisfiú hosszú távú fejlesztésének és terápiás lehetőségeinek támogatása. A kezdeményezéshez ötven kortárs alkotó és művész csatlakozott, ezzel széles körű közösségi összefogást teremtve a család mellett.

Grafikai jellegű alkotásai önálló egységet képeznek Jakatics-Szabó Veronika művészetében, amelyből izgalmasan sokszínű válogatást kínált az Art9 Galéria terében rendezett, Egy másik ember című kiállítása.

A FUGA Breuer Marcell Termében látható látványos, konceptuális, intermediális jellegű kiállítás izgalmas összeségét adja a textilművészetnek, a dizájnnak és a képzőművészetnek, hogy mindez ennek teljességében bontakozzon ki.

Az idei őszi kortárs és modern művészeti vásárok a műkereskedelmi piac enyhe élénkülését jelezték. A globális körülmények, a politikai és a gazdasági turbulenciák közepette, a hagyományos blue-chip piacon kívül, az új lehetőségekre és az új felfedezésekre helyeződött át a hangsúly.

Elég egy óvatlan mozdulat. A Ludwig Múzeum Golden Repair – Finom illesztések című kiállítása „nyitányában” asztalra helyezett törött porcelánokat láthatunk. A Yoko Ono készítette Mend Piece (1966/2025) installáció darabjait nekünk kell összerakni.

Művészetében meghatározó a mértékletesség, a fény finom átmenetei és a tér harmonikus rendje. Festészete a fauvizmus vibráló energiáit a posztimpresszionizmus nyugalmával és kiegyensúlyozottságával ötvözte. A természet hűséges, mégis érzékeny megfigyelése vezette el ahhoz a „szelíd fényhez”, amely egész életművét áthatja.

A Veres Art Galéria kiállítóterében Lichner Barbara festőművész Apropó című tárlatán spontaneitást sem nélkülöző, lendületes ecsetvonásokból felépített kompozícióit, valamint hajladozó formáktól nyüzsgő festményeit állították ki. 

„Talán a portréműfaj hordozza leginkább a művészetekben az ember öröktől fogva létező vágyát, hogy legyőzze a legyőzhetetlent, az időt és a halált” – írja S. Nagy Katalin művészettörténész Képzőművészet és kommunikáció című könyvében.

Mindig harmóniában volt az őt körülvevő természettel. Ez a kapcsolat határozza meg alkotói formanyelvét. Szemlélete nem tudatosan felvett szerep, hanem alkotói identitásának legmélyebb szervezőelve.

Emmanuel Rosario kameráján keresztül nyers, intim és őszinte képekben tárul fel a város egyik legautentikusabb szubkultúrája. A PaperLab Galériában látható huszonnyolc fotó nemcsak a punk közösség vizuális krónikája, hanem egyfajta tisztelgés is az iránt a szellemiség iránt, amely a mozgalmat New York egyik meghatározó kulturális jelenségévé tette.

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház különleges, Magyarországon először látható kiállítással mutatja be a világhírű dokumentarista fotográfus több évtizedes munkásságát. A válogatás érzékenyen és empatikusan tárja fel a női sorsokat – a társadalom peremére szorult közösségek életén keresztül.

Noha Jean-Antoine Watteau mindössze harminchat évet élt, nagyjából száz-százötven évvel előzte meg saját korát, nem az őt követő rokokó festők émelyítően édes festményeire gondolva, hanem Turner és az impresszionisták finoman elmosott vásznaira.

Két jelentős szobrászati anyagot is bemutatott idén májusban. A Fénnyel érő sűrü csend tárlata az utóbbi tíz év műveiből adott válogatást a Parthenón-fríz Teremben. A Melankólia-sorozat legújabb, monumentális darabját a III. Képzőművészeti Szalonon állította ki „mögötted hosszú csönd…” címmel.

Állítólag Rómában újabban a kortárs művészet fontos szereplői a San Lorenzo negyedben találhatók. A három legfontosabb kortárs galéria közé tartozik a Gilda Lavia Galéria is, ahol most ősszel izgalmas kiállítást láthattunk, nem mellesleg magyar művészekkel.

Női test általi identitáskeresés, ontológiai kérdések, illetve a kirekesztettség és az ellene való szelíd küzdelem állnak Horváth Anita józsefvárosi Bura Galériában látható kiállításának fókuszában.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság felkérésére Tóth Ernő festő- és szobrászművész elkészítette Angyali üdvözlet című, százhetven centiméteres bronzszobrát, amelyet 2025 júliusában állítottak fel az intézmény kertjében.

A debreceni, Széchényi utcai Új Galéria tágas terében olajjal lenvászonra festett, finom rézkarcok csendje fogad. Király György, Barcsay-díjas festőművész Belső tengely című kiállításának monokróm, uralkodó kék, vöröses-barnás, illetve fehér árnyalatai olyan meghittséget teremtenek, amelyben érdemes elmerülnünk, a festett tárgyak mögé néznünk.

November 14-ig Gyöngyösön a Fő tér 2. szám alatt ideiglenesen működő „Galériá”-ban látható Molnár László kiállítása. Nemcsak a kiállított művek, hanem a helyszín is izgalmas.